Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-26 / 245. szám

Szerb kommunisták helyett magyarokat, németeket, olaszokat végestetett ki a belgrádi rendőrség Budapest, október 25. A belgrádi rendőrség példátlanul gonosz visszaéléséről rántotta le a leplet egy aggódó magyar anya, mint a Mai Nap legutóbbi száma belgrádi jelentés alapján közli. A belgrádi nemét katonai hatóságok — mint ismeretes — minden szerb területen meggyilkolt német katonáért 50—100 szerb kommunistát lövettek agyon. A megszálló parancsnokság rendelete értelmében .a kivégzendő kommunistákat a belgrádi rendőrség tartozik a németeknek kiszolgáltatni. A belgrádi rendőrség azonban meg akarta menteni a szerb kommunistákat, ezért összeszedte a szerb fővárosban élő magyarokat, németeket,, olaszokat, románokat és bolgárokat és amikor a német katonai parancsnokság meggyilkolt németekért kivégzendő túszokat követelt, kiadott néhányat a fognatartott szerencsétlen magyarok, németek, ola-. szók, vagy bolgárok közül, A belgrádi rendőrségnek erről a minősíthetetlen csalásáról egy kétségbeesett magyar anya rántotta le a leplet. A magyar asszony fia nyomtalanul eltűnt Belgrádban, mire az asszony a belgrádi magyar főkonzulátushoz fordult. A konzulátus nyomban érintkezésbe lépett a német katonai parancsnoksággal, valamint az olasz és bolgár konzulokkal és együttes lépésüknek meg is lett az eredménye: a magyar fiatalember elpkeriilt a belgrádi rendőrség fogdájából. A fiú elmondotta, hogy több társával együtt volt a rendőrség foglya és valamennyiüket mint áttúszokat tartották a rendőrség fogdájában. Soraikból választották ki azokat, akiket a német követelésre kommunista túszokként kivégeztek.. A német hatóságok megindították a nyomozást és meg fogják állapítani, hány ilyen letartóztatás történt, illetve a belgrádi rendőrség hány magyart, németet, bolgárt, olaszt végeztetett ki a szerb kommunisták helyett. Azokat, akik ezt a. bűntetI

tet elkövették, a német hatóságok példásan fogják megbüntetni. Hogiiarországon ujdonsaG! Szabadalmazott „T E R M A" hőfokozó 50°/ó tüzelőanyagot takarít meg, mert a ..PATENT" betét nem engedi a meleget a kéményen át a szabadba. Ára: tűzálló ezüstfényes színben 32. P, mely összeg már az első télen többszörösen megtérül. A' „T E R M A" minden kályhára alkalmazható és bármilyen tüzelőanyaggal fűthető. = fflZII VillílftS SSKSSS wmm\ (..TERMA" súlya: 7 kg. Átmérete: 32 cm. magassága: 70 cm.) Viszonteladókat és ügynököket keresünk! Kívánatra ingyen képes árjegyzéket küldünk! Kárász Mildás megszerzi a horgosi pusztát ... Kétszáz éves történet egy szegedi nagybirtok születéséről és elmúlásáról (A Délmagyarország munkatársától) Ilorgos visszacsatolása az anyaországhoz, (már maga a gondolat is, hogy egyáltalában el lehetett venni, a történelem groteszk fejezete), _ aktuálissá teszi ennek a színmagyar községnek a históriáját. Kétszáz éves a dotog s hajszál hijja, hogy nem került Szeged birtokába. Oka pedig Kárász Miklós, Szeged város hajdani vagyonszerző föjegy zője. A Kárász családdal valamikor összefonott Szeged és Csongrád vármegye története, h'őjtgyzők, alispánok, királyi biztosok kerültek ki a söreikből és éltek igazi nagyúri életet, kedveset. Miklós tűnik fel köztük először a 18. század derekán, amikor főjegyzője lesz Szegednek. Egyszerű trencsénmegyei család sarja, az alföld sZ'vébe is úgy került, hogy a városnak nem volt tanult fia és idegenből szerezte az írástudót, a törvényhez értőt. Az állások ugyanis nobile officinmok vpltak, a szenátorok becsületes polgárok, esetleg iparosok, akik legfeljebb egy-egy kocsmatartási engedélyhez jutottak, — mondjuk, a reprezentációs költségek fedezésére. Már előtte is a felvidékről hoztak főjegyzőt,. Podhrads/kv OKVETLENÜL VÁSÁROLJON MM LEVESKONZERVET! Kóstolja meg, el lesz ragadtatna Elsőrendű nyersanyagokból készült. Ize pompás, 10 pere alatt kész. 2 tányér • 28 fillér ! Györgyöt, aki azonban annyira kitanulta Szegednek a kun pusztákért folytatott harca tudományát, hogy elment kun-kapitánvnak. El is vesztette aztán a város a jussát. Törvénytisztelettel élve, lel kell tennünk, hogy nem volt igaza. Kárászra is azért Volt szüks.g, mert egyremásra küldözgettük a magyar kamarához, hogy valamely ügynek csináljon jó hangulatot, vitte a töméntelen ajándékot, amikkel a közbenjárók szívét kellett megpuhítani. Bőrökből, szőnyegekből, nádméz bői, kávéból, főleg teknösbékákból egész szekereket. Horgos megszerzése Amikor 1748-bán a kun pusztákat végleg elvesztette a város, veszett fejsze nyeleként a szomszédos Horgost akarta megszerezni Szeged. Az 1715. évi XVI. törvény szerint ez ugyan nem volt lehetséges, • mégis próbálkoztak, nem éppen a vakhit alapján, mint inkább gulyákra, ménesekre bazirozva a jóakaratot. Elajándékozott gőte nk helyett idővel újak támadnak a szaporodás törvénye szerint, ellenben a föld örökre megmarad. Alig hogy útnak eredt Kárász, máris ment utána a levél, hogy >pro fine finali supra oblatos 1W0 fl. még 500 fl.