Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-11 / 257. szám

HIR E K Szegedi utmuiató A . Somogyi - könyvtárban szénszünet, Az Egyetemi könyvtarban vasárnap és ün­nepnap kivételével könyvtárszolgálat. A Városi Muzeum egész évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Leinzinger örökösök v dr.' Leinzinger Mária Horváti: Mihály-utca 9, Pósa Balázs Iválvária-ulco 17, Kocsis J. Endréné Földmüves-utca 17, Selmeczi Béla Somogyi-telep IX. u. 489. sz. Szinház és mozik műsora; Belvárosi Mozi: A svéd csalogány, Korzó Mozi: Vágyak val­cere, Széchenyi Mozi: A szüe és a gödölye. Városi Szinház: Becskereki menyecske. — Közellátási értekezlet a városházán. Hét­főn délelőtt tartották meg a rendeletileg min­dig ezen a napon megtartandó közellátási ér­tekezletet. Beható tanácskozások során vitat­ták meg azokat a kérdéseket, amelyek a köte­lező vágóhídi sertésvágásokkal kapcsolatosak, valamint arra vonatkoznak, hogy miképpen szüntethető majd meg a sorbanáílás a kenyér, illetőleg a zsirkiosztás terén. Erre vonatkozó­lag mar közöltük, hogy a város amint arra mód adódik, felügyelői rendszerrel kezdi majd a sertésvágások ellenőrzését, átmenetileg azon­ban a jelenlegi rendszert tartja érvényben. A kenyér- és zsirellátással kapcsolatban — mint már arról beszámoltunk — a kerületi rendszer bevezetésével szünteti meg a sorbanállásokat. — Antal István losonci beszéde. Losoncról jelentik: A felszabadulás évfordulóján Antal István beszédet mondott Losoncon. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarságnak minden oka megvan a bizakodásra. Sorsunk, a magyar jövő attól függ, hogy állni tudjuk-e a harcot a világválság erős megpróbáltatásaival szemben s hogy elég erkölcsi és hatalmi erőnk lesz-e arra, hogy el tudjuk kerülni azokat a hibákat, amelyek egyidőben már a végveszélv felé so­dortak bennünket. 'A mai' politika az ország megnagyobbodását, megerősödését eredmé­nyezte. Ez biztositéka annak, hogv az uj Eu­rópában uj Magyarország születik majd meg. amely a maga belső államalkotó értékei alap­ján továbbra is teljesiti ősi történelmi külde­tését. Mindenre képesek leszünk, de csak ak­kor, ha magvarok máradunk érzésben, lélek­ben, intézményekben, politikában, országlás­ban. elvekben és módszerekben egyaránt. _ Délvidéki irék vendégszereplése a n'«?yar visszatérés ünnepén. A Tömörkémy-Irodílmi Kor vasárnap délután a városháza közgyűlési termé ben felolvasó ülés keretében rendezte meg a ma­gyar visszatérések negyedik ünnepét. Dr. Lugo­sj Döme elnöki bevezetője után Csuka János szabadkai hírlapíró a Délvidék szerb megszállás alatti irodalmáról olvasott fel. Elmondotta, hogy a szerb megszállás után a magyarság társada mi egvesületeiben megbénult az élet, a színhazakat bezárták, csak a napilapok maradtak meg a ma­rwarság számára, ezeknek hasábjain bontakozott ki egy kicsiny, de határozott bangu magyar iro­dalom, amelv vállalta a magyarság irányítását. Beszélt a délvidéki szellemről, amely tulajdonkép­pen nincs, mégis eleven valóság volt a megszál­lás évei alatt, mert magyar és kulturszellem volt. A nagv tetszéssel fogadott felolvasás ntán dr. Márkv Imre szonettjeiből olvasott fel, majd dr. Sr.