Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-09 / 256. szám
Harc a gyarmatokért Hogyan szerezte meg Anglia a fél világot? Amerika, Ausztrália és India gyarmatosításának törtenete — Fegyver es öröklés: az angol gyarmatszerzés eszközei {A Delmagyarország munkatársától) Elérkeztünk tanulmányunk legérdekesebb pontjához: az angol gyarmatosítás tárgyalásához. Köteteket lehetne írni és u tak is erről ami a brit birodalomnak az egész világon oly hatalmat biztosított. Északamerika meghódítása 1620-ban indult el a Mayflower nevű hajó Plymouthból százhúsz kivándorló családdal, akik között a legtöbben politikai száműzöttek, vagy büntetésüket kitöltött, fegyencek voltak. A hajó nyugat felé vitorlázott és csakhamar ki is kötött a Hudson-öbölben Utasai azzai a kemény szándékkal hagyták ott hazájukat, hogy valahol a nagyvilágban uj hazát szereznek maguknak. Ezért már a hajón megcsinálták a hires »Compakt*-ot, szerződést, inely szerint az elfoglalandó birtokon semmiféle más érdekel nem védenek a sajátjukon kivül s ha kel), a legszigorúbb eszközökké) is kiverekszik az abszolút fennsőbbségüket. A százhúsz családról sokáig nem érkezeit bir az anyaországba. De mikor megjött: ezer és ezer ember tódult át az Újvilágba! Angliában akkor nagy volt az emberfölösleg, sőt a nyomor is megcsattantotta farkasfogait a nép fölött. Odaát, sz Újvilágban, illetve a százhúszak által megalapított Uj Angiiában a legpuritánabb jólét kezdett lábrakapni. Igaz ugyan, hogy az indiánok sok bajt okoztak a Szent György folyam mentén és a nagy tavak vidékén s csakhamar az ott megtelepedett franciák is nyugtalankodni kezdtek: de a szerződött angolok pontosan betartották, amit fogadtak. Remek farmok, jól megépített erődók kezdtek sorakozni a keleti tengerparton, mikor pedig ujabb ezrek érkeztek az ujhazába: minden diplomáciai eljárás mellőzéséve! egyszerűen kikergették birtokaikról a franciákat és beültek azokba az angolok. így alakult Boston. Cincinnati és Newyork, 1643-ban hivatalosan is megtörtént Uj Anglia határainak kijelölése és az egyesült gyarmatok konföderációjának elismerése. Az uj . gyarmatodon abszolút biztonság, vallási tisztaság, bürokráciától mentes állami igazgatás és politikai rend uralkodott; ott már nem ismerték a halolt keze.t, amely megcsontosodott tehetetlenségével csak lesújtani tud. de építeni nem akar. A tizenhetedik század vége felé már negyvenezer gvarmatos angol család. 1740-ben pedig már több mint egymillió brit família élte a maga gondtalan, szorgalmas életét Uj Angliában. A benszülöttek barátságos törzseit és beszállított négereket dehogy is bántalmazták! Bár mindig megtartották a három lépésnyi távolságot velük szemben, de adtak nekik is jogokat és főként minden erőszaktó) tartózkodtak a gyarmatosítók. Hogy milyen abszolút szabadságban éltek ezek a boldog emberek mi sem bizonyítja inkább, mint az. amikor az anyaország be akarta vezetni a vámokat és ellenőrzést és jó öreg spanyol mintára, kerületi biztosokat akart küldeni át az óceánon: a >no taxatíve without representation* jelszavával felhördültek az ujangliaiak és nyomnan elszakadtak!' Tgv született egy hatalmas szabadságharc keretében, bölcsőjében az Egyesült Államok, a >más angolok állama*. Még érdekesebb a mai Kanada-dominium megszerzésének története. Ezt a hatalmas gyarmatot. aminek akkor még háromnegyede ismeretlen volt. az angolok egyszerűén elszedték a franciáktól azon a jogcímen, hogy nincs ott semmi keresnivalójuk és hogy a nagy déli gyarmatok (Egvesült Államok) ' angol birodalmának árnyékában nem tűrnek meg semmiféle más nemzetet Prdig 1762-ben. mikor ez a nagy esemény tortént, Kanadában alig lakott hatvanezer angoü, ezek is csupán vadászattal és prémkereskedéssel foglalkoztak, teliesen szétszórtan. Kanadát voltaképpen a nagy prémtársaságok, többek között a Hudson Bay Company szerezték meg az anyaországban. Ismerjük gyerekkori könyveinkbői a naav indián vadászok és angol gyarmatosítók harcait a francia prémvadászokkal. Ezek a guerilla-harcok legalább is hetven esztendőn at tartottak és minden más nemzet fiai inkább magára hagyták volna az olyan lehetetlenül nyugtalan vidékeket, mint voltak a kanadaiak. Már 1670 óta angol szabadságlevéllel dolgozott a Hudson-társaság. melv hetven szazaiékos osztalékot juttatott részvényeseinek es egymagában viselte a háborút a franciák ellen. Sajnosba társaság kezdeményezésére néha igen balul sikeiiilt intézkedések történtek Kanadában. Kitörölhetetlen folt a kanadai gvarmatosilas torténeideiéjj. Ez az intézkedés , r, . tett a katolikus franciákkal szemben, akik ben a legnagyobb barbarizmust látták és uiult erővel léptek lei a ouritánok ellen. 