Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

Eltűnik a 100 esztendős Wagner-fürdő, modern bérpalotákat építenek a helyére Szeged első gőz- ós kádfürdőtének története (A Pélmagyarország munkatársától) A 100 esztendős Wagner-fürdő elköltözik az élők sorá. bél. Csendben, némi kis bonyodalmak árán tűnik el az őrök Nirvánából. Története őszekapcsolódik i várqs életével: múltjával, jelenével, látta az egykori városi tanács tagjait, a városkapitány őkegyelmét, tanuja volt ez az épület a nagyárvizDek is: vastag falai, a városrész magasabb fekvése megóvtak attól, bogy komolyabb veszélyt jelentsenek neki a megvadult folyó hullámai. Végigélte az ujjáépülés minden fázisát s mialatt körülötte egyre-másra emelkedtek az uj épületek, ez az öreg fürdő mégmaradt a régi falakkal annak, aminek született: ódon. százéves életre itélt emléknek. Kér> a múltból A hivatalnok kiteregette a papirt, hosszú sorokat rótt reá pennájával, amelynek tollas szárnya megcsiklandozta olykor az orra hegyét Néha felnézett egy pillanatra, hogy elhessegessen egy szemtelenkedő legyet, aztán folytatta az irást. »A nemes Tanáts határozataképpen és a Nemes Város ahlegátusainak közbenjárására megengedtetik, hogy Petrovics Mária a várkörönd tuli részen gőz, valamint kád-gőzfürdőt épitsen, amely a lakosság közferedésének és tisztálkodásának nemkülönben olyik gyógyulásának szolgálatára leend*. Latin és német záradékpontokat irt még a papírlap végére, aztáD odakanyarította a dátumot is: 1843 sept 2. A kész okmányt telehintette a száritóporral, nehogy a tinta szétfollyék, aztán meglegyezgette még néhányszor, mielőtt szokásos hivatali útjára bocsátotta. Ezzel megkezdődött Szeged város első gőzig kádfürdőjének történefe. És 1942 február havában megkezdik majd bontani a százesztendős épületeket. 54 történelem ugy kezdődött, hogy 1813-blan . rettenetes nagy tűzvész pusztított a városban. A nemes Tanáts ugy találta, hogy a tűzvész nagyarányú pusztításának az az oka, hogy Szegednek nincs kútja. Tiszája van ugyan, de a Tisza sokszor messzi esik attól a háztól, amely éppen ég, igy aztán az oltási lehetőség minimális. Éppen ezért az az elhatározás született meg a városbiró őkegyelmében, hogy megkezdi Szegeden a kutak furatá5át A város addig kizárólag a Tisza vizét használta mosdásra, főzésre, fürdésre: ezt a vizet hatalmas és modern eredményként már beljebb is vezette egy vastag eső, auiely a mai Széchenyitér alatt húzódott a város belseje felé és i városháza előtt a >Szabály-házban* — egy apró 'dísztelen épületben* kapott központi helyet, hogy arányosan ossza szét a tiszavizet a város egyes házai között. A kútfúrások megkezdése igen érdekes tapasztalattal bövitette a nemes város lakosainak tudását: a Muskó-telepen, a LováBzy-inajorljau, meg « egész Kálvária-részen keserű ízű vizet öklen1 ilezett fel a megásott kuf. Ezeken a helyeken tehát keserüsó telepek vannak. Erőskövv tisztifőörvos megvizsgálta, vegyeiemezte a keserű huták vizét s nemsokkal később már meg is született Szeneden a később József főhercegről és Petőfiről elnevezett koserüvizforrás. , Ezzel együtt megfogamzott holmi gyógyfürdő 'élesítésének eszméje" is/ A helyzet ugyanis mindedig az volt a szegedi fürdőélet tekintetében, ttegy a lakosság ott fürdött a Tiszaparton, ahol éppen akdrt. Voll ugyan, valarriikoy — ugv 1550 táján — egv török fürdője . Szegednek: ezt az c|J'etlen fürdőt azonban eltemette az idő és a jáltozó történelem. Az úgynevezett >merigeíö 'úpokt álltak a Tiszaparton a fürdeni akarók r;Uűe]kezésére: ezeken a merigetőlápokon szedtele vízzel azokat a vödröket, amelyek a i0íShák tartozékát képezték s amelyeknek viz'"•talmáhól a főzés művelete folyt Ez azonban akadályozott meg senkit abban', bogv abbó' ? tízből, amelyben pillanatnyilag fürdenek, haza í? vigyen egv'kis levesnek, vagy főzeléknek va,-h Csakhogy a werigcttílűpokuak volt egv sar.