-nak reá adását, sem sajnálja, eevébként >Nzetes Lehoczky Dániel uramat tessék jó vígasztalásban hadni s biztatni, hogv eö kipvelmének is ezen sok galibás állapotokban forgó N. Város mellett teendő szolgálatiért méltó futaimat bizonvossan veend.« Sőt ment hamarosan a kővetkező levél is, • hogyha épen szükségesnek fogja Kegyelmed tartani. tehát azon Patrónus Urainknak, kiknek legjobban foganatosban esnék, ötven aranvakat offeráion Otenim Tsten oltalmába aiánlMk R*Cvelmedet és maradunk nagv jó Cóltega ínik tea* kötetes szolgái M. N. Ssúrfead Királyi Városa Biráia és Tanátsa.* DELMAGYARORSZÁG VASÁRNAP. 1941. október 26. 87 CSODÁLNI FOGJAK .. Iiihúílan, hamvas arcbőrét, Ha rendszeresén használja a RagBenufdl HOVic$ mim Eltünteti az arc szépséghibáit, már rövid használat után. Éjjeli használatra kék ) .. , _ „TJJ ,. . ... ; 3somagolasban. Nappali hasznalatra sarga I Elúszott itt megint sok pénz, hatalmas vagyon, (mert közben Nagy Pál ágens is üzent haza, hogy »Kárász uram "száz bikát igei t Koiler uramnak, amint alig várja aztat, méltóztassék felküldenic) _ a vége mégis az lett, hogy Szeged kérését nem teljesítették, mert törvény mondta ki, hogy erkölcsi testület újabb javakat nem 6Zerezheí. Mi játszódott le a kulisszák mögött? _ azt kideríteni nyilván nem lehet, ellenben tény, hogy Horgost Kárász Miklós, Szeged város főjegyzője szerezte meg magának. Ma azt mondanák rá, hogy panama. Akkor nem használhatták ezt a kifejezést, mert meg sem álmodták, hogy születik egyszer egy Lesseps nevű francia közéleti férfiú is. Grassaíkovics, a magyar kamara elnöke, diákkori barátja volt Kárásznak, valamikor együtt koplaló cimborák, hosszú idők után most találkoztak újból. A szegedi szájhagyomány szerint a hatalmas űr roppantul megörült hajdani pajtásának s azt mondta neki: — Mit erőlködsz Szeged érdekében, mikm úgyis reménytelen az ügy. Vedd meg Horgost magad. — Ugyan miből? — fakadt ki Kárász. — Sose törődj vele, majd lefizeted részletekben. A hatalmas nagyúr könnyű szerrel meg tudta ezt csinálni, a 16.900 holdas birtok 15.000 forintért Kárász tulajdonába került, ezért pedig e\ lehetett tűrni a szemrehányást, sőt fenyegetést isA nemes Tanács rosszat sejt... Március huszadikán (1749-ben) levelet ír neki a Tanács Pozsonyba, mert hogy ő maga csak sokkal később mert hazajönni: » . . .ceterum valóban, nagy csodálkozással költetik látnunk és tapasztalnunk az népünk között igen elterjedt hirtül származott zendiilést, mintha kigyclmed az Nemes Város költségén, maga institutiója szerint ugyan Város dolgainak az illendő helyeken leendő promotiójára el küldetvén, maga prívátumát keresné s amellett Horgoss nevfi Pusztát impétrálni kivánná, avagy is talán impetrálta is, melly meghallott impetrátiót az közellébb elmúlt Sessiónk alkalmatosságával az külső Tanács és Communitás az Fiirinenderek által a* N. belső Tanácsának megh jelentett, és Fi«eális úr által protestáltatott is . . .« Ehez képest igen szigorú hangon felhívják, hogyha bele kezdett volna a dologba, azonnal álljon el tőle, így kívánja ezt a város békéje, ami nagvobb veszedelmes zendülésre ne forduljon, melyek iránt proximo cursore valóságos tellyeá információlát várják. Várhalták. Horgos Kárászé lett. még pedig •mixta donatio* címen, a derék főjegyző pedig, aki nemességet is kapott Grassaíkovics jóvoltából, még hozzá horgosi előnévvel, csak két év múlva mert hazajönni Szegedre, de akkor is hatalmas barátjának a társaságában. Dehogy verték meg, már hogy bántották volna! Az emberek mindig egyformák, két év múlva követnek küldte Szeged az országgyűlésre, egyébként megmaradt 1759-ig főjegyzőnek. A kedélyek akkoriban is hol lobbanékonyak, hol hamar kiengesztelődök voltak. Ez a Kárász-vágyon származásának történeta. A család aztán átkerült Csongrádmegyébe, olt két ágra szakadt, atyafiságos viszonyba kerülve még mágnásokkal is. Kárász Imre, aki 1907-ben halt meg, a tenyésztett lovairól lett híres. 1851-ben már országos nevezetességű ménese volt, 20—30 lovászt tartott mellettük, az első díjakat a pesti gyepen az ő lovai vitték el. Egy gyönyörű telivérért semmi pénzt nem sajnált, mint ahogy óriási áldozatok árán hódította el gróf Sándor Mórictól annak Hajós nevű ménesmesterét, aki a tiszta magyar faj és a tiszta angol faj kereszto-