Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

DfiLMAGYARORS^AGf w' VASÁRNAP, 1941. november 7jai már megkezdték a kivándorlást a töröködmintájú, ódon fürdő helyiségeiből. Akad itt •muzeális érték* is: furcsa, két részre oszlott ládák sorakoznak egymás mellett. Halalmas szaktudás kell ahhoz, hogy meglássuk benne: valamikor, a mult század közepén dugták bele a gyógyulni szándékozók a lábukat abba a tvukba, amely a gőzszekrény tetején sötétlik s aztán — mint a kalSdá kít'szárnvát —"ugy esuEHK a két láEra a fedelei, bogy a benti gőz szabadon vegye fel a harcot a reumával. Az a magasabb láda meg egyenesen arra szolgált, hogy az embert nyakig elzárja s a nyakon aluli részt alapos gőztámaitásnak tegye ki. A >mángorlóc, szárító s a többi helyiség most elcsöndesedik. De nem sokáig marad csöndben. Alig néhány hónap múlva csákányok dolgoznak itt és esztendőt temetnek ntajd a föld alá. ' Szép perisasealBUNDÁT Kalmár-Maron Férpnc olcsón vehet S z*e m e r e szűcsnél Budapest, VII., Erzsébet-krt.26 második emeleten Ki a felelős a Gyula püspöktelepi árvízért érdekes kártérítési per az elSntdtt és megrongálódott házak miatt — A telepiek kártérítést kértek a jutagyártél, a gyár perbehivta a várost az eliszaposodott csatorna miatt (A Délmagyarország munkatársától) Rendkívül érdekes kártérítési per foglalkoztatta a szegedi bíróságokat. A per során azt a kérdést kellett eldönteni, hogy ki a felelős a vadvizár pusztításaiért, kinek a hibája, hogy a tavaszi áradások idején alkalmatlanoknak bizonyultak a levezető árkok és emiatt jelentékenyen megrongálódtak az érintett terület házai. Az ügy a Gyula püspöktelepen bekövetkezett eseményekből indult el, de sok tekintetben szélesebb teiületre is átvihető bizonyos tekintetben. Mint ismeretes, a tavalyi és idei tavaszi áradások idején a Somogyitelep mellett sokat és megismétlődve szenvedett a dorozsmai út mentén keletkezett Gyula püspöktelep is, amelynek kérdése még most sem oldódott meg A most érintett csatornaügy abból indult el, hogy az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár rt. még 1937-ben engedélyokirat alapján jogot nyert arra. hogy az üzemben folyó munkálatokhoz kutat fu• rasson és hogy a festéküzemben elhasznált vizet a nemzetközi ut mellett, majd a szérűskert vonatában egy külön megépített árok segítségével bevezesse az akoltelepi csatornába és igy levezesse a Matyérbe. Az elmúlt tél és koratavasz rend kivüli fagyos, havas, esős időjárása következtében rendkívül felgyülemlett a csapadék az akoltelepi csatornában olyannyira, hogy magasabbra emelkedett, mint az idetorlódó gyári csatorna szintje. Ennek következtében az elhasznált gyári fiz visszaszorult és a többi hatalmas csapadékmennyiséggel együtt kiöntött a telepre, ellepte a telepi házak udvarait, számos házat elárasztott, formális árvízzel zárt körül és az áradás több házat jelentékenyen megrongált, sőt számos ház összedöléssei fenyegetett. A telep lakossága az árvízveszély kétségbeejtő helyzetében küldöttséget vezetett a polgármesterhez, akinek intézkedésére 1940 március 11-én Breinovies Vilmos műszaki tanácsos és Horváth István tüzoltófőparancsnok vezetésével bizottság szállott ki a helyszínre és elrendel, te a gyári betorkolló csatorna elzárását, valamint a gyári viznek a kubikgödrökbe való levezetését. Itt kell elmondani azt is, ami már több váToskörüli telep ügyében is ismételten felmerült, hogy hiba volt engedélyt adui annakidején a telepi