Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-23 / 268. szám

(fi Méá kúügMt d a szegedi fóisUolai Icatnaiakáuis Urévcs munka utó*: tám&tyaiás is. m&tyikUs UiáMja miatt m&jsauttt aa u{ matrac kaiínek Uuttucamüvé&zi együttese. (A Déiiuagyarorsaág munkatársától) Tiz évig virágzott és tündökölt, egy esztendeje hallgat és haldoklik a szegedi főiskolai kamarakórus. A hallgatás a legelesebb dinamikával szól; vájjon miért kellett megszüntetnie működését az új magyar dalkultura szolgálatában ennek az országos rangra és jelentőségre emelkedett új, ifjú és művészi énekkarnak? Néhány náppal ezelőtt ez a kérdés merült fel a Horthy Miklós-egyetem aulájában, amikor a magyar népzenéről elhangzott ismertető, bemutató és összefüggéseket kutató előadás után dr. Batizfalvy János professzor adott hangot annak a kívánságnak, hogy mindent el kell követni a főiskolai kamarakórus feléledése és további működése érdekében. Mert mit jelentett ez a polgári iskolai tanárképző főiskolás fiatalokból megteremtett énekegyüttes? Jelentette a modern dalkultura szolgálatát abban a szellemben, amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán teremtett meg és nyitott új fejezetet a zenetörténetben, a megillető helyre állítva a mély és ősi talajból való meg nem hamisított, el nem torzított és fel nem hígított magyar népzenét, abban is első helyen a többszólamú karéneket. Es emellett a magasrendű zene művészeti, tisztító, sőt folklorisztikus hivatás mellett jelentette a •legfelsőbb rendű pedagógiai szolgála t o t, hiszen a modern népzene, a többszólamú kórusmtívcszet azoknak hangján szólalt meg, akik néhány év múlva a magyar iskolai nevelés egy-egy fontos őrhelyére kerülnek és mint tanárok adják majd tovább a romlatlan és művészi zenének ismeretét, kultuszát és átformáló erejét A kamarakórus éneklő tagjai megismerik ennek a művészetnek anyagát, legszebb alkotásait, beleilleszkednek azoknak szellemébe, stílusába és amikor mint tanárok kikerülnek az éneklő ifjúság közé, töb bé nem a romlott és dilettáns mftzenével fizik az iskolai énekkarok fásult unalmát, hanem továbbadják azt a szellemet, amellyel az űj magyar költészetnek Ady mellett legnagyobb alakjai: Bartók és Kodály átalakították az értékítéletet és világviszonylatban is méltón elismert helyet teremetettek a magyar zenének és költészetnek. Ezt a kettős hivatást szolgálta tiz évig a kamarakórus és egy év előtt ez a szolgálat szakadt meg ismeretlen cs mindeddig kideríthetetlen okokból, érthetetlenül. A 19 tagu ..PaLestnna-formitól" a kamarakórusig A kórus óletrehivása, munkaja, országszerte megcsodált művészete dr. Szögi Endre föisko fai tanár nevével fonott össze. A modern zene hivatott művelőjének nevével aki iskolát te remtett az iskolában, aki Kodály tanítványaként a nagy magyar zeneköltő nemzedékekre kiható szellemét és tanítását vitte tovább az ifjúság felé. Szögi Endre a világháború után későn, 1921-ben szerelt le, igy csak 192ö-ban hagyhatta el az akadémiát, előbb dr. Bárányi János iskolájában tanított, majd Makón működött és 1928-ban került mint óraadó tanár a tanárképző főiskolához. Áldozatos és önzetlen munkát vál lalt, a zene-érektauszak előirt tananyaga mellett vállalkozott az ifjúság meghódítására az Új magyar zene számára. A második évben már megalakította az első együttest, amely ekkor még a •főiskolai népdalégvüttes és egyházi énekkar* nevét