Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

6 DELMAÜY AHUHbZAü Vasárnap, 1941. OKTOBER 12 !1»(!lUítOZOIISC3! B. tudomására hozom, hogy Szegeden Somogyi-utca M. földszint, lépcsőházi ba árat „Nöi kaíapszaton'M nyitottam. Hosszú évi gyakorlatom a legkényesebb igényeket is kielégíti. Alkalmi és gyászkalapokat Kölcsön adoK. Hölgyközönség B. pártfogását kérve, maradok tisztelettel: Petrik Erzsébet „( 1 ö p I k e" kalapszalon tulajdonosa. gyooba kerül olt, ahol bét beteges szülő ét, két fiatalkorú gyermek van. A gyógyszerekről Veronka asszony nem is szeret beszélni... _ Budapesten már elérték a házmesterek, hoiry kötelező az OTI-bcjelentésiik. Mi is ezen fáradozunk, talán sikerül majd elérnünk. És felébred az emberben ismét a bérházlakok közösségi érzése. Bizony, sok szociális feladat van még, ami megoldásra vár... Az élet megy tovább . .. Délfelé egy kis zene deriti fel a bérház éleiét. Rezgő férfihang adja tudtára mindenkinek, akit illet, hogy: — Egy kis kivánesi kacsa, az éjjel nem ment haza... ra Biztosan nem akart kapupénzt fizetni... ra mormolja a házmester. Néhány leányfej lehajlik a korláton, pár pillanatig figyelik az utcai énekes szomorú kán'álását, aztán sietve beszaladnak a konyhába, mert elég a rántás... Pár darab aprópénz ujságpapirosba burkolva lehull a sötét udvar kövezetére. Az énekes összeszedi és tovább ballag. Nekünk meg a névnapi kakas tragédiája jut fszünkbe a kis kíváncsi kacsáról. >aki« nem ment haza... A kakas fájdalmas hajnali kukorékolása nintha még most is ott rezegne a bérház fflgcöTolvosói fölött. A falu szabad levegője, csábító, hfvó hangja a kőbörtön udvarán... És a bérház élete megy tovább.,, CS4NYT PIROSKA. '•irka 1.000 hl. iiitaHalmu raktárhordó (Lágerhordó) és szölöprése!* cl a HÓKMegtekinthetők keddi nap tolva mán Pusztamérgesen G rü n r rfélc' kistelepen. Érdeklődni Szegeden Grüner, Párisi körut 37. Az adófelszólamlásí bízottság tárgyalásai A II. számú adótelszólamlási bizottság ttt-tl október 14-én a következő fellebbezéseket tárgyalja: Barna Endre Rigó-utca 38. özv. Bruckner Dczsőné Polgár-utca 4, Gsala Dezső Zerge-utca 4, v. Gseprcgi Sándor Arva-utea 20, Farkas Károly Pál-utca 6, Fenyő Testvérek Attila-utca 10, Fenyő Mátyás Lőw Lipót-utca 8, Fenyő Hugó Polgár-utca tlb., Gaál Zoltán Tavasz-utca 15, Gerő Béla Mars-tér 5, Gergely Miklós Margit-utca 26, GJück Imre Tábor-utca 5. Hézsö Sándor Tápéi-u. 6, özv. Körösi Lajosné Szende Béla-utca 4, Kurczweil Károly Csongrádi-usgárut 61, Kmetty Gyula Feltámndás-utca 21, Lengyel Ilona Rigó-utca 4, Gtoft Lajos Kossuth Lajos-sugárut 63, Papp Mária Londoni-körut 14, özv. Pöllák Antalné Szent háromság-utca 21, Rózsa Borbála Margit-utca 14, özv. Rózsa Lajosné Mérei-utra 18. Rottmann Károly Margit-utca 28. Racskö Gyula Párisi-körut 15, Szabó János Lehel-u. 9. Zakar Sándor Táborutca 5. Vetró Mihály Sándor-utca 21, özv. Vetró Mihályné Felsővárosi ff. 106. Baricz Márton Lengyel-utca 3. Keztyüket rendelésre készít, tanítványokat elvállal Szász Mátyásné keztyüs Felsötiszapart I. sz. Telefon 31—17. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841 - 1941 Gróf Széchenyi István »H1TEL* cimu müvének megjelenése után a pesti kereskedők éi patrícius polgáruk mozgalmat indítottak, hogy az egészséges magyar hitelélet megteremtése érdekében megalapíthassák az első magyar bankot. 