1792-ben annyira megizmosodtak az angolok Kanadában, hogy az ifjabb Fitt alkotmányt eiöszakolták ki részükre két kamarával, nevezetesen a felső- és alsóházzal (council és assembly; és 1839-ben már egyesült is a déli és nyugat kknadai két gyarmat." 1867 óta Kanada dóminiuma az anyaországnak, de hogy az anyaország miként szerezte meg Kanadat, arra csak rövid választ adhatunk: bentraigadás által! Észrevétlenül! Mert vájjon mi történik, ha az angol—francia gyarmatosok harcába az anyabirodalmak is beavatkoznak? Oithon semmires sem lehetett használni, idegenben meghódította Indiát Clive Róbert angol kalandor 1600-ban Angliai Erzsébet szabadságlevelévei megalakult az Ángol-Keletindiai Társasag. Ekkor már ismertté váltak a portugálok sikerei a nagymogul titokzatos országában és ekkor elhatározták némely angolok, hogy barátságos beavatkozással bár.' de leszedik a' tejfölt a portugálok szerezte tejről. Munkájuknak valóban barátságos uton fogtak neki, amennyiben birtokba vették a Mo'ukki szigeteket és ezzel a kereskedelmi központtal megkörnyékezték a nagymogult, aki örömmel látta gyűlölt ellenfeleinek: a portugáloknak vesztét és* egyik előnyös szerződést a másik után kötötte a ravasz britekkel anélkül, hogy a szerződésben álló feltételeket még csak olvasásra is méltatta volna. Közben II Károly angol császár elvette portugáliai Katalint és hozományul megkapta vele Bombay szigetét, amit azonnal átjestált a Társaságra. A központ ide helyeződött át s mikor már elegendő számu angol állampolgár tartózkodott az uj gyarmatokon: akkor ezek érvényesíteni kezdték a mogullal kötött szerződéseket. Ezek a papirlobogtatások hatalmas területek azonnali átadását eredményezték. Hozzájárult az angolok szerencséjéhez az is. hogy időközben a portugálok ellen védelmet kérő hindu hercegek is különféle privillégiumokat adtak az angoloknak, akik mindent elvállaltak, de keveset teljesítettek. Igen hatékony intézkedésekkel biztosították maguknak a brilek az újonnan megszerzett területéket. 1745-ben az anvaországban vívott angolfrancia háború hullámai átcsaptak Indiára is, ahol ekkortájt szintén voltak francia gyarmatosok. Ekkor jelent meg az indiai küzdőtéren Clive Róbert, egy angol főnemes fia. akit szigorú papája megunt otthon pénzzel tartani és aki semmiféle pályán nem bizonyult használhatónak, végül is a papa beadta a fiái az indiai hadseregbe Kiderült. hogv a fiatal Bóbert valóban itt érvényesül leginkább. Megtette azt. hogy hamis szerződések meglobngtatásával beállított a hereegekhez és birtokaik azonnali elhagyására szólította fel őket. Akadt, aki félelmében elmenekült, de olvan is volt. aki ellentáilt. dp. ennek aztán nem is volt nevetni valója! Clive már nyers erőszakkal dolgozott és jaj volt annak, aki első felszólítására nem engedelmeskedett! Egyszerűen elsöpörte a hindu maharadzsákat a föld szinérő! és a szerzett hallatlan tömegű kincsen nj és uj seregeket éllitott föl. majd pedig egyenesen a nagvmogulnak rontott neki. Ugyanígy söpörte maga előtt tisztára az utat Welleslev ezredes is, aki ngv eltüntette például a föld szinérő! a mysorei szultánt, bogy máig sincs semmi nyoma! Ez a két ember még a spanyolokat is megszégyenítette vérengzésével. Maguk az angolok is elismerik, hogv a gyarmatosításnak ezek a rémalakjai' >külön helyet érdemelnek az angol történelem oly lapjain, melyek megfelelnek a temetők, árkainak*. Mire a portugálok és hinduk észretértek, már késő volt! A brit berendezkedési politika szinte órák alatt vette birtokba a gazdagabbnál-gazdagabb földterületeket. Egyetlen számottevő lázadást. a sipovok felbelését kellett elnvomniok 1856-ban, ezt tökéletesen végre is hajtották-. Az utolsó mogul már fogságban halt meg. 1858-ban feloszlott a Keletindia Társaság és 1877-ben az angol kicálv beleillesztette uralkodói címébe az • India császára* címet is, amj azt jelentette, hogy ez a kineses gyarmat valóban és egészben angol birtok lett Nem kérdeztek a britek senkit nem nézték más érdekeit, hanem egyszerűen elfoglalták Indiát, melv ma a szigetország egyik főere. »» Női szépség alapja fi R G 5 T'-szalon kalapja \ Alakítások modellek után. hozott anyagból te, szélűd 4?