Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-26 / 245. szám
8 DÉCMAGYARORSZÁG VASARNAP, 1941. október 26. zescvel ért el sikereket. Tőle viszont a tíatthyániak csipték el a kapós Hajóst. El lehet képzelni, milyen jólétben élt. „Hői szerzemény" A hajdani főjegyző masis fianuk. leszármazottja, Benjámin, iöl8-ban Csongrád vár megye főispánja volt. Hatalmas csatádú einber, amnek a leieségé rendezte a kúszálódm kezdő vagyonát. Mert akkorára érczm lehetett, főleg ezen a részen, hogy megrokkan a legnagyobb birtoktest Is, ha sokat táncolnak a hátán. Ilyenkor szeretuek idegenbe vándorolni, mlg valaki azt nem mondja: állj! Ez a valaki egy gyöngéd asszony volt, Benjámin felesége. Egyszerű polgárlány, Nagy llóza, az apja Nagy Ferenc szegedi szenátor. 0 maga férfias erélyű, kezébe vette a gyeplöt s azt mondta: — A gazdálkodást, drágalátos férjem uram, én lúgom vezelni. Kegyelmed foglalkozzék a közügyekkel, de tánc nélkül. Annyi szeretetreméltó báj volt a fellépésébea és főleg annyira igaza volt, hogy Benjámin előzékenyen kezet csókolt neki és megmaradt Csor.giádraegyc boldogítójának. A inalt század negyuucs eveiben, mikor uiár bámulatos eredményeket produkált az a férfias munkában megbarnult asszonyi kéz, Szegeden felépítették a ma is róluk elnevezett Kárász-házat. A legszolidabb, de ízért legpompásabb, szinte örökéletűnek ígérkező épület, szobái, termei a régi magyar úri kastélyokra emlékeztetnek. Benjámin úr tűnődött is, bogy kellene valakit. a homlokára frni s akkor mondta tréfásan Klauzál Gábor, itpmár a hír szárnyaira került izegedi követ: — írd rá ezt: Női szerzemény. Ez az ág a század clejcn halt ki fiúágon Benjámin fiával. Gézával, aki teljes meghasonlásban fejezte be külföldön az életét. A rendkívül szép. férfias külsejű ember, aki megjelenésében Káro'yj István grófra hasonlított, végzett technikus volt és nemcsak vagyonnal, hanem hivatással is I észült az élefre. Közben megszerették egymást K P. gröfkisasszonnval a család azonban kikosarazla. mert az anyja polgári származású leánv volt. Ez aztán megzavarta a gondolkodását A •fa inkább excentrikus dolgokban nvilvánnlt még, kerülte ar. embereket s Pisla nevű szolgáján kívül senkt sem tört maga mellett. Birtokának e,gy részét. Kamarást b'eerdősítette és mesnséges úton dombos vidékké válioztatla. A búnéha éveken át hagyta zsizsik'esednl, nem uri'idött a kárral. A lovakat C is szeretette, gvötavüríi r.égvese után csodálkozással Bámultak az mberek A knerihan nz agarai fittek mellette. — A knlva különb az embernél, nines az a len. amclvik hnrapősabb a teremtés koronáián«. Kutva -temető a pallóson Mikor Wagnerek megvásárolták a Kárász-házat, a padláson leolmozott bádogkoporsókban iirégtalálták az elhullott agarait, mindegyiken a ,világra jötte és az elpusztulása adataival. Hajtás közben, ba kocsi jött velük szemközt, elfordította a fejét és odaszólt Pistának: Figyeld, hogy köszön-e? — Ha a kocsin ülő nem köszönt, lépes volt halálra bosszantani a legfurfangosabb szekatúrákkal. E mellett szenvcdélvcscn gyújtót9 régiségeket és a képeket. Nem találomra, parvenü-gyönyórrel. hanem müértéssel. Halála vlén a műkincseit 300.000 koronáért árvereZtette el a bankárja. Később Párisha tette át a lakását, onnan indult Pistával világkörüli útakra, többnyire délnek, Sosem nősült meg. levelei senkinek nem irt, csat> a bankárjának jelezte az összeget, bogv mennyit küldjenek hova. El akarta és el is tudta magát még eletében temetni. Csodálatos regény az élete, Kár, hogy elvesztek a részletei. A világ csak egy hóbortos nagyurat látott benne, aki fejedelmi módon pazarolja a vagvonát, lia szólnak hozzá néma marad s mintha kiszámította volna akkor bal meg. amikor felváltotta az utolsó aranyát. Ámbár tellett volna még ott . , , Nőtestvérei kőzni egyet Blaskovics István vett Cl,'másik Ttnnfiv T.nins volt csongrádi főispán, á harmadik Szitáteczky