1830 májusában a helytartótanács előtt volt a kérvény az »EIső Magyar Kereskedési Bank* fclálllításának engedélyezése iránt. A kérvényezőknek sikerült pártfogóul megnyerni József nádor főherceget, aki egyben négy darab részvényt jegyzett s ezzel megnyitotta a részvényjegyzések sorát. Az alapszabályok szerint a »bank járulmányi alaptőkéje két millió pengő forintban állapíttátik meg s az üzlet szükségletéhez képest niérséklendő arányban ötszáz pengő forintos, négyezer bankrészvényben bocsáttatik ki«. Az alapítók úgy határoztak, hogy egyelőre ötszáz darab részvény kerül kibocsátásra, s ez az ötszáz darab már régen le volt jegyezve, amikor az engedélyezési kérelem elintézése még mindig nem jutott döntő stádiumba. Hat évnek kellett eltelni, amig az alázatos instácia egyáltalán el tudott jutni a legmagasabb illetékes forumhoz; az alapítók élén ekkor gróf Sztáray Albert állott, egy nyolctagú bizottság elnöke gyanánt, s ennek a bízottságnak gróf Széchenyi István is tagja volt. Az osztrák kormányzatnak különféle aggályai voltak a bankalapítási kérelem engedélyezésénél, s ezek között szerepelt az is. hogv Pest, az ország fővárosa nem elég erős ahhoz, hogv megbírjon egy bankot. A legfőbb kifogás az volt. hogy Magyarországon nincs v áltójog, nincs váltótörvényszék s az Igazságszolgáltatásnak is nagv hiányosságai vannak. Azok, akik a bankalapítás tervét elindították, s a hozzájuk csatlakozó gróf Sztárav-rsoport tagjai, mindent elkövettek, hogv az akalálvok elsimuljanak. 1841-ig tarlóit a küzdelem a privilégium levél kiadásáért, s tizenegv esztendő telt el, amíg abban az évben, október 14-én V Ferdinánd királv aláírta a Pesti Magvar Kereskedelmi Bank szabadalomlevelét, ióvábagyta alapszabályait és üzletmííködési tervét. 1842 ánrilis 30-án tartotta meg az első magyar bank alakuló gyűlését, s az ország kéri skedő- és iparostársadalma boldogan lélek zett fel. nem voltak többé uzsorásokra szorulva vagv a bécsi bankárok kénvekedvének kitéve. A bank eísö helyisége az úgynevezett uerrskedőkar épületében volt, a Csarnokban, a kirakodó piacon. Ma is áll az épület, a Ferenc József-téren, a jelenlegi bankpalota közvetlen közelében. A Csarnoknak a Dunára néző frontián volt a bank szerény helyisége, ahol 1842. augusztus 1-én megkezdődött a tulajdouképeni üzletműködés. Ezen a napon vonult fel a katonai őrség a bank elé, mely egészen 1849 januárjáig fennállott, akkor szüntette meg Windischgrátz herceg. #843 ban a bank bevezette a kölcsönök folyósítását pesti és budai házingatlanokra, s elhatározta, hogy beraktározott árukra is folyósít előleget. 1843 júniusában indult meg a betétüzlet Ugyanakkor történt a bank végleges és alapszabályszerű megalakulása, eddig mindent az ideiglenes igazgatóság intézett. A bank elsó elnöke Ürménví Ferenc, titkos tanácsos, koronaőr lett, aki mellett egy elnökhelyettes és 12 tagu igazgatóság vette át a vezetést Eleven élet kezdődött és az üzletműködés egyre jobban kiszélesedett. A bank 1844 augusztus 22-én folyószámlát nyitott a Központi Vasutat társaságnak, mely az első magyar vasutat építette. A vasúttársaság 50 ezer forint hitelt kapott a banktól, hogy megvásárolhassa a pesti pályaudvar telkét. (Ma Nyugati-pályaudvar.) Ugyanebben az évben 20 ezer forint hitelt folyósított a bank — gróf Széchenyi István kezességével — az első magyar gőzmalomnak, a Pesti Hengermalom Társulatnak. 1845-ben a bank Kossuth Lajos Gyáralapító Részvénytársaságával került kapcsolatba. 1848-ban Kossuth pénzügyminiszter lett és a bankot jegykibocsáto intézetté emeli. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bocsátja ki az egy- és kétforintos Kossuth-bankót, 12 ég félmillió forint értékben. Ez ősszegből a kormány három és félmilliót az ipar es kereskedelem fokozottabb támogatására irányoz elő. A szabadságharc leveretése után a banknak sok nehézsége támad a Kossuth-bankók miatt. Az osztrák kincstár súlyos anyagi igényekkel lép fel. Nagy küzdelembe kerül, bogy az üzletműködés zavarta lan maradhasson, de sikerüli A bank kölcsönt folyósít Pest vármegyének, a szabadságharc leverése után pénztelenül álló kereskedő és iparostársadalinat hitellel látja el; harcolnia kell fennmaradásáért is, óriási erőfeszítéssel dolgozik! 1854-ben — királyi kegyelemmel — elsimul a Kossuth-bankók kibocsátásának anyagi következménye és a következő évben a mérleg — az első, melyet nyilvánosságra hozott a száz esztendős bank —- közli, hogy V millió 700 ezer pengő forint áll az intézel rendelkezésére. 