Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-06 / 253. szám

Krím, a magyar őshaza rA keleti Hadszíntér gigászi küzdelme egy fiét óta átterelődött a Krim-félszigetre. Regé íiyes fekvésű és regényes múltú földdarab ez, ámely történelmünkben is jelentős szerepet ját­szott. Valamikor magyar, őshaza volt, ahol a Maeotis-tava körül őslegendánk két vitéze: Hunor és Magor vágtattak a. csodaszarvas nyo mában, míg rábukkanlak Dúl alán bolgár feje­delem leányaira, akiket elraboltak, feleségükké tettek és megalapították velük a hun és magyar népcsaládot. Századok jöttek, századok enyésztek, — és Tatárország lett a Krímből. Még külön tatár tíinasstia is alakult itt: d Ghirej-család. Erről Tehát Gyulának az volt a hite, hogy nevében őrzi az ősmagyar, eredetű és nem szláv jöve­vény szót3 a királyt. Amikor a padisah uralmát a Krimfe is ki­terjesztette, szultáni hűbéresek lett a Ghirejek. Bahcsiszeráji ma is álló kháni palotájuk, amelynek varázsát Mickiewicz, Puskin és Ler­mentóv tették halhatatlanná, szultáni parancs­ra másfél évszázadon át kiindulópontja lett tenger, magyar bánatnak és könnynek. Innen rajzottak ki fejedelmeik vezetése alatt Isten os­toraiként a magyar földte, jobbadán Erdély romlására, ahol az 6 gyújtogatásaik, rablásaik 'és tömegmészárlásaik riadóját jelezte valaha a „Jön a tatári" felkiáltás vészhíre. Amikor II. Rákóczi György a lengyel mező­kön csatát és országot vesztett a lengyel koro­náért váló vészes igyekezetében, ide a Krimbe hurcolta seregének maradványait a tatár. Ili irta Kemény János, a későbbi erdélyi fejede lem siralmas visszaemlékezéseit keserves rab­ságára. 'Lassan-lassan azonban a krimi talárok is megjuhászkodtak. Amikor a XVIII. század de tékán XIV. Lajos francia király híres külügy minisztere: Choiseul herceg a bahcsiszeráji ta­tár,| udvarhoz küldte francia miniszter-reziden sül báró Tóth Ferencet, a fiatal francia huszár­tisztet, aki később a Dardanellák megerősítésé­vel és a Szuezi-csatorna eszméjének felelevení lésével irta be nevét, az emberiség halhatatlan jai közé, már letelepedett tatárságra akadt it­ten, amelynek Csak hadserege őrizett meg vala­mit a régi tatár mentalitásból. E vitéz had fel használásával sikerült neki az első orosz-tör öl háborút kirobbantania, amely valósággal, ki induló pontja lett a keleti kérdés legérdekeseb' fejleményeinek. E hadjátat ott zajlott le, aha ma vitéz honvédeink diadalmasan űzik magul előtt a .megvert ellenséget. A Ghirej-család egyik tagja, dúsgazdag ná­5ob, 1911-ben járt Budapesten. Hangoztatta hogy a krimi tatárság körében elevenen él o magyar hadmenetek emléke s ekkor tud Hk mg tőle, hogy családjának híres fegyvergyüjtemé nyében őrzik a mohi-csata magyar ereklyéit Nehéz lenne ma megállapítani, hogy napjaink félelmes viharában hova is lettek azok. A magyarság legendás bölcsővidékének: a Vaeotis-tó vidékének minden időkben érdekes magvar kapcsolatairól tudunk. Turkoly Sámuel, Nagy Péter cár magyar tengerésztisztje, a XVIII. század elején még kél magyar, falura bükkant Krímben. Alighanem Erdélyből elhurcolt foglyok leszármazottai él­tek bennük Koktél-est „Tiszában ma, csütörtökön HOCH~ROZSOS •dzsessz Asztalrendelés: Telefonon 10-44, Száztagú küldöttség kérte a sertésvágási rendelet megváltoztatását A polgármester megígérte, hogy ellenőröket küldenek ki a külterületi és külvárosi vágásokhoz [A Délmagyarország munkatársától) Szeri­dán délelőtt 100 tagú küldöttség jelent meg a városházán a polgármesteri hivatalban. A kül­döttség arra kérte dr. Pálfy József polgár­mestert, hogy változtassa meg a város a sertés­vágási rendeletet, amelynek értelmében minden hizlalónak be kell hoznia a vágóhidra a vá­gásra kerülő sertést. Ez a rendelkezés igen sú­lyosan érinti a külterületi lakosságot — mon­dotta a küldöttség vezetője: Peták Nándor or­szággyűlési képviselő, aki Kin