Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-21 / 266. szám

A sikerült fotográfia DELMAGYAR ORSZÁG PÉNTEK, 1341. NOVEMBER 21. illetékes tényezők az összes fűrésztelepeket Kár­pátalján összpontosították. A kamara felhívta a figyelmet a minisztériumban erre a gazdasági és szociális szemponthói egészségtelen helyzetre és kérte, hogy a tiszai fűrészeket is lássák el anyag­gal. Ebben az ügyben pénteken tartanak a szc­f edi és szolnoki fürészteleptulajdonosok közös rtekezlctet és memorandumba foglalják kívánsá­gaikat. Dr. Gyuris István titkár a mnnkásbakkancs­ekcióról számolt he, ehhez a tárgyhoz Beeske­házy István (Újvidék). Pető János (Zenta) és Borválh Sándor (Báestopolya) szólt hozzá. Valamennyien a délvidéki höriparosságnak anvag­gal való ellátását kérték. I Dr. Szekeres Ferenc fogaimazogyakornok a legújabb árszabályozási rendeleteket ismertette. Ke11íng Lajos, Danner János, Wirth Ist­ván és Ben ezé János (Szabadka) felszólalá­saikban rámutattak a rendelkezések hiányosságai­ra Kifogásolták, hogy az árakat a szakmai érde­keltségek meghallgatása nélkül állapították meg. Dr. Lengyel István fogalmazógyakornok az épitöanyagkereskedelem körzeti kijelöléseiről tar­tott előadást. Rámutatott az építőiparban tapasz­talható anyaghiányra és az emiatt elhangzott pa­naszokra Ehhez a témához Erdélyi András szólt hozzá. Kocsondy miniszteri biztos bejelentette végül, hogv a kereskedelmi és iparkamara 10.000 pengő értékű erdélyi kölcsönt jegyez. A bejelentést nagy tetszéssel vette tudomásul a bizottság. Az ülés a miniszteri biztos szavaivaj ért végrí Letartóztattak egy árdrágító ufszegedi fiüszerkereskedőt Erélyes Intézkedések a zugforgalom letörésére (A Délmagyar ország munkatársától) Napok éta feljelentések tömegével árasztják el a sze­gedi rendőrséget. A befutott írásbeli és szóbeli panaszok mindegyike Hajdú Vilmos 44 éves ujszegedi kereskedő ellen szólt. Hajdú Vilmos­nak a Bethlen-ntea 3. szám alatt van fűszer­üzlete ós a jelentések szerint úgyszólván min­den közszükségleti cikket felárral árusít, vevői­nek. A rendőrség néhány napig megfigyelés alatt tartotta az üzletet s ennek eredménye­képpen osiitörtökön regge! őrizetbe vette a fü­szerüzlet tulajdonosát. Hajdú Vilmos a tej literjét 32 fillér helyett 36 fillérért, a tojás darabját 17 helyett 18 fil­lérért, a vaj kilóját 5.90 helyett 6 pengő 60 fil­lérért. a tejfel literjét 1.40 helyett 2 pengő 40 fillérért, a sajl kilóját 4.80 helyett 5 peugöért. a zsemlye darabját 6 helyett 7 fillérért, a nul­láé lisztet 68 fillér helyett 80 fillérért, a burgo­nyát 15 helyett 20 fillérért, a rizst 1.20 helyett t pengő 80 fillérért, a babot 66 helyett 72 fil­lérért, a mákot 2 30 helyett 2 pengő 60 fillérért adta el. A vevők természetesen drágállották az Háborús időben, amikor az anyagok beszerzé­se, a polgári szükségletre való cikkek gyártása megnehezül s amit termetnek, abból elsősorban a hadsereg igényeit kell kielégíteni, nagy erény a takarékossag. Erény, mert ha a pénzünkért nyak­ra-főre vásárolunk, rendszerint még azon a mér­téken is tul. ahogy rendes időkben vásárolni szoktunk, a szűkösebb készlet gyorsabban kifogy és mig a gazdngabbak dus készletekhez jutnak, a szegényebbeknek lerongyolódik a ruhájuk és fel­kopik az álluk'. Az oktalan áruhalmoz.