Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-12 / 233. szám

fttiti UatdoküU & élet DtUtaú fesi&U Uiáttitás* Budapesten — Szegeden eUnanadt a Uéftz&nüuúaeti mwzuitn i/ándtekiáttitása. Budapesten a Nemzeti Szalon helyiségeiben * debreceni művészek kiállítást rendeztek." ilat baladó szellemű tehetséges művész lépett vidéki zárkózottságából a főváros nyilvánossága elé. Vidéki művészek, kik nem engedik az alföld homokjába sikkadni művészetüket, akik ne.n törődnek a vidék közönyével, művészetükbe s a vidék művészetének fontosságába vetett törhetetlen hifiikkel, olcsó éivényesülésüket kikerülve, tiszta magyar művészetet alkotnak. A vidék művészete az ország művészetének •agyfon fosságu tényezője. A vidéknek nagy ősenergiát foglaló szellemisége nélkül nincs művészi megújhodás. A vidék művészei — sokkal inkábh, mint a fővárosiak — megközelítik népünket, annak faji sajátságát, érzés- és értelemviJá gát, népi ée nemzeti, a »népiesch« vagy népieekedő értékeken felülemelkedett művészetet alkothatnak. A most szereplő debreceniek fejlődésének flagy ereje az összetartásban, a művészi hitben és a nagy látkörü hivatott müvészvezető organizáló erejében van. Gáborjáni Szabó, a kolónia vezetője a római magyar akadémiáról került Debrecenbe, Gerevich professzor lendületes irányitása alatt álló, monumentális festői utakat járó római magyar művészvilágból hozta nagy lelkesedését. A kiállítás másik erőssége a szegedi származású Félegyházy László, kiről éppen Gerevich Tibor professzor mint a jövő nairv ígéretéről nyilatkozott. Rajtuk kivül két női és két férfi művész alkotásai díszítik a Szalon faiait. Témáikban, kompozícióikban, fcstöiségben, mind magyarok, értékűkben európaiak, * Gáborjáni Szabó munkájában számunkra, Szeged számára a legirigylendobb szervezőkészsége, melynek erejével összetartja az igazán hivatottak táborát, megneinalkuvó munkára biztatja. Az érvényesülést oly nehezen találó vidéki művészetnek a szervezettségben, baráti összmüködésben van az ereje! A vidék művészei egymásra vannak utalva. Széthúzások, intrikák csak késleltetik a fejlődést. Iskolák, stilusok születnek az együttműködésből, amelyek azonban nem befolyásolják a művészi egyéniséget, de egységes törekvést és művészi fellendülést hoznak. A szegedi művészek kis tábora példát láthat a debreceniek szereplésében és szereplésük sikerében. Tudjuk jól, bogy nagyon sokszor anyagi természetűek azok az okok, amelyek meggátolják a munkát. A fő ok azonban a szervezettség hiánya. Ez nemcsak fővárosi szereplést, de magasabb művészi mértékkel mérhető helybeli kiállítás rendezését is lehetetlenné teszi. A nyilvánosság előtti megjelenéshez alapos felkészültség kell, nem elég pár könnyű vagy szerencsés siker. A szegedi művészeti élet értékét veszélyezteti a kiállításokon szép számmal található szereplési vágytól áthatott dilettáns, vagy kezdő. Nem kevésbé ártalmas a művészet fejlődésében az a klesinyes szelektálás! törekvés, mely szerint külön táborba sorozandók azok, akiknek mindennapiját kedvező családi körülmények, vagy rajztanári diploma biztosítja. Tagadhatatlanul nehéz azoknak, kik a művészet ideális területein kivül szürke anyagi gondokkal is kénytelenek törődni, viszont a művészet sosem volt a legkönnyebb pénzkereső pálya. Az, hogy valaki tanár, nem zárja ki. hogy jó művész ts legyen. A tanári diplomával rendelkező és egyéb kicsinyes okból néhány művész háttérbentartását a legutóbbi szegcdi kiállításon is tapasztalhattuk. Eziek pedig