«at63 hibája: a2 hogy nagyon csúszós volt a '%ik' s így megesett, hogv égy-egy usrhi nem tudó, megijedt cselédleányka, vagy öregember eltűnt a Tisza habjaiban örökre. Ezért aztán a városi Tanáts elhatározta, hogy: »a lakosság életének őrizésére, nemkülönben és. főként a szemérmetlen molnár- és pékíegények miatt tisztálkodás és üdülés rendjére a várkörönd mellett közfürdő létesítendő.* Az első fedett közfürdő volt ez s alig telt el egy év, már követte is a másik. Ezt az ujszegedi parton állították fel s nem állt egyébből, mint »cgy közönséges oláh sószállitó hajóból*. Ide jártak fürödni a szegediek. Ezzel a tisztálkodás problémája némi elintézést nyert ugyan, de még mindig nem volt megoldva az a kérdés, bogy miképpen lehetne kihasználni a kcserüvizes adottságokat. Végre aztán 1843-ban Petrovics Mária szegedi lakos kérelmet nyújtott be a városbiróboz, amelyben lefektette, bogv azon a részen, amely erre a célra igen alkalmasnak mutatkozik: megépíti a város első gőz- és kádgözfürdőjét, amelynek »gyógyereje is biztosítva vagyon a természet által*. A kérelem meghallgatást nyert s igy építették fel az 1843-ik év télelejére a Petrovies-fürdőt. AZ elkészült fürdőnek elkészítették á szabályzatát is. Petrovics: »Szeged várossáhan fel-állitott gözteredö leirása. és használásának módjai* cimen ismertette az uj fürdőre vonatkozó összes tudnivalókat Megtudhatta a város lakossága ebből a I leírásból a fürdő illemszabályait, sőt a kerüten- ' dő illetlenségeket is felsorolta a nevezett mulat tó. A fürdő óriási konsternációt keltett Szegedeí és csakhamar bire ment másfelé is, ugy, hogy # szegedi >gyógy-, gőa- és kádfürdőt* '"tömegesem keresték fel a környékbeliek, sőt a távolabbi es* szágrészek lakosai is >az enyh elnyelése célján? hói*. A Petrovics-gőzfürdá megszületése után néhány évtizeddel, a» 1872-ifc évben özvegy Wagner Valpurg birtokába került. Tőle sorban örökölték a szegedi Wagner-család leszármazottai. Még mindig egyetlen fürdőié voU ez a városnak, mert a városi gőzfürdőt csak 8 esz* tendö múlva 1880-ban kezdték építeni. Később *« Uatkoviesés Schulteisz-csatádok vették meg a für* dőt, tőlük került a mostani birtokos: a Barabás* család tulajdonába. Most azután utolsó fordulatát boz érkezett a fürdő változatos élete: a 100 éven fürdő területét felparcellázták és azt a DMKfÖ dr. Singer István és Fenyő Lajos vették meg- 4 vevők összesen öt háromemeletes bérházat épitá tejnek az egykori Wagner-fürdő területén. Aí építkezések megkezdését februárra tervezik, ami*' kőris megkezdődik a fürdő épületének lehohtásaú A fürdőben a gőz-szolgáltatást már meg ift szüntették, csak a kádüzem működik. Maga * füfdö december végén zárja be kapuit. Eddig art időpontig elintéznek minden kérdést, eladnak* minden fürdőberendezést, amelynek egyes darab'-»fir\ ^mSl^tvjb vi&ZJjj Nagyőn Hie^sinylí asMíö a gycn3e lámpák fényéit Helyesen világítsunk: Jjőí é nyü Tungsram Krypíon lámpái égessünk «- az legalább meg|fi]&£ÍJj9 «qiái árát égés koskem