1859-ben felmerül a terv, hogy a Dank saját ottbont építtessen magának. Első helyisége már szűknek bizonyul a megélénkült, kiszélesedet üzletműködés számára. Két eszten-, dőre rá felépült a bank első palotája, az akkori Szinház-téren, (ma Vörösmarty-tér) aí egykori városi Hormincad-ház helyén, ottj ahol ma a Gerbeaud palota áll. 1863-ban aa uj üzleti terv tetemesen felemeli az előleg-s nyújtás összegét belföldi ipari értékekre. Kölcsönt kap az Alagút társaság is, hogy zavartalanul fennmaradhasson. 1866-ban idegent országbeli pénzintézetekkel létesít a bank kapcsolatot Becsben, Prágában és Triesztben. 1867-ben a bank 40 ezer forint előleget ad kedvezményes kamatlábbal Pest városának a koronázási ünnep költségeinek fedezésére. Ugyanebben az évben kezdi meg a bank a záloglevél - kölcsön ök folyósítását. Elkezdi megalapozni vidéki kapcsolatait is. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején általános pénzügyi krizis uralkodik, de a bank zavartalanul teljesiti feladatát. A nyolcvanas években új korszak indul meg az intézet életében. 1882-ben Lánczv Leó foglalja el a vezérigazgatói széket, s a bank a modern üzleti élet követelményeihez szabja működését. 1886-ban fél milliónvi kölcsönt nvúit Puskás Tivadarnak"/ majd egv év múlva újabb 670 ezer forint kölcsönt bocsát rendelkezésére, hogv a világhírű feltaláló, akkor még kezdetleges vállalkozásából kiépülhessen Budapest telefonhálózata, 1892-ben a bank a Magvar Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságot alapítja meg. s négymillió forint alaptőkével megkezdődik a vidéki vasúthálózat fejlesztése. Ezekben az években építi ki a bank üzleti kancsolataít a Balkánon is. Szerbiában, Romániában. Bulgáriában és Törökországban. Bulgária és_ Szerbia számára többízben veret a bank ezüst érméket. Az ezerkilencszázas évek elején már a Gizella-téri palota is szűknek bizonyul, megkezdődik a mai bankpalota építkezése, a Ferenc József-téren, a régi Diana-fürdő helyén. (A Diána-fürdő első emeletén lakott Széchenyi István, 1827—1832 kőzött. Ennek emlékére márványtáblát helyezett el a bank.) 1909-ben az új helyiségben folvik a munka. 1914-ben a bank működéséi immár a háborús közgazdaság irányítja. 'A hndikölrsön jegyzés nagy munkájában az intézet vállalja a reá háruló feladatot; öt millió koronát áldoz hadi jótékonyságra, szervezetet létesít, melv pénzt juttat el a magyar hadifoglyoknak. A kommün összeomlása után hatalmas iramban fejleszti ipari érdekeltségeit az utódállamok területére került iparvállalatok pótlására. 1920-ban 190 milliós hitelt nyújt a kormánynak az ellátatlanok érdekét szolgáló gabona beszerzési akcióra. 1924-ben jelentős mértékben működik közre a népszövetségi kölcsön magvar részének elhelyezésénél. 1925-ben 10 millió dollár tőrlesztéses kölcsönt szerez Amerikában 48 magyar vidéki város számára, s ugyanebben az évben a magyar mezőgazdaság hosszúlejáratú hiteligényeinek kielégítésére létrejött amerikai kőlcsönműveletben van vezetőszerepe. 1929-ben 14 millió dollár hitelt szerez amerikai üzletbarátaitól a magyar mezőgazdasági és ipari kivitel céljaira. A bank alapítása óta tudatában volt a hazai iparfejlesztés fontosságának s az érdekkörébe tartozó és hozzá közelálló iparvállalatok száma, a nyersanyagbeszerzést és a magyar ipari termékek értékesítését végző kereskedelmi vállalatokkal együtt, állandóan növekszik. 1938 a Felvidéket, 1939 a Kárpátalját hozza vissza az anyaországhoz, 1940-ben pedig Erdélv egv részét öleljük magunkhoz. A bank a visszatért országrészeken nvomban felveszi régi összeköttetéseit. sőt kibővíti azokat. 1941 tavaszán a Bácskába vonul be a magvar hadsereg, s ebben az országrészben is megindul isméi a bank működése. A százéves Pesti Magyar Kereskedelmi Bank büszke lehet múltjára és a hagyományok alapján dolgozik tovább fennállásának második évszázadában is Hazánk fejlődése érdekében.