Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-23 / 268. szám

. MAGYAR BANK ÉS KERESKEDELME RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (f/elölt: /Ingol-Mogiiar nanh Rt.) Sieged. !. Horthy Miklós utca 12. Szegedi fiókja . Színházzal szemben. Alaplőke és tarta'ék kb. 24 millió pengő. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN AGÁVAL. Jelzálog, áru és értékpapír kölcsönök. Takarékbetétek előnyös gyümölesözletése. Fiókok és affiliált intézetek az ország m nden jelentékeny pia án 100 millió pengőre másik 100 millió Imszon 100 millió pengő lesz a névértéke annak az ötszázezer darab kötvénynek, amelyet a kormány az erdélyi nyereménykölesön keretében jegyzésre bocsájt. A 100 milliót az állam husz esztendő alatt teljes összegében visszafizeti, közben azon­ban évenkint 4 százalékos kamalol térit. Ha a kötvénytulajdonosok a pénzüket valamennyien esak husz év múlva kapnák vissza, akkor a ka­matot, amelyben az állam luisz év alatt kifizetne, könnyű lenne kiszámítani. Egy évben 1 millió pengő, húszszor 4 az 80 millió pengő. Minthogy azonban lííH-töl kezdve egyre több kötvény ke­ríti visszaBi/etésro. Következésképpen az állani kamatterhe is évről-évre Fokozatosan kisebbedik. Kiszámítottuk, liogy ilvmódon kamat cinién mintegy 50 millió peng" jut a kötvénytulajdonosok birtokába. E/enkiviil azonban a/, állaui 4b és fél millió ér­tékű nyereményt is kisorsol. A kötvényvásárló közönség tehát a befizetett 100 millió ellenében vissza­kap: 100 milliót a töke, 50 milliót a kamat és 41 milliót (a 10 ós félmillióból levontuk a kisorsolandó több. mint 25.000 darab kötvény nyereményében benneíoglalt kölcsönvisszafizetési óásneget) nye­remény címén. Az ogéjM együttesen megközelíti a 200 millió pengőt, ami azt "jelenti, bogy a magyar társadalom, amikor szán­millió pengővel hozzájárul Erdély új­jáépítéséhez, kölcsönadott pénzéért majdnem a dupláját kapja vissza. Ennél jobban jövedelmező tisztességes üzleti be­fektetés nemigen képzelhető el, különösen, ha fi­gyelembe vesszük azt a nemes, hazafias célt. amelyet az egész akció szolgál és azt az áldást, amely a 1Ö0 millió pengő mozgósítása nyomán az erdélyi falvakban városokban. Földeken, üzemek­ben és boltokban fakad. s i Legújabb íypusú rádió-készülékekei •ételkatelezettség nélkUI bemutatja FrUchmann Sándor rádió raktára Báró Jósika-u 13 Tel. 32-84. Rádiókészülékek szakszerű jaritása. Részlet. Csere. I I Dr. Bokor István riportja: Szeged - rádióváros * Közel tizenkétezer rádióelőfizető van Szegeden — Állandóan nagy eréllyel keresik az orvhallgatókat (A Déliuagyaioi-sZiig munkatársától) Korunk egyik legelterjedtebb és talán legnépszerűbb la­tnlmánya a rádió. Nem is olyan régen ünnepelte a magyar rádió az ötszázezredik rádióelőfizetői is ma már az országgyarapodás után a hétszáz­ezret is meghaladja a rádióelöfizetök száma. Es az előfizetők szaporodása egyre gyorsabb iitemü lesz, ami mindenképpen érthető. A rádió a legol­csóbb szórakozások egyike és e mellett nemes szórakozás is egyken. Csupán a rádiókészüléket kell megvásárolni és a bavi 2 pengő negyvenes előfizetési dijat kifizetni, máris házhoz szállítva kapjuk a világ legkiválóbb énekeseit, a legjobb zenekarokat, a magyar színészet kitűnőségeit. Adva van tehát az élvezetek lehetősége, éppen csak a fentebb emiitelt kis »formaságokat* kell előbb elintézni Ezekről a rádiózásnál e! nem mellőzhető formaságokról akarunk ezúttal be­szélgetni olvasóinkkal. "Megkérdez/ük a rádiókereskedőt és a postát, 5k korlátlanul intézik a rádiózással kapcsolatos ügyeket Magyarországon, hogy mi a helyzet a rá­dió és a rádiózás terén — szegedi viszonylatban. SOK AZ ÉRDEKLŐDÉS — KEVÉS A KÉSZÜLÉK —. Milyen az érdeklődés ax uj készülékek iránt? — ez az első kérdés. Az egvik legnagyobb szege­di rádiókereskedö adja meg rá a valaszt: — Az érdeklődés ísen nagy, elsősorban az uj típusok iránt. Hiszen a rádiótechnika napról-nap­ra