komoly értékek, akiknek útját fővárosi szereplések, állami vásárlások és ösztöndíjak fémjelzik. Az anyagi helyzet nem értékmérő, a városnak kulturérdeke, hogy legelsősorban azok szerepeljenek nyilvánossá c előtt, akik művészi fejlődésükben már elérték azt a szinvonalat, ami a kísérletezőt »avatottá« feszi. Művészeinknek legnagyobb hibája, bogy nélkülözik a szakavatott vezetőt, kinek tekintélyében és ítéletében megbíznának, ki megszervezné és céltudatossá tenné munkásságukat • A mükritikának nem célja a jámbor vállveregetés, hangulatkeltés, valamint a meggyőződésnélküli beharangozás. Az a raükritika, amely a szakértelmet nélkülözi, elfogult vagy lokálpatrióta, annak nincs létjogosultsága, mert tevékenységével sokkal többet árt, mint basznál. A mübirálat nem lehet eszköze a reklámozásnak. A művészeknek árt a célját be nem töltő kritika, mert csak dicsér, sosem figyelmeztet, nem rryitatia a dolgok fonákságát, a hibákat. Árt a rossz mükritika nemcsak a művésznek, de a nagyközönségnek is, mert megtéveszti. A képzőművészet nem csupán egyes emelkedett szellemű vagy művészettel foglalkozó egyén számára van, hanem a nagy tömegek szellemi nevelésére is. Az előbbiek nem sokat törődnek a hivatatlan kritikával, legföljebb megmosolyogják, az utóbbiak azonban vezetésre, nevelésre, irányításra szorulnak. Művészeinknek s mübirálóinknak egyformán azt mondhatjuk, hogy munkával, abban való elmélyedéssel, egymás közeli megismerésével, valamint a szegedi művészeti élet megszervezésével és kfmélyitésével igyekezzenek minél jobbat, értékállóbbat alkotni, hogy művészetük értéket jelentsen s felfrissülést hozó vidéki energiával szolgálják nemzetünk egyetemes művészi haladását. * Hónapok óta kisérjük figyelemmel C s A n k y Dénes gyönyörű törekvéseit. Vándorkiállítást szervezett a Szépművészeti Muzeum műkincseiből, bogy a kulturát szerető és kiváló vidéki városokkal megismertesse azokat. Ennek nevelő értéke nagy jelentőségű. Csalódást ebben a megmozdulásban csupán akkor éreztünk, mikor nem az ország második városában, Szegeden rendezték meg először a kiállítást. Bejárták már a Dunántúl majdnem minden jelentősebb városát, mindenhol a legnagyobb szeretettel, megértéssel fogadták. Értesülésünk szerint Szegeden Csallány múzeumigazgató vetette fel a vándorkiállítás szerepeltetésének szükségességét Az igazgató érintkezésbe lépett a Szépművészeti Múzeummal, Csánky Dénes Szegedre utazott terepszemlét tartani, kiállításra alkalmas helyiséget keresni s a tárlat lehozásának technikai kérdését a város ügyosztályával megvitatni A muzeum képtára a céinak megfelelőnek bizonyult, a vándorkiállítás anyaga szállításra kész, a Szépművészeti Muzeum szakavatott kísérőt is küld vele, — egyszóval semmi akadály nincs a kiállítás megtartásának. A szép terv valahol mégis elakadt. Ennek a nagyszerűen megszervezett kiállításnak elmaradása pótolhatatlan. Reméljük kulturtanácsnokunk nem az »inter arma silent Musae* alapján agy gondolkodik, hogy háborúban más, sokkal súlyosabb gondunk van, mint művészetekkel foglalkozni. Már a századfordulóban Pálfy Viktor kulturtanácsnokunk felismerte a Szegedre hozott tárlatoknak nagy nevelő jelentőségét. Nem szabadna utódjának és névrokonának sem ily nagyjelentőségű kérdést esetleg technikai okokból nyitva hagyni. Mint értesültünk Csánky Dénesnek egyedüli kérése a kiállítás megrendezésével kapcsolatban az volt, hogy a város egy teherautót adjon az anyag leszállítására- Ilyen kulturesemény megérdemli, még