Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-19 / 264. szám

A durva szidalmazás és káromkodás — felmondási ok A törvényszék érdekes ítélete egy magántisztviselő felmondási perében (A Délmagyar ország munkatársától) Elvi jelentőségű döntést hozott egy munkaügyi perhon a szegedi törvényszék Zó7<f-tanáosa. A» Ítéletben kimondotta a bíróság, hogy a káromkodás felmondási ok. 'A pert egy magántisztviselő indította, aki a* egyik szegedi faiskolatulajdonos irodájában volt alkalmazásban. A perbeli jegyzőkönyv adatai szerint nemrég azonnali hatállyal kilépett a cégtől, mert a tulajdonos egy alkalommal az irodában több tisztviselőfársa — köztök néhány nő — jelenlétében átírva szavakkal szidalmazta az iroda személyzetét és istenkáromló kifejezéseket használt. A tisztviselő az eset ntán azonnal elhagyta az irodahelyiséget ás ügyvédje útján keresetet adott be a járásbírósághoz a felmondási Időre járó illetményekórt. Első fokon dr. Tóth László járásbíró tárpyalta az ügyet és a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy bár a durva, becsületsértő kifejezések elhangzottak, azok nem irányultak a felperes magántisztviselő ellen. Ennek megfelelően kimondotta a bíróság, hogy a magántisztviselő jogtalanul hagyta el az\ irodát és igy keresetét el kellett utasítani. Az ítélet Indokolásában a következőket mondotta kt a járásbíróság: ..Nem volna teljes a bírói döntés indokolása annak hangsúlyozott kiemelése nélkül, hogy az alperes faiskolatulajdonoe beigazolt eljárása, nevezetesen az ilyen durva kifejezések használata s az Isten szent nevének" meggyalázása erkölcsileg elítélendő S i legnagyobb mértékben megbélyegzendő. Ha így munkaadó alkalmazottai emberi méltósdpdf, önérzetét, különösen ha nők is vannak köröttük, megsérti; nem szabadulhat eljárásánaksem erkölcsi, sem anyagi következményei alól. Mégis, mért az előadottak szerint és az eset különös körülményei folytán nem a felperes magántisztviselő az, aki a sértésből a peresített jogot származtathatná, ezúttal mentesül az alperes munkaadó a keresetbe vett kér megtérítése alól. A járásbíróság ítéletét a felperes magántisztviselő megfellebbezte ós így került az ügy a törvényszék elé, amely a most megtartott tárgyaláson megváltoztatta az alsóbiróság Ítéletét és a felperes magántisztviselőnek a lörvényes felmondási időre járó illetményt megítélte. Az ítélet szerint a káromkodó yállalatttUajdonoe köteles kifizetni a lafagetféisf időre sorfló illetményeket. 'A törvényszék az ítélet indokolásában kimondotta, Kogyg „A fellebbezési bíróság az elsőbfrÓság által megSlfepított tényállást, elfogadta, azonban arra a jogi álláspontra Helyezkedett, bogy ar. alperes által használt feltűnően durva sértések, amelyeket közvetlenül és általánosítva az egész irodaszemélyzetre használt, feltétlenül alkalmasak voltak arra, hogy ezúttal az iroda egyik alkalmazottjaként szolgáló felperest becsületében súlyosa® megsértőét. Ekként a felperes a Kt. 58. szakasz 2. pontja alapján jogosítva volt szolgálatát felmondás nélkül elhagyni és I

jogos a felmondási időre járó szolgálati járandósága iránt előterjesztett kereseti igénye-" Nyárra megszépülnek Erdéiy fürdői A feremjózsefi világ magyarja előtt a fürdőkuJtura mai foka teljesen ismeretlen volt. A te betősebbek akkor is felkeresték Velencét, a Riviérát. Abbáziát esetleg Svájcot a betegek Karlsbadot. Marienbadot, Pöstyént, Hévizet, Trencsénteplicet, inkább azonban a külföldi fürdőhelyeket, mert akkor ez volt a módi. Néha a Tátrának, a Balatonnak és a gyönyörű erdélyi üdülőhelyeknek is jutott vendég, leginkább az Annabálok idején, mindez azonban messze volt attól, amit ma fürdőkullurának nevezünk. Lgaz, maguk a fürdőhelyek is hibásak ebben. Hiányzott belőlük a külföldi színvonalú kényelem s általában ahhoz a sok gyönyörűséghez, amit a magyar természet oly pazarlóan osztogatott, az üzleti leleményesség édeskeveset adott hozzá. Csak a mutt háború ntán kezdett divatba jönni a mai értelemben vett nyaralási divat a legszélesebb társadalmi rétegek kórében is és persze. csak akkor kezdődött számbavétele mindazoknak az alkalmatosságoknak is, amelyek e célra részünkre megmaradtak. És ekkor vettük csak észre, hogy mekkora kincseket vesztettünk. Ekkor kezdtük mondogatni magunknak és egymásnak: Istenem, mi mindent csinálnánk a mai eszünkkel a Tátrából, Erdélyből és a többiből. S miután már nem volt Tátránk és Erdélyünk, kezdtünk megelégedni a szerényebbel is, egyremásra éipilettünk üdülőtelepeket Lillafüreden, a Kékesen, a Gallyatetőn, a Mecseken, a Lövere ken és másutt, szépítettük a magyar tenger partjait is. Végre azután visszakerült Észak-Erdely A mosl mutt nyár volt az első alkalom, hogy Áz olvasó írja: Szinházi kulturprogram — felemelt helyárakkal Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Egyik legutóbbi Őszinte ós tárgyilagos színházi beszámolójukban nagyon helyesen sorakoztatták fel azokat a könynyú fajsúlyú színmüveket, amelyekkel a szegedi szinház szerződéses igazgatója »kultorprogramot« adott a szezounyitás óta. Most örömmel értesülünk arról, hogy végre valami értékesebbre is törekszik a szinház: a közeljövőben budapesti vendégművészekkel előadják Verdi »Traviata«-ját. Siettünk jegyünket az operaelőadásra biztosítani — bár a • fraviutá«-t Szegeden már igen sokszor és jó előadásban láttuk —. azaz csak szerettük volna biztosituni. de kél földszinti jegy megváltása — meghaladta anyagi erőnket. Két harmadéi ndü földszinti ülőhely több. mint fU pengőbe kerül az operaelőadásra, kistisztviselők vagyunk s u*t nem tudjuk megfizetni. Kérdezzük tisztelettel: miért kap a színház igazgatója évente 45.000 pengő szubvenciói Szeged városától, ha nem azért, hogy valóban kulturális törekvéseket érvényesítsen a szinház műsorában? A szubvenciót azonban a Kardoss-szintársulat eddig csak »Becskereki menyecskék* és »Gv«rgyój bál uk« selejtes értékű előadására használta Fel s amikor végre operaelőadást hirdet, akkor — a közönségééi fizetteti meg. tnégpedic busásan a felmerült többletköltségeket. Miért nem tart például H Kardoss-társulat férfi és női karszemélyzetet s legalább néhány olyan énekest akik operaelőadásokon kisebb szerepekben felléphetnének? Erre sem telik a 45.000 pengős szubvencióból? A magas jegyárak tehát kisemberek szántára Hozzáférhetetlenné teszik a szinház operaelőadásait. már pedig a kulturális törekvések mindenkor ugy érteimezendők. bogy a társadalom minden ráresénak részesülni* kell a nemesebb értékű zene. vagy költéssel felemelő és művelő áldásában. Erre akarjuk ag igen tisztelt Szerkesztő Ur és Szeged város vezetőségének figyelmét felhívni Maradunk a. •IMImaüvarnrsxáe* hívei: f aláírások b i Édes anyanyelvünk a budapesti rádióban Tisztelt Szerkesztőség! Szóvá kell már tenni a budapesti rádió két kiemelkedő hiányosságát, hiszen naponta több, mint 700.000 előfizető hallgatja a rádió műsorát és elsőrendű fontosságú volna, hogy ezeket a hibákat mielőbb kiküszöböljék. Édes anyanyelvünk rovására megy például a mindenkori időbemondás, amit nem a M. kir. Posta önműködő időjelző szolgalata ad, hanem a beszólok >követnek e!< Miért kell azt mondaniok az igen tisztelt beszélő uraknak és hölgyeknek, hogy • nyolc óra é a 16 perc*, amikor olyan szépen és érthetően mondjuk édes anyanyelvünkön: »negyed kilenc mutt egy perccel*, vagy még helyesebben: •egy perccel mutt negyed kilenc*!? Tehát a »nyolc óra é? tfi pere* germanizmus, magyartalanság. A másik hiba az. Hogy operaáriákat és klasszikus dalokat a budapesti rádióban csak nagyritkán, mondhatnánk: egyszer egy évben hallunk magva, vnt gramofonlemrzről. A hanglemezmösorban a világ minden nyelvén: olaszul, németül, franciául, angolul, finnül, spanyolul és Isten tudja még milyen nyelven tolmácsolják a klasszikus dalmüveket. sőt a modern áriákat is, esak — magyarul nem. Pedig Tannak igen kiváló opera- és iniirtalénekrseink, akiknek előadása semmiben sem marad el a külföldi nagyságoké mögött, csakhogy többnyire ezek is — más nyelven énekelnek a lianglémezmiisorban. Miért ne énekelhetnének magyarul? Hiszen a matrvar nvelv csodálatos hajlékonysága költöisége és szavainak érersrngése felér a világ bármely nitiveft nyelvével, sőt —. az olasz nvelv kivételével —, sokkal szebben énekelhető. mint húrinelvik világnyelv. Taen kércrn a tiszteli Szerkesztőséget, hívja ff! erre » budapesti rádió flgvelmét valamint az e-ész magvar snitóét Tnlftn egv snftóössz.efogás sikerre vihelné édes srnv«nvc]viink nagvobb meebpcsiiié:9t. amiből a 700iW mai-var etófjzgtőnak hjssps volna. Teljes tisztelettel: (aláírás). felkereshettük aa erdélyi fürdőhelyeket A saontlátás mozgalmas es ünnepélyes volt .Való* ságos irodalma támadt az erdélyi nyaralásnak $ ez sz irodalom tele volt csodálattal, de tele vett kritikával is. A csodálat az erdélyi fürdővilág mesés természeti pompáját illette, a kritika a berendezések. alkalmatosságok, közlekedési lehetőségek kisebb-nagyobb hibáinak szólt E hibák mentségére el kell mondanunk, hogy azokat nem az erdélyiek, hanem a történelem csapásai okozták. Erdélyt a rabság huszonkét éve lerongyolta. Elkoptatta" mindazt, amije volt és nem adott módot arra, hogy pótolja, javitsa, a kor színvonalára emelje a kopottat. Most ránk. az egész magyar társadalomra vár a feladat, hogy a mulasztottakat jóvátegyük. Hogy Erdélyt visszavarázsoljuk »Tündérkert«-té. A "százmillió pengős erdélyi kölcsön, amelynek jrgyzése november 24-én kezdődik, erre is módot fog adni. Üdvös hatását már a következő nyáron élvezni fogjuk az erdélyi fürdőhelyeken. Ardrágifös-iiguetf a szegedi türwmmtum CA Délmagyarofszág munkatársától) A szegedi törvényszéken dr. Viskóvits József törvényszéki bíró kedden délelőtt ismét árdrágító* si ügyeket tárgyalt. Jáksa József 29 éves szegedi ügynök Hódmezővásárhelyen követett el árdrágítást. Felkeresett néhány füszerkereskedőt és ssemesbotsot kinált megvételre. Nagyban kilónkénti árát a megállapított hét pengő 80 fillér helyett 15 pengő 12 fillérben jelölte meg. A felkeresett kereskedők egyike jelentest tett a rendőrségnek, amely előállította és őrizetbe vette. Jaks'át behozták Szegedre és kedden délelőtt vonta felelősségre a szegedi tör* vényszók. A tárgyaláson elmondotta, hogy az utóbbi időben nem tudott állást kapni, nagy nyomorban volt feleségével, azért határozta el, hogy üzletekkel foglalkozik. Áruja Ugyan nem volt, de arra gondolt, hogy majd kap megrendelést és azután majd szerez némi felárral árut, amelyet drágábban ad majd tovább. A1 feljelentés folytán azonban egyetlen üzletet sem tudott kötni. Felmentését kérte, mert senkit sem károsított meg. Dr. Nagyágliy ügyészségi alelnök szigorú büntetés kiszabását kérte, mert — mint mondotta — a törvény már a szándékot is szigorúan bünteti, különben ts Jaksát esalásórt ós hasonló üzcluiekért Bácskában is több helyen keresik. A híróság háromhónapi fogházra ítélte a vádlottat, aki némi goudolkodás után megnyugodott az Ítéletben. Özv. Szabó Vincéné 49 éves piaci árus azért került a törvényszék elé, mert november 15-én a piacon a tehéntúrót 80 fillér helyett 1 pengő 25 fillérért adta. Negyven dekás ösomagokért 50 fillért kért. A törvényszék 21 napi fogházra ítélte. Az elítélt fellebbezést jelentett be. Dudás Lajosné szegedi piaci árus ugyancsak november 15-én a piacon a tojást drágította 17 fillér helyett 18 fillért kért. A vevők szóltak az ügyeletes rendőrnek, aki tettenérte Dndásnét. A bíróság 21 napi fogházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. —m—M——« Azonnal kimegyünk a helyszínre rádiót javítani Rádió Gyors-Service Z A V I Z A séHa-mossági véll„ FeAelesas v. 14. Telefoe-