ás felveri a megfogyatkozott készletek árát és bizony ember legyen, aki ekkor a szükségleti cikkeket meg tud­ja fizetni. Láttuk azt a mull háborúban és főként tz utána következő években Párisi Hagy áruház Rt. Szeged(Csekonics- és Kíss-n'ca sarok) HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRU Kék nyomású falvédö képes, 1 drb —18 Kockás blokk 2 drb — 21 Állvány papír é drb -.24 Színes méteres l'alvériö 2 méter —.24 Kék boríték 32 drb —24 Fehér boríték 15 drb —.24 Fogalmi papir 15 iv — .24 Febér iro papir 10 iv —.24 Kockás, vagy vonalas papii é iv —.24 Írógép papir 12 iv —24 Szegedi képeslap 3 drb —24 Névnapi lap o drb —24 Magyaros képeslap 8 drb —24 Csomagoló papir fehér, vagy barna.3iv —26 Hentes csomagoló papir 4 iv — .26 Sötétkék csomagoló papir 3 iv —-2i Itatós papir 3 iv —.28 Papir szőnyeg 100 cm széles, lm —28 Sima blokk 3 drb —28 Számla könyv — Ü0 Jegyzék könyv • —80 Szállítólevél könyv —30 az árakat, egy ideig azonban nem mertek szól­ni, mert attól tartottak, hogy akkor egyáltalán nem kapnak árút. Hajdú eleinte psak azokat a cikkeket adta drágábbért, amelyek ma nehezeb­ben szerezhetők be, arra gondolva, högy ezekért nem lesz kellemetlensége, mert mindenki örül, majd, hogy hozzájut a cikkekhez. Amikor már látta, hogy a közönség megszokja a magas ára­kat, lassan mindennek felverte az árát. Ez okozta a vesztét is. mert ettől kezdve írásban és szóban egyre több feljelentés érkezett ellene a rendörségre. Hajdú Vilmos a rendőrségen tett vallomá­sában beismerte, hogy megdrágította a legfon­tosabb közszükségleti cikkeket és azzal védeke­zett hogy kénytelen volt magasabb árakat szá­molni, mert ő is magasabb. áron vásárolta a öikkeket. Kije'ientette még, hogy csak azt adta magasabb áron. amit ő $em tudott rendes áron beszerezni. A reudörség vallomása alapján Hajdú Vil­most őrizetbe vette és még a délelőtt folyamán átkísérte a szegedi ügyészségre. A takarékosság jelszava ellen rendszerint azt az érvet szokták felhozni, hogy aki ráül a pén­zére. az a piactól vonja el, attól, hogy pengői­ből munka fakadjon, hogy belőle mesteremberek, kereskedők, gazdák és azok alkalmazottjai élje­nek meg. Ebiben az ellenérvben van némi igaz­ság. ami pénzt az ember kiad, azt más kapja­Meg kell találni tehát azt a módot, hogy az em­ber ugv adja ki a pénzét, bogy ez ne legyen kőz­érdekeilenes, oktalan költekezés, de belőle hasz­nos. bőséges munkaalkalom teremjen. Nos, ilyen módot nyújt az erdélyi nyeremény­kölcsön. Aki kötvényt vásárol, egyrészt teljes összegében visszakapja a pénzét, kamatot is kap rá. sőt, ha szerenesés. nagy összeget, esetleg száz­ezrekel is nyerhet, másrészt olyan széleskörű munkaalkalomhoz juttatja hozzá az emberek tíz­ezreit. amelyeknek célja Magyarország egyik leg­becsesebb részének, Erdélynek felvirágoztatása. A költekezésnek, vagy tatán inkább takarékosság­nak ezen a módján mindenki keres: aki kötvényt vásárol, aki a százmillió pengős munkaalkalom révén keresethez jut és végül Erdély, amelynek gazdasági vérkeringése az egész nagv akció nyo­mán elevenen felpezsdül Ujabb kommunista terrorcsapatokat semmisítettek meg Szerbiában Belgrád, november 2W. A szerb korinánycsa­patok kommunistaellenes tisztogatómunkája soráu — mint az Obnovi jfímn lap jelenti — Belgrád és Krugujevás között újabban megöl­tek 7. megsebesítettek 2 és elfoglak 4 kommu­nistát. Ennek a vidéknek másik körzetében' 30 kommunistát öltrk meg $ igen sokat foglyul ejtettek, közöttük asszonyokat is. A Rudnik­begysógben egy bornoányosapaí megsemmisí­tett egy nagyobb kommuáislaesapatot. A harc­ban 84 kommunista esett el. Délsaerbiábau újabban megöltek Vb kommunistát, több, mint swázat mocsebeRÍtették. 43-at pedig olfosrtak. A szazadfordulon élt Szegeden egy jóLedelyú kishivatalnok. Már nem emlékszem pontosan, hogy a vasúti leszámolóhivatalhoz tartozott-e, vagy az üzletvezetöséghez — de nem ez a dolgá­ban a lényeges, egyébként is rokontermészetű volt a két testület. A leszámolok, akiket az ország kü­lönféle vasutai rendeltek Szegedre, válogatott éietkcdvü férfiak voltak. Az a mondás járta ro luk, hogy megérkeznek este hatkor a gyorsvonat tal, soha még nálunk nem fordultak meg és hét ójakor már tudják, hol mérik a legjobb bort. A szegedi vasúti szakma főleg a tisztviselők Otthonában fejtett ki társadalmi ' tevékenységet. Ez volt a századfordulón a