Bálint és Kis­péter Lőrinc kíséretében vezette a polgármes­ter elé a monstre küldöttséget. Súlyosan érinti egyrészt azért, mert a vágóhídon történő vá­gás terhet jelent, másodsorban pedig azért, mert a vágóhídra történő szállítás igen sok pénzbe kerül. A szállítás sok esetben megold­hatatlan, mert van olyan terület, van olyan teleprész, ahová a fuvaros a rossz útak miatt nem megy be és így a hizlaló nem tud eleget tenni a rendelkezésnek. A küldöttség azt adta elő a továbbiakban, hogy a külterületi lakos­ság hajlandó megfizetni a városnak az esetle­ges ellenőrkiküldés költségeit. Pálfy József polgármester kijelentette, hogy a hétfői közellátási értekezleten ezt a kérdést beható vizsgálat alá veszik és a lehetőségekhez képest a hizlalókra nézve kedvező módon old­ják meg. A város hajlandó elfogadni azt az in­dítványt, hogy az elrendelt vágóhídi vágás he­lyett ellenőröket küld ki azokhoz, akik sertést vágnak. A sertéstulajdonosok kötelesek lesz­nek bejelenteni, hogy melyik napon és milyen súlyú sertést vágnak. A bejelentést természe­tesen ellenőrzik olyan értelemben, Hogy váj­jon eleget tett-e minden hizlaló bejelentési kő­telezettségének. A bejelentés után az ellenőrök felbecsiilik a levágandó sertést a hús és zsír­termék mennyisége szempontjából és ennek a vizsgálatnak adatai alapján szedik be a hizla­lótól a zsírjegyet. Ha ez a megoldás megfele­lőnek bizonyul, akkor a város megszünteti a vágóhídi vágásra vonatkozó rendelet hatályát. Az erre vonatkozó intézkedések a jövő hét ele­jén lépnek majd életbe. Előkészületek a vadvlzáradás meggátlására árvízi értekezlet lesz a iövöhét közepén Bauer Sándor miniszteri biztos részvéteiével {A Délmagyaröfszág munkatársától) A na­pokban számolt be a Délmagyarország a Tisza rendellenes áradásáról, amelynek mértéke a tavaszi nagyvíz nivóját közelíti meg. A fo­lyammérnökség állandó szolgálata természete­sen „szemmel tartja" a folyót s ennek a napi vizsgálatnak legújabb eredményeként azt jelen­tette, hogy a Tisza szerdán két centimétert apadt. Az apadás igen kismérvű, különösen ha azt vesszük tekintetbe, hogy nem lehet foko­zatos apadás előjelének venni, mert a folyó felső szakaszáról gyenge apadást jelentenek ugyan, azonban a Tisza mellékfolyói továbbra H is szüntelenül duzzadnak. Különösen a Maros J mutat újabban erős áradást s ezt. természete sen megérzi a Tisza is. A Tisza magas és novemberben szokatlan nívója — mint már azt hírül adtuk — igen nehéz helyzet elé állítja az ármentesítő mun­kálatok vezetőit. A magas vízállás miatt ugyanis 8 Tiszába nem leljél levezetői ajt újab­ban lemét erős mértékben mutatkozó Vadvize­ket. Csupán szivattyúzni lehetne, ag erre szol­gálé berendezések azonban méa nem készültek el az egész voaalon; csupán a jövő tavaszra lehet számítani például az algyői szivattyú­telep elkészülésére. Azt mindenesetre sikerült biztosítani, hogy a felső pestmegyei részekről, az annyiszor emlegetett halasi részről már nem folyik több víz a szegedi lapályba, az itt fel­törő vizek levezetési útját azonban éppen az állandó nedves talaj miatt még nem lehetett el­készíteni. A talajnedvesség az utóbbi napokban még fokozódott a szünetnélküli esőzések kö­vetkezt-' s ezért a város hatósága megtett minden „lézkedést, hogy idejében gátat vet­hessen a vadvíz mult éviekhez hasonló pusztí­tásának. A szegedkörnyéki terület árvizi mi­niszteri biztosa: Bauer Sándor jövő szerdán Szegedre érkezik és részt vesz a Tukats Sán­dori főispán által összehívott szerdai, vagy csütörtöki árvizi értekezleten. Az értekezleten meghallgatják az árvízzel kapcsolatos panaszo­kat és megállapítják a megteendő intézkedé­sek sorrendjét. Eésztvesioak az értekezleten az árrawn'fefcíto 'társulatok képviselői is. Ag érte­kezlet után a város azonnal megkezdi a® ár­mentesítő munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents