Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-19 / 264. szám

A Holtzer Gyula-hagyatéki ügy két ügyvéd-pere Ar .*T!Lperben a fáb,a fe,téte,esen 100 pengőre, a másik ügyben a törvény­szék 400 pengő pénzbüntetésre és 500 pengő nem vagyoni kár megfizetésére itélte özv. dr. Holtzer Gyuláné Alberti Stefániát (A Dclmagyaiország munkatársától) Leg­utóbb részletesen beszámoltunk arról a tengeri kígyóvá dagadt ügyről, amely legújabb feje­zeteinek vádlottja özv. dr. Holtser Gyuláné Alberti Stefánia. Ez az ügy is egyik láncszeme annak a perlavinának, amely dr. Holtzer Gyu­la halála után, illetve a milliós hagyaték és számos mellékhajtása körül keletkezett. Duschák László ügyvéd Holtzerné egy nyílttéri SíkKe miatt sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt jelentette fel Holtzeniét. A törvényszék bűnösnek mondottá ki a vádlottat és sajtó út­ján elkövetett rágalmazás vétségében mondva ki bűnösnek, 200 pengő pénzbüntetésre ítélte, RB itélet végrehajtását azonban felfüggesztette M alkalmazta a rehabilitációs törvény rendel­kezéseit Fellebbezések folytán az ügy az el­múlt héten került az ítélőtábla Cwriíy-tanácsa elé, amely kedden reggel hirdette ki ítéletét A tábla 100 pengőre szállította le a büntetést, az (télét végrehajtását ezúttal is felfüggesztette és ugyancsak alkalmazta a rehabilitációi Köte­lezte a tábla a vádlottat további 50 pengő költ­ség és 300 pengő nem vagyoni kár megfizeté­sére. Az ítélet, ellen úgy a főmagánvádló, dr. ÖUscbák, mint özv. dr. Holtzerné semmisségi panaszt jelentett be a Kúriához. A táblai ítélet kihirdetése után a törvény­szék Sáftajz-tanácsa özv. dr. Holtzer Gyuláné újabb ügyének tárgyalását kezdte meg. A fő­magánvádló ebben az ügyben dr. Eisner Manó ügyvéd völt, aki a Szegedi Uj Nemzedékben az elmúlt év július 10-én közzétett és Holtzerné aláírásával ellátott nyílttéri közleményben fog­laltak miatt ugyancsak sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéért jelentette fel Holtzernét. A törvényszék egész nap tárgyalta az ügyet amelynek folyamán dft Széli Gynla ügyvéd, Holtzerné jogi képviselője bizonyítási indít­ványt terjesztett elő, az Indítványnak a bí­róság nem adott Helyt, mert anélkül fs tisztá­zottnak látta a kérdést. Számos aktat és több fegyelmi iratot ismertetett a törvényszék. Bókay tanácselnök az esti órákban hirdette ki az ítéletet, amely szerint a törvényszék Hol­tzernét egyrendbeli sajtó útján elkövetett rá­galmazás vétségében mondta ki bűnösnek és 100 pengő pénzbüntetésre, 262 pengő perköltség és 500 pengő nem vagyoni kár megfizetésére itélte. Az ítélet ellen mind a két fél fellebbezést jelentett be. Bánify földművelésügyi miniszter költségvetési expozéja Bejelentette, hogy tovább folytatják a szegedvidéki földek vizmentesitését — Nyilatkozott a kormány földbirtokpolitikájárál és a magyar föld fontos kér­déseiről Budapest, november 18. A képviselőház keddi ülésén báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi mi­niszter mondotta el kötlségvetési beszédét Az ülés elején Bánffy miniszter erélyesen visszautasított bizonyos támadásokat — Mester Miklós beállításai a BANGRA-t Ille­tően tévesek — mondotta. Ez a vállalat egy csa­ládi részvénytársaság, vagyis a részvényekből a ;saládi vagyonom arányában csak 14 százalék a tulajdonom. Ennek a vállalatnak minden részvénye keresztény kézben van — folytatta a miniszter. — Kis résívényarányom folytán a vállalat ügykeze­lésébe beleszólni nem tudok és a személyemmel kapcsolatos mindenféle célzásokat a legerélycscb Vn vissza kell utasítanom. B o é r Ágoston előadó ismertette ezután a föld­müvelésügyi tárca költségvetését. Hangoztatta, hogy nálunk gazdasági és szociális szemuontból feltétlenül figyelembe kell venni a nemzeti érdeke­ket és a jelenlegi adottságokat. Ezév végéig elő­reláthatólag 150.000 holddal csökkent a zsidó bir­tok. Kiemelte, hogy nagy hiány van szakemberek­ben. Piutovich József és Kölcsey István szó­lalt fel először. Hangoztatta, hogy a termelést és ns árpolitikát nem lehet elválasztani egymástól, majd kérte, hogv földtulajdonnal mindenki csak iddig rendelkezhessék, ameddig termelőmunkája sz egyéni érdekein tul a közösség érdekeit kellően honorálja. I Matolcsy Mátyás a zsidóbirtokok kisajátí­tása ütemének fokozását kérte és arról beszélt, • hogy a hitbizományi intézmény eltörlése is sür­gős. Báró Braunekker Antal arról beszélt, hogy a földkérdés megoldásában annak az igazságtalan­ságnak kiegyensúlyozását kérik, amely az erdélyi magyarságot érte 22 év alatt Szeder Ferenc kérte a mezőgazdasági mun. kásság helyzetének javítását. Az élelmiszerfejada­gokat tul alacsonynak tartja. Demkó Mihály a havasi legelőkön svájci mintájú gazdálkodás bevezetését tartja szükséges­nek. Jurtsek Béla hangoztatta, hogy a rendeletek útvesztőjében alig lehet eligazodni. Változtatni kell ezen a helyzeten, mert különben az irányított gazdálkodás nem. a mezőgazdaság előnyét, hanem hátrányát szolgálja. Sigray István felvetette a gondolatot, hogy ármentesítés! adót vezessenek be az ármentesítés költségeinek országos viselésére. A munkabérek emelését ugy kell végrehajtani, bogy az a terme­lés fokozását szolgálja. Meské Zoltán kérle, hogy utaljanak" ki a mé­hészeknek cukrot. Bakv László kérte az árnientésitő társulatok államosítását. Ezután báró Ránffv Dániel földművelésügyi miniszter mondta el költségvetési beszédét. A földművelésügyi miniszter beszéde A földmüvelésügyi tárca költségvetésének Madási oldala a tavalyi 53 millióval szemben 156 millió mondotta beszédében báró Bánffy Dá­nieL Az évi összeg tehát 108 millióval több. a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló milliárdos törvény­javaslatot pár napon belül benyújtom s ez gyö­keresen megalapozza a magyar mezőgazdaság uj fejlődését. — Két nagy feladatot látok magam előtt — folytatta. — Az első feladat a twmelés fokozása • wiod«m erővel. Háborúban élűnk, rendkívüli kote­Igaattségeiak vannak, Biztositanunk kell *z erszáC közelik. décm agt a" r orsz a g szerda", 1341. nevembe? 19. 5 tását és egyben gazdasági téren is szo­lidárisaknak kell lennünk nagy bará­tainkkal: a tengelyhatalmakkal, amelyek nemzeti céljaink megvalósítását hatéko­nyan mozdítják elő. Ebben a tekintetben bajtár­saknak tekintem a német és az olasz mezőgazdá­kat, mégpedig ugyanolyan bajtársaknak, mint ami­lyenek a vitéz honvédeinkkel vállvetve küzdő né­met és olasz katonák. — A másik nagy feladat « magyar mezőgazda­ság korszerű fejlesztése abban az irányban, nogy aTanaelás okszerűbbé, gazdaságosabbá vájjék A termelés ieánya pedig megfeleljen azoknak az igé­4 százalékkal kamatozó Erdélyi nyeremény­kölcsönök a legkisebb összegben is a SZEGEDI KERESKEDELMI e$ IPARDANK-nál jegyezhetők bármikor P 1,000.000.— összegig terjedő nyere­ményekkel. 1005, 2376 és 2852. számú telefonainkon szívesen adunk felvilágosifásl. nyeknek, amelyekkel a háború befejezése után aa uj Európában számolnunk kell. Ha a jelen körül­mények között az a legnagyobb kötelesség, hogy mindenképpen többet termeljünk, akkor nem té­veszthetjük szem elől azt sem, hogy a magyar mezőgazdaságnak a minőségi termelésre is töre­kednie kelL Ezt a két feladatot összhangba kell hoznunk, hogy a háborús gazdálkodás le ne rombolja a békés termelés előfeltételeit. — Az ország szántóterületének közel háromne­gyed része a kis- és törpebirtokosok kezén van. Nem jelenti ez természetesen azt, hogy a nagyobb gazdaságok munkáját ne becsülném és annak fon­tosságát szem előtt nem tartanám. A közérdek szempontjából gazda cs gazda között különbig nem lehet. A mezőgazdasági termelés támogatásá­ra, nemesitett magvak kiosztására, olajosmagvak termelésének előmozdítására, mezőgazdasági gé­pek beszerzésének támogatására, mütrágyaakeió­ra, stb ebben az évben 3 millió pengő hitelünk vplt, mig az uj évben 5 millió pengőt Irányoztunk elő. Már most gondoskodom megfelelő mennyisé­gű tavaszi vetőmag felvásárlásáról és az ország különböző részeiben való tárolásáról Ugy hadi, mint közellátási szempontból fontos érdekünk az olajosmagvak vetésterületének fokozása. A jövő évben ujabb, több, mint 50 százalékkal kivánom fo­kozni az olajos növények termelését. A szülte!­gazdaság igen sok kárt szenvedett az utóbbi évek­ben. A károsult törpe szöllőbirtokosok részére másfélmillió szöllővcsszőt osztottam ki ingyen. Kieszközöltem 10 millió pengő zőldhitelt részükre. Az állattenyésztés fejlesztésére a költségvetési fe­dezet ebben az évben egymillió volt. most ezrei szemben 5 millió pengőt irányoztam elő 2000 te­nyészbikát osztunk ki. továbbá kedvezményes áron a kisebb gazdáknak juttatunk 10000 tehenet és üszőt. 10.000 sertést. 5000 birkát é- több", mint 230.000 baromfit és kisebb háziállatot. — A talajjavítások _ folytatta beszédét — egyes terméketlen talajok termővé tétele és a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok ter­nrelőkénességének fokozása országos érdek. A vfz­ügyek terén a rendellenes időidrás roppr.nt nagy feladatok elé állított bennünket Idén, tavasszal a vízzel borított terüle­tek meghaladták az egymillió katasz­teri holdat, ebből megfeszített munká­val több, mint 950000 holdat sikerült ismét a termelés szolgálatába állifa­nnnk. — Viziberuházási munkálatokra előirányzat 28,360000 pengő, tehát a többlet 22 millió Pengő. Nagyobb összegek állanak rendelkezésünkre a szivattyútelepek bővítésére, ujabb szivattyútelepek létesítésére, hordozható szivattyúk beszerzésére. — A lecsapolási munkák fontosabbjai közül gondoskodni kívánok a Pestmegyei Dunavölgyi Leesapoló és öntöző Társulat csatornájának meg­felelő kiépítéséről és a szegedvidéki vizmentesitések további folytatásáról is. Ezek a munkák lényegesen javítják majd a Duna­Tisza közének viszonyait. — Viatfutaink fejlesztése különösen most fon­tos feladat, mert ezzel a vaiutufcit is tCjwmeata­•TÖHrtJH* bizoay'ou mértékig. A Dwu> Budapest alatti szakaszának szabályozási terve elkMmUté*

Next

/
Thumbnails
Contents