viselte és amely egyenes vonaiu elődje volt a kamarakórusnak Iffilfl-ban még csak 8—12 tag vállalkozott a dalkultura szolgálatára, később egyrejobhun fejlődött az ifjúság lelkesedése és már 2á en jelentkeztek a tisztult karének művelésére, 6 s 1933-ban formálisan is megalakult a főiskolai kamarakórus, amely szinte •gvszerre váltotta ki a szakkörök tigvcimét és elismerését. A kórus 19 taggal indult, mintahagy Tr ies. f r i n a is ezzei a számmal dolgozott Rómában. Az út a modern karénei lés diadalútja Olyan etlená'thataltannl jelentkezett a fiatat ta r. ár jelöl lek aktív étdeklődése, hogv rövidesen 35-re szaporodott az. éneklő tagok száma Srögt Endre célja az volí, hogy olyan ni ft v é s z i e g y ü t les alakuljon a főiskola sokrclfl, nagyszámú ifjúságából. amelv kiválogatott, ejjtvéiseokint i* kiváló énekesekkel, könnyen mozgathatóan, évrőlévre megujulva a fiatal hangok frisseségével szolgálhatja a művészi modern karénekkultúrát. Es hagy mit szolgált, mit végzett ez az áldozatos és önzetlen együttes,, világosan mutaija az elmúlt évek áljomásamak vázlatos vonala. Iskolai munka — ridióközvetités a tengerentúlra Először csak a házi, iskolai muzsikálás a cél, amolyan »éoek-kamarazene*, amely példát ad, hogy kis karral is lehet művészi szépet elérni Már itt világos a jövő: ha az éneklő fiúkból, leányokból tanárok lesznek, hármttsen kis helyre is kerülnek, maguk is megalakíthatják maguk kis kórusát. És ezek az első énekesek mai szerte az országban működnek különböző tanáii katedrákon, hogy csak egy-két példát nézzüuk. Vasváron és Alsólendván is felctndül az új karénekmüvészet, a magyar népzene.. Ez már a szegedi főiskolának második generációja. Es az első főiskolai házi ünnepélyek után jelentkeznek az első meghívások, különböző egje sületek és közületek kérik a kamarakórus énekét Majd nemsokára a >házi kamarazenét* a nyilvánosság elé hívják, meg kell tartani az első hangversenyt a Tisza-szálló termében, utána Budapestre kérik a kart, mint egyetlen vidéki együttes részt vesz B á r d o s s Lajos estélyén, jeíentke zik a rádió, amely először Szegedről kapcsolja a főiskolások énekét, nemsokára a stúdióban adnak önálló hangversenyt és ezt a szereplést viaszlemezre veszik, hogy majd saétsugározzák a magyar fiatalok új énekét, a tengerentúli magvarok számára ... Ujabb állomások: a Dalosszövetség disziuiugversenye, ahol a kamarakórus cs a budapesti Egyetemi Énekkar aratja a legnagyobb sikert, — a visszhang egyre nő: Budapesten a Zeneakadémia nagytermében nyilvános önálló hangversenyt adnak, Félegyházán a Constantinum rendezésében egymásután kettőt, Szentesen, Vásárhelyen énekelnek, Szegeden évenkiht 25—30 közreműködés — és mindez az új magyar művészi karének szolgálatában, önzetlenül. A hangversenyek belépődíjaiból az énekes tagok jutalmul már hozzájárulást kaprn^s a vizsgadíjakhoz, tanulmányaik folytatásához, Szinte már azt lehetne hinni, hogy ez a raiszszionárius munka új győzelmet hoz Szeged sze lelni életének, azt lehetne hinni, hogy a fiatalok éneke előtt nyitva az út Európa felé és ... és a vonal megszakad... a tízéves gyönyörű munkának nincs folytatása... A kamarakórus hallgat és haldoklik...Ml történt ? . Amikor már ilyen magaslatra elért a fejlődés, a fiatalság emlékiratban kéri a munka folytatását. Azt kellene hinni, hogy illetékesek és felettesek minden támogatást megadnak ehhez a diadalmas