«k«t& KOSSUTH LAJOS SUGJJtüT 1%. (Uí frJot*>| DÉL MAG7ÁRORSZÁ G VASÁRNAP. 1941. november 9. Értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy családi nevemet BAKONYI-ra magyarosítottam. További szives pártfogásukat kérve vagyok teljes tisztelettel: BAKONYI (Brendörfer) Ferenc Szeged, Kárász u. 8 Hogyan lehet fegyencekből hasznos polgárokat csinálni Terra Australist már a legrégibb [eljegyzések is emlegetik. Bálor németalföldi tengerészek fedezték fel elsőnek a partjait. Tasman Abel csakhamar bejárta a keletausztráliai partvidékeket, ezen a gyönyörű földön megalakította Uj-Hollaudott. amit azonban a németalföldiek semeddíg sem tudtak kézbentaitani. 1770-ben már tele van angol tengerészekkel a part és C.ook János, a nagy angol világjáró, anélkül, hogv a hollandokkal tárgyalt volna, egyszerűen kitűzte a Kék Hegyek előnyulvánvainak egyikére az angol lobogót és hazatérvén, beszámolt arról, hogv uj felfedezést tett s a felfedezett földeket birtokba is vette. Arról elfelejtett megemlékezni, hogv ott már jól berendezett holland farmokat és féligmeddig megnyitott bányákat is talált. Ez nem is látszott fontosnak. Cook helyett a brit világbirodalom vette kezébe a további ausztrál gyarmatositár. kérdését. 1787-ben Anglia már odáig jutott ausztráliai tervezgetéseiben. hogy belátta, nem lehet csak uigy egyszerűen kikergetni onnan más. szintén erős nemzet fiait. Más módot keresett és talált tehát az ügy megoldására. Felcsomagoll vagy nyolcszáz fegyencet, illetve deportáltat egv hajóra és elszállíttatta őket Ausztráliába. Oti t fegyenceket szabadlábra helyeztette és rájuk bizta, mit akarnak csinálni az ismeretlen földrészen? Hát a deportáltak meg is csinálták, ami tőlük tellett. Néhány hónap múlva tisztességes pmbernek igazán nem volt maradása Keletausztráliában! Ugy menekültek onnan a hollandok, mintha csak a sátán űzte volna őket. A fegyencek pedig beültek a jól berendezett mintagazdaságokba és folytatták a munkát ott, ahol a szerencsétlen, mindenüket elveszített hollandok abbahagyták! Néhány esztendő múlva már megindult a nagy áru- és iparcikk-csereforgalom Ausztráliával, sőt az angol kormány hajórakományszámra szállíttatta ki azokat a nőket, akik igen illettek a gyarmatosokhoz és olyan nagyméretű összeházasilási akciót hajtott végre, mintha csak a minisztériumok egyszeribe házasságközvetitö intézetekké váitoztak volna. Igaz ugyan, hogy a fegyencgyarmatok, akik hirtelenül támadt uj birtokaikon, nem egyszer érintetlenül hazaküldték nagy önérzetüket igen célirányosan kamatoztatták a váj logatotí csúfságokból és asupa feslett előéletű nősből álló hajórakományokat, hazaizenvén, hogy ha az anyaország gyökéreket akar elhelyezni Ausztrália földiében," akkor legalább egészséges gyökereket küldjön, végeredményben mégis csak megérkeztek az uj gyökerek is és a család virágzás hatalmas tempóban megindult az uj gyarmaton. El lehet mondani, hogy mig Kanadát a prémvadászok. Indiát maguk a benszülöttek és portugálok, addig Ausztráliát a családok hódították meg Angliának, 1853-ban niár megszüntették a deportálásokat, miután a két évvel ezelőtt felfedezett nagy aranymezök uj tulajdonosai egyszerűen agyonverték azokat, akik emlékezetükbe idézték a fegyházat. A gyarmatosok kikérték maguknak, hogy fegyencekkel mételyezzék meg szilárd alapokra helyezett erkölcseiket! így aztán rendes emberek telepedtek meg Ausztráliában és tiz évvel utóbb már hárommillió angol élt Mather Countryn, ahogy az uj világrészt elnevezték otthon Angliában." 1900-ban már önálló parlament dolgozott oda^t, ma pedig idegennek már lelje. tclSc is bejtutoi ausztrál földre, biSzejj az ötö-tlik ÍOICLÜSZ *tele van* fe oep tűri meg. hogy a W-slrt** «tuj»i Ma-gvonc^ati esetleg mások is igesö-ftreíú^íjlv. *