fejlődik, tökéletesedik. Aki pedig szereti a rá­diót és ilyenek sokan vannak, azok igyekeznek régi készülékeiket becserélni a legújabb tipusra. ilyenformán keresletben niues hiány. Annál na­gyobb baj, hogy nem áll annyi készülék rendelke­zésre. mint amennyire szükségünk volna. Különösen fokouott érdeklődés nyil­vánul me« a háború kitörése óta. Igen gyakran egyik óráról a másikra sorsdöntő események játszódtak le a világpolitikában és a leggyorsabb hírszolgálatot a rádió adja meg. Ami most történik. íélóra múlva már a világ minden rádióállomása tudja és sugározza szét az éterbe. Ennek a következménye a múlthoz viszonyított fokozottabb szinte mondhatnánk lázas érdeklő­dés. Még olyauok is vettek azóta rádiót, akik az­előtt ki neiii állhatták. Ismerek komoly urakat, akik évekkel ezelőtt kijelentettek, hogv semmi pénzért sem engednek be rádiót a lakásukba, iTfrt állandó izúgás? zavarja őket otthoni munká­jukban. S ezek az elvi e.llenséeek voltak talán a* elsők a háború kitörése után., akik .jelentkeztek készülékért. Azóta ők a leglelkesebb rádióhallga­tók. Különösen azok ilyenek, akik agy-két ide­gen nyelvet is tudnak, ezek azután Iriéük magu­kat a hirek hallgatásaiban. MEGSZŰNT A HITEL ÉS A KÉSZLET — Sajnos a nyersanyaghiány nem az egyetlen baj a mi szakmánkban. Sőt ezt még valahogy cl tudnánk viselni, ha más oldalról nem ütköznénk akadályokba. Ma már megszűnt a hitel és ennek kö­vetkezményeként a részleteladás is. Annak ellenére, hogy a rádió mindig, kezdettől fogva részletüzlet volt. A közönség már annyira hozzászokott, hogy másképpen el sem tudja kép­zelni a vásárlást. Ez mindenképpen érthető, hi­szen egy johbíajta készülék ára háromszáz és ötszáz pengő között mozog A gyáraktól csak készpénzért vagy utánvéttel kapunk készüléket Bízunk azonban abban, hogy mihamarabb megér­kezik a kormány segítsége, amelyre ígéretünk van. Az állam a keresztény kereskedőknek húsz­milliós kölcsönkeretet biztosított amelyet majd hitel formájában kapunk. Ha ez bekövetkezik, enyhül majd a helyzet, mert akkor a gyárak he­lyett maid mi nyújthatunk hitelt — Hallottuk, hogy az uj készülékek meglehető­sen drágák? — Ez nem okozna gondot. A drágulás a mai viszonyokhoz mérten nem sok. készülékeukint 50 —60 pengő. Már csak azért sem lényeges ez a különbözet, mert a szinte azt mondhatjuk, ttmcay­nvivel drágábbak az uj készülékek, annyival job­bak. tökéletesebbek is. SOK AZ ORVHALLGATÓ Láthattuk a rádiókereskedö nyilatkozatából, hogy a közönség szereti a rádió és szivesen áldoz is érte. hogy igényeinek megfelelő készüléket vá­sároljon. Kérdés most már. hogy vájjon milyen álláspontot foglal el a havi rádióadóval, a két pengő negyven filléres előfizetési díjjal szemben. A posta rádió-osztálya erről a következőket mondja: — Nemcsak évről-évre, de hónapról-hónapra állandóan emelkedik a szegedi rádióelőfi/etök száma A* nrősebh hónapokban, októbertől—ja­nuárig 200-230. a gyengébb hónapokban 100 -120 uj előfizető jelentkezik Ma már közel 13 ezer elő. fizetőt tart nyilván a szegedi postahivatal F.géíi auntoaan t t.fífiO. F,z a szám azonban csak pilla­a^teyaiig postefö, saert a helycet erthet# okokba szinte egyik óráról a másikra változik. Apadie soha nincs. De nem túlozunk, ha 12 ezerre tesszük a közigazgatásilag Szegedhez tartozó rádiózok számát, mert a 11.6öD-ben nincs benne az ónálló tanyai postahivataloknál nyilvántartottak szám*. Ha a statisztika szavaival akarjuk magunkat ki­fejezni, akkor nyugodtan számithatjuk, hogy Szeged lakosainak közel fele rádió­hallgató. A staüszliba ugyanis általában ötnek veszi egy­egy család lélekszámát. Ha igy nézzük az eddigi eredményt, akkor Szeged igen előnyös helyzetben van rádiózás tekintetében, sőt mondhatjuk úgyis, hogy Szeged szereti a rádiót. Végre valami, amiben ez a város nem marad alul. Mert voltak egyszer szabadtéri játékaink és hol van az már. Yoít városi partfiirdő. Hej, de még milyen! Egyszer