legnépszerűbb egye­sületek egyike. Báljai, kisebb táncmulatságai a legjobb társaságot egyesitették, családias meleg hangulatuk feledhetetlen marad mindenkinek, aki ma ősz fejjel, borongó tekintettel, keresi, hová tűntek el á jó idők. Az egyesület helyisége a Kassban volt — » front nagy ablakai megett levő nagy terem —, v.iszont a Stefánia felé eső részen, a mai hotelszo­bák helyén, terület el a Llovd. Ha aztán a Fehér, vagy Vöröskereszt, csetteg valamelyik nőegylet, hatalmas bálát akart rendezni, kibérelte mind * két egylet valamennyi helyiségét, — egybenyitva olyan pompás látvány volt ez, hogy versenyezett a fővárosi Vigadóval. Katonabanda és cigányze­nekar elosztva és felváltva játszott, mialatt sze­gény mamák állandó kétségbeesett körúton vol­tak, hogy felfedezzék, melyik területen táncol a szemük fénye. Volt olyan előrelátó, aki leülteti? a szülét az Otthon bársonydivánjára s maga #4­perdült a Lloyd-szakosztáiyba. ...Hogy elszaladt velem az emlékek álompa­ripája! Hát az Otthon népszerű alakja volt ez f B. nevü vasutas, bűvész, ezermester, akinek be­londozásai kedvéért az esetleges műsor elhúzódá­sát sem bánta a fiatalság. Régebben fényképész Aradon, de megunta • mesterségét s nyugdijas állás után vágyakozott. Valami kellemetlensége is támadt, hát nem na­gyon szerette, ha a múltját emlegették. Volt ugyan Aradban egy főúri birtokos-család, annak egy gyönyörű, de fékezhetetlen temipera­mentumu csemetéje. Ahány válogatott gonoszsá­got ki lehetett találni, attól az ifiur nem tartotta magát vissza. Szót senkinek nem fogadott, a pa­rancsot istenkisértésnek tekintette, pillanatig nem maradt nyugodtan. Ezt a gyereket képtelenek vol­tak arcképen megörpkiteni. Ha a masina elé állí­tották, torzképet vágott, bukfencet vetett, még rosszabb lett. Pedig már igen szép összeget kinái® tak egy fényképeért, csak meglegyen. — Hozzák el hozzám; üzente B — én majd el­intézem. El is ment vele a mama, finom szépségű ifja dáma, B. pedig kezdi a mesterséget elkápráztató mesével, rábeszélései, de beleizzad és nincs ha­tása. A gyerek megáll ugyan a masina előtt, «k? mikor B. a fekete lepel mögé búvik, már csupa figura. A családnak pedig rendes kép kell. — Maradjon csak egy pillanatra csendben kis ifiur, én most elbúvok és olyan csodát lát, hogy kétfelé áll tőle a föle. Megy is a lepel mögé, mire a gyerek kezdi a komédiázást. Azonban abban a pillanatban kiug­rik B egy vastag bunkóval s szinte üvölt. — Azt a mindenit te cégéres gazember annak az ilyen-olyan anyádnak, ngy fcjbeverlek, hogy arrul koldul az egész pereputtyod. , Ilyent még nem mondtak a szökc MuriUónak, a szeme tágra karikázott, cseresznyeszája megha­sadva meredt a pattanásos arcú emberkére, de ab­ban a pillanatban már le is volt fotografálva. B. alig tudott megmenekülni a durva becsület­sértés következményei alul. A felháborodott ma­ma legalább is azt követelte, hogy nyúzzák meg, mindenesetre ki akarta vetetni az ügyet a járás­bíróság hatásköre alul, mert a szolgabíró elinté zi azt alaposabban. A dolognak nagy bire futott, ahogv elismételték, egyre többet nevettek rajta, végül is jókedélvü tekintélyes urak. nem is ös­merősei. jártak közben az" érdekében. — Higyje el a báróné, hogy eszében sem volt szegény fejének a sértő szándék, diindössze dia­dalmaskodni akart a gyereken. Aztán nézze, sike­rült. Soha ilyen tüneményes képet! Nem tett vol­na halálos kár, ha elmarad? Szó sincs róla, dr»sz> tikus volt az eszköze, de elérte azt, amit a família nem tudott elérni és ez a módszer használt egye­dül. Jó hangúin Iában végre megbocsátott a seép­asszonv is, R azonban nem kapott tőlük töbK reo® rtetést Mivel azonfelül valami csendes Eojkottfő­!él is érzett, rövidesen szük lett neki Arad. hagyta a várost Termékeny takarékosság áldásthozó költekezés

Next

/
Thumbnails
Contents