házépítésekhez a kellő előfeltételek biztosítása, előzetes feltöltés nélkül, mert á telep jórésze egy teknöszerii mélyedésben fekszik, amelyet mindén nagyobb esőzés után elönt a viz és nagyobb vizes esztendők ntán rendre árviz-veszélybe kerül. Különösen az 55—57. számú házak kerülnek szinte állandóan árvízveszélybe. A háztulajdonosok az áldatlan helyzetből ugy igyekeztek valamenynyire segíteni a helyzeten, hogy egy keskeny, ff cm-es árkot ástak, hogy ezzel levezessék a teknőben felgyülemlő vizet. Á tavalyi árvíznél elrendelték azt is, bogy az ár vizét szivattyúkkal emeljék át a Matyérbe a házak megmentés® érdekében. Ilyen előzménvok után történt azutáji. uogy Mátint András és hat háztulajdonos társa kártérítési pert indított az Angol-Magyar Jutafonó elten 2400 pengő megfizetése érdekében. A kereset előadta, hogy a bázak sérülését és a károkat a gyári csatorna okozta és ezért a gyár tartozik felelősséggel. Az Angol-Magyar Jutafonó a járás bíróság előtt azzal védekezett, hogy a gyár engedélyokirat alapján járt el és olyan levezető csatornát építtetett, amely alkalmas arra, hogy nem a pereenkint kikötött 300 liter vizet, de 400 litert vezessen le és ezzel 30 százalékkal többet teljesített a megjelölt feltételnél. A járásbíróság kihallgatta szakértőül az okozott kár nagyságára Ottovay István építészt, vizszakértőül pedig Szirányi Béla ny. miniszteri tanácsost, ellenszakértőül H. P a p p István ármentesitö igazgatót. A szakértők előadták, hogy az elmúlt évi vízkárt három tényező okozta: 1. a fagy, a hó és az eső, 2. az akoltelepi csatorna üledékének felszaporodása, amelyet a város évek óta nem tisztíttatott, 3. pedig a gyári csatorna. A károkozás arányát a szakértők igy jelölték meg: egyötöd részben az akoltelepi csatorna, kétötöd részben a természeti erők és egyötöd rész. ben a gyári csatorna. A gyár ekkor szavatokként perbe hivta a várost, amely azonban nem ldvánt beleavatkozni a kártérítési perbe. A járásbíróság végüJ is ítéletében egyedül az Angol-Magyar Jutofonót marasztalta el és kötelezte 1400 pengő kár, 240 pengő szakértői díj és 000 pengő perköltség megfizetésére. Á vállalat fellebbezett az Ítélet ellen a törvényszékhez, ahol dr. Putnoky Miklós tanácsa tárgyalta az ügyet másodfokon. A törvényszék kiküldött biró után helysaini szemlét rendelt el az árvíz területén, majd ítéletében helybenhagyta a járásbíróság megállapításait és ugyancsak a gyárat marasztalta el a telepi háztulajdonosok javára. A bíróság előtt ezzel egyelőre eldőlt az árvízper. de az ügy még nem fejeződött be, amennyiben a gyár most azzal a tervvel foglalkozik, hogy most a vállalat indít pert a város ellen azzal áz indokolással, hoey elhanyagolták az akoltelepi csatorna állandó tisztítását és azért is, mert a város által kiadott engedélyokirat alapján épittette meg az előírtnál nagyobb teljesítőképességű levezetőesatornát azon a helyen,-ameiyeí a város'kőzegei jelöltek ki. Ka;a beadványban kért a gyár intezkedést a város ha tóságától arra, bogy legalább ebben az év-W ne következzék he hasonló árvízveszély és h0£ a vállalat megóvja hasonló kártérítési pertől. & azért is, hogy a városnak módjában legyen keHt időben mindent elkövetni a telep és a telepi kosok megmentésére. A helyzetet most vizsgáira ki és a város azután teszi meg intézkedéseit, igy remélhető, hogy teualábh az idén nem sor az esetleges áradás pusztítására a Gyu|a pii. pöktflep szerencsétlen teknöjében. Amennyilnn