a mai világban is, hogy egy kocsi az ügy szolgálatára álljon. Ha nincs elég üzemanyag, ugy a város pár személyautójától kell azt elspórolni Szegednek volt kulturmultja, voltak jó festői, költői, irói, ma, amikor egyetemünkön tudósaink is vannak s tanulni, látni, tapasztalni vágyónagv egyetemi ifjuságunk, kell, hogy a város minden alkalmat megragadjon, hogy a szellemi életet előre lendítse s hogy Igényes és szellemiekben bővelkedő magas knlturszinvonalat biztosítson. Temesváry József Dr. Bachné Ká!dor Vera a zongora és angolnyelvtanitást megkezdte Jelentkezés Feketesas-u. 22.1 L 25. Tel.r 11-99 •"""""szeg^tszirók 76003—941. v. adhsz. Tárgy: A városi adóhivatal csekkszámla számának változása. Hirdetmény Ktahirré teszi a városi adóhivatal, hogy a m. kir. postatakarékpénztár a 31.722. száma »Városi adóhivatal Szeged* elnevezésű csekkszámla számát 1941. évi október 16-án 87.722. számra változtatja. A készletben levő 31.722. számú befizetési lapok minden változtatás, illetve átjavltÁa nélkül felhasználhatók. Szeged, 1941. október 13-é®, . I - Városi adóhivatal. DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1941. OKTÓBER 12. 18-án szombaton kezdődik az osztálysorsjáték I. húzása. ne leiedKezzBR meg ha van sorsjegye: megújítani, ha nincs: megvenni Pc(6 Ernő bankházban Szeged, Széchenyi fér A közellátási miniszter orvosolja a vásárlási könyvvel kapcsolatban felmerült panaszokat A közszükségleti cikkek kiszolgáltatásának korlátozása és a fogyasztói vásárlási könyv bevezetése óta több, mint négy hónap telt el. Ez idő alatt ugy a hatóság, mint az érdekelt iparos-ke© reskedők s a fogyasztók hasznos tapasztalatokra tettek szert, melyek felhasználásával most a közellátási miniszter azt kívánja megállapítani, men?© nyiben vált be a rendszer a gyakorlati életben. ' Az kétségtelen megállapítható, hogy azok az okok, amelyek bizonyos cikkek kiszolgáltatásának korlátozását és a fogyasztói vásárlási könyv bevezetését indokolttá tették, még ma is fennáüanak. Ezt a fogyasztók közül sokan nem értik meg és annak ellenére, hogy hivatalos jelentésekből, terméseredményekből megállapíthatjuk, hogy az országnak élelmiszerből, nyersanyagból, iparcikk kékből a szükségletek kielégítésére megfelelő Uészietek állanak rendelkezésére, mégis egyeseié felesleges mértékben kívánnak közszükségleti cikkeket felhalmozni. Vásárolnak azért, hogr szükségletüket évekre biztosítsák, de a legtöbb' esetben bűnös spekulációból, hogy ezzel egyes közszükségleti cikkekből áruhiányt okozzanak ér akkor meg nem engedett uton. esetleg a vételár többszöröséért adhassák tovább árujukat az árrá rászoruló fogyasztóknak. A fogyasztói vásárlási könyvre tehát a szükJ ségletek arányos kielégítése szempontjából továbbra is szükség van, azonban felmerült a kéró dés hogy a vásárlási könyvvel kapcsolatban s* tapasztalat alapján mllyer. közszükségleti cikkeid tekintetében volna kívánatos a rendszer kiterjesz© tése. esetleg megszüntetése, vagy szűkebb kőrr® való szorítása. A közellátási miniszter ebben a kérdésUert most leiratot intézett a szegedi kereskedelmi ért iparkamarához és felhívta, hogy a szerzett ta© pasztalatok alapján tegyen véleményes javaslatotA kamara a legközelebbi jövőben a kérdést art érdekelt ipari és kereskedelmi vezetőkkel, valamint a fogyasztók képviselőinek bevonásával tár© gvalásba veszi és a felmerült javaslatokat és kívánalmakat a miniszter efé fogja terjeszteni. E2S2S&1 Pesten] HONIÉ aRLOj Műsor! Ra^uooó fánc^örlökf 1