misszió hoz. ehelyett — milyen fájdalmasan hangzik — számos helyen (nem az iskolában) közöny és értetlenség. Nem sikerül elérni, hogy e rendkívüli szellemi munka és fizikai igénybevétel mellett csökkentsék a heti ÍM órás előadásszámot, nem sikerül elérni, hogy a tanszék segítséget kapjon, legalább egv másik tanári állást szervezzenek a gyakorló polgári iskola zeneénekoktatása számára. — támogatás és elismerés. segítség és istáuolás helyett mellőzés, feledékenység. Itven körülmények között következik be. hogy az elmúlt év decemberében dr. Szögi Endre lemond a kamarakórus vezetésről. az együttes mintegy 700 pengőjét, amelyet már egy külföldi útra gyűjtögettek a hangverseny-fillérekből, átadja az illetékeseknek és a kamarakórus elhallgat, haldoklik. valójában — nincs többé... Bárdoss Lajos a kiváló kórusszerző, a művészi karének egyik legkiválóbb művelője és tanítója hiába írja igvmásután: /Hiszek a kamarakórus feltámadásában*. — a kórus nem működik többé. Es ezt a halálos hallgatást nem szabad többé nitir.iu. .tpi tudomásul venni. A művészi szolgátat és a pedagógia célkitűzése követeli: fel UELMAG^ARORSZAG VASÁRNAP, 1941. november 2-3. CSODÁLNI FOGJAK hibátlan, hamvas arcbőrét, ha rendszeresen használja a a hires nafevmqeit kovács kbéni1 Eltünteti az arc szépséghibáit, már rövid használat után. Éfjjeli használatra kék, nappali használatra sárga csomagolásban. kell támasztani a főiskolai kamarakórust. tovább kell folytatni a magasrendű munkát. Nem elég az _ bármilyen értékes —, ha most a kamarakórus életreívója a főiskolai megszabott munka mellett ze oi tehetségvizsgálattal és karnagyképzéssel fog átkozik, a főiskola falain belül tovább kell virít ezt a nagyszerű és eléggé cl nem ismerhető >olgálatot. Közöny és értette ns ég, mellőzés és feledékenység helyett támogatást s megértést, ösztönzést és elismerést kérünk a nagy magyar kincs: a most készülő tanárnemzedék, a majdan helyünkre álló ifjúság és az Európához szóló űj magyar zene, a műészi énekkultura számára. Nemcsak 40.000 pengőt fizetünk ki, mint a tegnapi húzáson, hanem 750-000 pengőt nyerhet már január 2.-án, ha jegyez Erdélyi Nyeremsnykö'vényt 50 pengős kötvényt is adunk részletfizetésre! Pető Bankház Az adófelszólamlásí bizottság tárgyalásai November 25-én: Túrós Anna Széchenyi-tér 8, Ambrus Dezső Pallavicini-utca 3, özv. Ábránovics Gézáné Háló-utca 11, Beeker Vendel Újszeged, tanítóképző, dr,' Bukovinszky László Somogyi-utca 22, özv. Cserő Edéné Arany János-utca 10, Dávid József Szilágyi-utca dr. Dainásay Kamill Tisza Lajos-körut 33, özv. Grünhut Ferencné Dugonicstér 11, Gergely Miksa Kazinczy-utca li bástyái Holttér Tivadar Horthy Miklós-utca 2. Erdödy Ferenc Széchenyi-tér 3a, dr. Juranovjcs Gyuláné Széchenyi-tér 3a, Földes Vilma Római-körut 10, dr Kemény Ede Madách-utca 3, Korda Jenő Jókaiutca 6a. Körösi Béla Feketfsas-utca 15, Kertész Érnő Klauzál-tér 5, Kocsis Ferenc Fodor-utca Ifik Lajkó Ágoston Római-körut 28. Lengyel Géza Klauzál-tér 8, dr. Lejténvi Gyula Somogyi-utca 6. Müller Imre Dugonics-tér 11 Nagy Antal Madáchutca 19. Háziasszonyok fioye'mébe! A budapesti dr. ötker Tápszerművek a nagy érdeklődésre való tekintettel fitfcaréftos siitemttngltéttltési tóitSoifmmatf meghosszabbítja, A f. hó 24. és 27-en kezdődő délutáni és esti tanfolyamokra jelentkesoi lőhet egész nap a Rókusi Kultúrházban, Koasuth Lajoe-sugárut 58. 381