azonban a vállalat nem indítana pert a város e;. len, azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az új vizsgálat eredményeképpen perújítássá) élne amelyben kimutatni szándékozik, hogy az ám,/ pusztításai nem a gyári csatorna miatt következ. tek be. Az ügyben most még egy fordulat történt, a város halósága ugyanis kötelezte az AngoJ-M;,. gyar Jutafonót, hovy változtassa meg a levezető csatorna irányát és alagcsöveken át vezesse el az üzem használt vizét párhuzamosan a nemzetkőzi úttal, abban a vonalban, amelyben eredetileg haladt a csatorna, de akkor gzért kellett az irámt megváltoztatni, mert a csatorna fölött keletkezett párák veszélyeztették az autóforgalom biztoaságót a nemzetközi utön. Az árvizügy végleges elintézését nagy érdeklődéssel várják, bármiféle megoldást találnak azonban, a legfőbb követelmény az. hogy a telepet és annak lakóit bármilyen utón, de végre is megmentsek a tavaszi árvizek megismétlődő romhokisaitól. Elsősorban a városra hárul a feladat, hogy elvégezze mindazt, ami visszaadja a biztonságot a telepen lakó kisemberek számára és olyas helyzetet teremt, amelyben végre is nem kerülhetnek ismét veszélybe a nagyon is megviselt telep sok csalód életét — és minden vawonát jelentő kis házai Uj rőfösüzlet SZABÓ MIKLÓS Erdéívből hazatért kereskedő FEKETES*S UTCA 20 ALATT nyitotta meg rőfösözletét. Férfi-, női szöve'ek, selymek, vásznak, flanelok. Turbán sapkák minden színben és árban, kötött és rövidáruk Tegyen próbavásárlást! M! Közel 3000 pengő gyűlt össze kormányzónénk téli segélyakciójára (A Délmagyarország munkatársától) Ma egj hete közölte a Délmagyarország dr. Tukíts Sándor főispán felhívását s egy hét leforgása alatt közel 3000 pengő gyűlt össze a főispáni hivatalban kormányzónénk téli segélyakciójára. Adakoztak: Magyar Mérnök- és Épitész-Egylel szegedi osztálya 50.—, Magyar István 10.—, dr Temesváry Géza Újszeged 50.—, Kasza Ferenf Futufa-vezető 20, Magyar. Kender-, Len- és Jutaipar Rt. 1000.—, Stumpf Istvánné 10 —, M. kir. tft földmérési felügyelőség mérnök tisztikara 30Varga Dezső vaskereskedő 100—, Horváth-Teslvérek déligyütnölcskereskedő 50.—. Szüts Endrf postafőigazgató 10.—, Szüts Endréné postafőigar gaté neje 10.—, dr. vitéz Görög Károly vezérigazgató 50.—, Tömörkény László helyettes vezérigazgató 40 , Sós Manó igazgató 40.—, dr. Gv» mörey József cégvezető 25.— Weil Frigyes 10Pozsgay Gvula főmérnök 20.—. Szegedi Kendert) nógyár" Rt/ tisztviselői 162.70. Szegedi Kendert; nógyár Rt. műszaki személyzete 33.50, Szege* Kenderfonógyár Rt. munkásai 122.10, Szege® Kenderfonóevár Rt. 500.—, Angol-Magyar \ nó és Szövőgyár Rt. 50.—, özv. Belle Ferenen , 5.—, dr. Belle Ferencné 10— dr Szivessy L«ei m. kir. kormányfőtanácsos 20.-, Dugonles-lárw ság 50.—, Némethy Kálmán bőrkereskedő 50.© N. N. 30.-, Prtinkí Miklós 10.-. özv. Bózsoört ' né 10.—, Szőke Dezső 10. Pálitv Lázár 20-. rw Iák-testvérek 30.—. Forgács István 5.-, F József 5.—, Szegedi Kerületi Orvosi KamaraiAlföldi Utazók és Kereskedők Egyesülete összesen 3747.30 pengő. MAGYAR BANK ES KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Czelöfl: Angoi Maőuar nanh Ut.) Szeged. I. Herthy M'kies Utca 12. Szegedi fiókja Színházzal szem be® Alaptőke é& tartalék kb. 24 millió pengő. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL, je záleg, áru és értékpapír kölcsönök". Takarékbetétük etőnyós gyflmötesöztetese. Fiókok és atfüiáH úrt az ország m nden jelentékeny pia. án