volt, hol nem volt jogika­runk! Volt bizony. Sőt jó színházunk is volt Most mindezek helyébe legalább van egy vigaszunk; rádióváros vagyunk és ez is valami. De nézzük mit mond a továbbiakban az illeté­kes hely. — Amilyen örömmel vesszük, hogy ilyen szép­számú a rádiózok szegedi tábora, epp oly rezig­nációval kell megemlítenünk, hogy bizony sokan lopják is a rádiót — kapjuk a felvilágosítást Lopják a hangot, lopják a muzsikát, pedig itt iga­zán nem áll a közmondás, hogy ki a muzsikát szereti, rossz ember nem lehet. Mert rossz em­ber az ilyen. Ellensége nemcsak a rádiónak, tte saját magának is Ezek azok, akik szivesen adnak akár többszáz pengőt egy-egy készülékért, d« sajnálják megfizetni a havi két pengő negyvenet. S ami a legszomorúbb, tapasztalataink szerint a legtöbb orvhallgató a belvárosban található. Sajnos a lefülelt orvhallgatók egy része olyan akiknek hivatalból kellene ismerni a törvényt. ÁLLANDÓ RAZZIA KUTATJA A TOLVAJ RÁDIÓZÓKAV Feltesszük a kérdést: hogyan ellenőrzik az M­leléktelen rádiózást és milyen büntetés vár az orvhal IgatókraV — Állandóan kutatjuk az orv hallgatókat A rádióosztály ellenőrző közegei külön erre a célra szervezett csoportokban járják a város utcáit és különösen este, az utcai zaj elmultával ügyelik az illetéktelen rádiózókat Ha azután valami gya­núsat vesznek észre, már könnyű a további nyo­mozás. Az állandó kutatás eredményére mi sem jellemzőbb, minthogy minden hétre akad néhány tárgyalás, amelyből a végén kihágási itélet les'Z. A büntetés kiszabásánál természetesen többféle szempontot kell elbírálni. Nem az a cél, hogy va­lakit végleg elveszítsünk a rádiózás számára, ha­nem hogy minél több legyen az előfizetők számit. A büntetés nagysága, ha sok az enyhítő körül­mény, egytöl-husz pengőig, ha ilyen nem volna, 20—240 pengőig, esetleg 2 hónapi elzárás és a készülék elkobzása. Az orvhallgatás természete­sen nem jelent spórolást, hiszen kit előbb, kit utóbb utóíér a végzet. Az elmaradt előfizetést előbb-utóbb minden orvhallgató megfizeti —- leg­feljebb büntetés formájában. EGY MULATSÁGOS ESET — Álljon itt tanulságul egy igen umlatságos eset Egvik alkalommal egy elegáns hölgy jött hoz­zánk és feljelentett egy orvhallgatót _ mondták tovább. Szabályszerűen pontos adatokkal szolgált, amelynek eredménveként a következő héten már a feljelentett hölgy ügye került tárgyalás alá. Persze fogalma sem volt, hogy honnan kaptuk az értesülést. A feljelentő nevét ugyanis soha sen­kinek nem adjuk ki. Még a rendőrségnek se. A hölgy természetesen továbbra is rádióhallgató maradt, de most már törzskönyvezett rádióhall­gató. Nem nagy eset tehát, csak számunkra volt éppen kissé komikus, amikor két héttel az **et után a déli korzón a legnagyobb egyetértésben karonfogva láttuk együttsétálni a feljelentő és a feljelentett hölgyet. Két igazi jóbarátnő ... A RÁDIÓHALLGATÓ Szólaljon meg végül a fentiek után egy rádió­hallgató, helyesebben mondva »a rádióhallgatói. Hogyan vélekedik »ő« a doigokró! - , — Élvezem, szeretem a rádiót, mert szórakoz­tat. Szívesen áldozok a készülékért akár ötszáz pengőt is, ha jó. Ugvanigv szivesen fizetem a havi előfizetési dijat is, jobban mondva szíveseb­ben fizetném, ba jobb volna a műsor. Megértek sok mindent, azt is. bogy a mai idők különleges gondot és sok-sok nehézséget okoznak a műsor­összeállítóknak, de mégis valamivel több fantá­zia elkelne a stúdió urainál. Főleg azoknál, akik­nek beleszólásuk van a műsorba. Mert ugyebár belátják, hogv nekünk, hallgatóknak is lehet egy hőn óhajtott " kívánságunk: jobb műsort, oleeóbb előfizetési dijat! A mostani állapotból már ele­günk van! Utazzon magánjellegű luxusbérautón helyben és vidékre, kedvezményes áron! Olcsó alkalmi fuvarok temetésre és esküvőre. Kedvez­ményes órarendszer. További szíves támogatást kér TÁRNOKI FERENC (Ritler utóda) bérautó­fwwarozö. Horthy Miklós u. 18a. Telefon: 14—M.

Next

/
Thumbnails
Contents