éehenvi István kormányfőtanácsos-kor­mánvbiztos" mondott ünnepi beszédet. A szerbseg magyarországi szereplésének történetével foglal­kozott és rámutatott, hogy a szerbek a török ül­döztetés elől. menedéklevéllel telepedtek be a Drl­vidékre, amelynek színmagyar lakossága a török hódoltság alatt alaposan megritkult. A betelepülők visszaéltek a vendég joggal, mert ellenünk fordul­tak. Elsőizben 1848-ban, aztán az 1914-es világ­háború idején. A szerb parasztság még csak va­lahogv összefért volna a magyarsággal, de a par­venü szerb intelligencia örökké elégedetlenke­dett. pedig ennek a rétegnek lett volna légkeve­sebb oka az elégedetlenségre, mert minden köz­életi pálva nvitva állott előtte és a szerbek ugyan­egy résztvehettek az állami, városi közigazgatás­ban. a kulturális életben, mint a magyarok. A ma­gyar türelemről beszélt ezután az ünnepi szó nők, a türelemről, amely egvik legszebb erénye a magyarságnak. A nagyhatású beszéd után T'­már-Tiller Ferenc szabadkai hirlapirö versei­böl olvasott fel nagy tetsziés mellett majd B a ­biezky Ede gróf Széeh'enW Istvánról tartott előadása után a felolvasó ülés Némedy Gyula zárószavaival véget ért Kaiona József Ma 150 éve született KdCskemelen Ka la­ti a József, a „Bánk bán" költője. Rövid élet­története magyar sorstragédia, akárcsak drámai müve, a Bánk bán. Atnyomorog­ta ifjú éveit, nem volt, hol fejét lehajtsa, kitaszított és száműzött volt, mett szegény volt, magyar és — lángész . . . Egyetlen je­lentős müve maradt az utókorra, a legna­gyobb magyar sorstragédia, Bánk bán, a hazájáért aggódó, zaklatott lelkű, önmagá­val vívódó nagyúr tragédiája, amelynek zseniális fénye a messzi jövőbe világit '. . , Alakjai örök magyar tragédia-hősök: Bánk, aki hazájának keservére gyógyirt keres, de nem a helyes útat választja, mert útja az Idegen Asszony meggyilkolásához vezet és a kion'otl vér visszaszáll arra, aki kiontot­ta. Petur, a haragvó, szent haragjában imá­dott hazáját feddő magyar úr, aki tisztán látja nemzetének tragikus sorsát és népé­nek bűneit, amelyek a tragédiához vezet­nek. Legfájóbb. és leg fájdalmasabban ma­gyar alakja Tibofe, a szenvedő és kínlódó föld-embere, akinek lába alól lézengő ritte­rek húzzák ki a földet, amit ősei évszázado­kon át vérükkel öntöztek . . . Nincs megrá­zóbb, dinamikusabb monológ, mint Tibor® jajongó panasza, amely igazságért az égre kiált s amelynek minden szava élő, örök­életű. Ebben sírta el minden fájdalmát a nagy költő, akit az a lézengő ritter-szellem, amely 150 év előtt javában uralkodott Ma­gyarországon, nem engedett szóhoz jutni a színpadon. Katona József visszavonult szü­lővárosába, Kecskemétre, ahol megválasz­tották városi ügyésznek. Itt élt az akták között 1890-ban, 39 éves korában bekövetke­zett hirtelen haldiáig. A költő meghált fia­talon és mellőzötten, de müve ma még fé­nyesebb fáklyaként világít a messzi száza­dokba és élni fog addig, amíg a magyar szó szent lesz itt, Bánk bán földjén . . . —ooo— — Batizfalvy János professzor előadása a MANSz-han. Zsúfolt terein hálás hölgyfiözön­sege előtt kezdte meg előadássorozatát dr. B a­tizfalvy János professzor hétfőn este a MAiNSz-ban. A professzor felvilágosító és mű­velő előadássorozatában a női test fiziológiai és anatómiai kérdéseit tárja fel és rendkívül érdekes, egészségügyi szempontból felbecsül­hetetlenül hasznos utasításokkal, tanácsokkal látta el hallgatóit. Az előadássorozat minden hétfőn este 7 órai kezdettel folytatódik a MANSz Párisi-körut 41. szám alatti nagyter­mében. „ — Eskütétel. Dr. Pálfy József polgármester Kondorossy József György dijnokot anya­könywezetöhelyettesi teendők végzésével bizta meg. Az uj anyakönvwezetöhelyettes hétfőn dél­előtt tette le a hivatali esküt dr. Tóth Béla he­lyettes polgármester kezébe. — A belgrádi sajtó az erdei terroristákról. Belgrádból jelentik: A belgrádi sajtó bőven fog­lalkozik az erdőbe menekült szerb terroristákkal. >Nem szerbek ezek — írja a »Novo Vereme« —, hnnem kommunisták, istentagadó terroristák, nkik bár szerbül beszélnek, semmi közösségük sincs » szerb néppel. Nédics egyetlen beszéde sem Ihatott az erdei banditákra — fMyfctja a Ja» — ezek' csak az istentelenek parancsait követik' még akkor is. ha -azt idegen nyelven adják ki nekik. Elegendő talpbőranyagot kaptak a szegedi cípészíparosok Előljárósági ülés az ipartestületben (A Délmagyarország munkatársától) 'Át ipartestület elöljárósága hétfőn este fél 7 órai kezdettel tartotta ülését Rainet Ferenc elnök­letével. A segédlevelek kiosztása, a határozat­képesség megállapítása és a mult ülés jegyző­könyvének hitelesítése után az elnök megem­lékezett Joó Andrásnak, a kárpitosszakosztály volt elnökének elhunytáról, akinek munkássá­gát és emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. .Az október havi pénztári jelentést Veres Károly jegyző terjesztette elő. Bevétel 7460 pengő, kiadás 6290.23 pengő, egyenleg 1170.67 pengő aktív tételt mutat. Á költségvetést az elöljáróság egyhangúan elfogadta. Rainer Fe­nén?! elnök ezután az elnöki bejelentések során ismertette az asztalosoknak azon kérelmét, hogy a gömbfakiutalások ügyében járjanak el az illetékesek a minisztériumban olyan érte­lemben, hogy Szeged több gömbfát kapjon az eddiginél. Kérik az asztalosok azt is, hogy ai iparügyi miniszter oldja meg az enyvszükség­let biztosításának kérdését. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a» anyagelosztó bizottság elegendő talpbőranya­got Utalt ki a szegedi 'cipésziparosok részére. Felhívtá ezután az elnök az előljárósági tagok figyelmét a különféle ipari szaktanfolyamok* fa, amelyeknek támogatására kérte fel az elöl­járóságot és Szeged iparos társadalmát. 'A XIV. szegedi ipari vásár megtartására vonatkozóan az elnökség azt a javaslatot teszi a minisztériumnak, hogy a jövő évi ipari vá­) sárt május 30-ika és június 8-ika között tart­sák meg Szegeden. A vásár rendezésére a XITI ipari vásár vezetőségét kérik fel. Az elöljáró­ság hozzájárult az előterjesztéshez. Az elöljáróság ezután különféle IPOK-át­iratokat ismertetett a segélyakciók támogatá­sa, az erdélyi iparoktatási intézetek isme/terté, se, a kisipari ármegállapítások és felárak át­hárítása ügyében. Bejelentette ezután az elnök­ség, hogy a szegedi öreg iparosok otthona épí­tési alapjára jelenleg 10148.48 pengő áll rendel­kezésre. A püspöki tanoncotthon szegény ipa­rosgyermekei támogatására 150 pengő kará­csonyt segélyt ad az ipartestület —©o— — Az erdélyi faipar tekintélyes megrendelést kapott. Németországból 500 darab egységes tipusu munkásbarakkokat rendeltek s az ehhez szükséges faanyagot ugy kell kidolgozni, hogy a barakkok összerakhatok legyenek. Azokat az erdőterülete­ket, amelvek ebből a célból kitermelhetők, most jelölik ki." _ A TISZA VÍZÁLLASA. A rendőrség sze­gedi révkapitánysága közli: A Tisza vizállá-a november 10-én reggel 7 órakor 658, hőmérsék­lete (5 fok Celzius, a levegő hőmérséklete 3 tok Celzius volt. — Autókarainbo] a Tisza-szálló előtt. Vasár­nap délelőtt 10 óra tájban sulvos közlekedési bal­eset történt a Tisza-szálló előtti úttesten. Buga Károly Hajnal-utca 7. szám alatti lakos motorke­rékpáron igyekezett a főposta felé, amikor befor­dult a szálló elé a Széchenyi-térre, összeütközött egy kis személyautóval. Buga Károly lezuhant a tfótorkéréivpántol 'ég agyrázkódást szenvedett. A , mentok a sehéfiZpÜ kfiuikája vitták. a nyomozás megindult

Next

/
Thumbnails
Contents