ulánuskapitánv felesége lett. Egv nagynénié egv Fehérváry nevű honvédliszthez inent nőiil. azok a szabadságharc után Vnlerikába vándoroltak. Géza volt kiszemel vb örökösül, de még velük sem kereste sz érintkezést Hát a hajdani szépséges p. grófnő váljon goniTolt-e a világ bujdosójára? Nem valószínű, bogv •még életben vau mert elmúlik minden május és tijtnden orgonanyílns, elenyésznek azok' az egvfzerő szavak, amelyek valamikor szentebbek voltak minden kinyilatkoztatásnál. J Sz. Sritethy Vilmos. Ge-VI, G. F. B. Heilas harisnyák nagy választékban Sashegyinél Kigyó u. Bagolyvár mellett Oszentíván őstelepeseínek utódai pert inditottak a község ellen Százholdas közbirtokossági terület érintetlen visszaállítását kérik (A Délmagyarország munkatársától) Rendkívül érdekes és a maga nemében egyedül álló, elvi jelentőségű per indult meg a közelmúlt napokban a szegedi törvényszéken. A per az oszentiváni őstelepesek, illetve azok utódai és leszármazói régóta húzódó biiTokügyét van hivatva eldönteni cs végre is tiszta helyzetet teremteni a bosszú évek óta egyre sűrűbb bonyodalmak és tisztázatlan helyzetek erdejében. A telepesper kimenetele nyilván élénk érdeklődést kelt majd nemcsak a jogászvilágban, de. a magyar földművelő társadalomban is, Megalakul egy telepes község A hatvanas években létesült ószentiván község a határőrvidéki telepítések során. Voltaképpen 92 magyar család jutott itt a déli vegyes nemzetiségű terület peremén 15—20 hold as parcellákhoz. És figyelemreméltó, hogy ószentiván azóta is megőrizte tiszta magyar jellegét, nem kívánt rálépni arra az útra, mint például Deszk, vagy Ujszentivári és Kübekháza, az előbbi szerb-bunyevác települése, az utóbbi két község sváb" tömör törzse közismert, amelyben azóta sem jutottak kifejezésre a magyar birtokszerzések. A 92 telepes család Ószentivánon vásárolt ingatlant, amelynek értékét részletekben fizették meg. A fizetések teljesítése belenyúlt volna még a világháborús időkbe, a törlesztések akkor szükségszerűen elmaradtak és az ügy végleges rendezése ma is tart. A parcellázás során kerek 100 holdat kiszakítottak. amelvet továbbrai is a kincstár nevén telekkönyveztek. de ugyanakkor a 92 telepes család részére ismerték el részarány szerint és igv kettóstelekkönyvezés történt. Ezt a területet a kincstár sohasem használta, ténylegesen a telepesek tulajdonain került, akiknek gondoskodni kellett a terület kezeléséről. A célja ennek a 100 holdnak az lett volna, h'oev a közbirtokosság legeltetési célokra liasznália. A közbirtokossági társulás megalakulása azonban elmaradt és a legelő körül bosszú évek óla ellentét keletkezett a község cs a telepesek utódai között. A község és az őstelepesek A helyzetet bonyolultabbá tette az, bogy évek alatt lassanként már nem a telepesek leszármazói voltak töbosegoen a községben, hanem azok, akik nem tekinthetők az őstelepesek utódaiknak. Odáig fejlődött a bonyodalom és a tisztázatlan helyzet, hogy az őstelepesek utódai helyett a község napibért és fúbért szedett a legelő használata után cs ezeket az összegeket olyan célokra is fordította, amelyek költségei az egész község terhére lettek volna kivetendők és tiemcsupán a 92 őstelejics család leszármazói fa. Később a község ebből a közbirtokosság részére rendelkezésre adott százholdas területből tiszti fizetéseket terhelt meg, illetve szakitolt ki képviselőtestületi határozattal. Ezt a helyzetet évek óta sérelmezik a telepesek leszármazói, de mindeddig eredménytelenül tettek kísérletet a köbirtokossági föld eredeti rendeltetésének visszaállítására. Jelenleg mintegy 4Ö0 család van érdekelve a kérdésben mint az őstelepesek leszármazói, a község jelenlegi lakosságának mintegy harmad tészc. Ilyen előzmények után a telepesek elhatározták, hogy a szegedi törvényszéktől kérik jogaik érvényesítését és a leszármazök nevében több aláírással a közelmúlt napokban adták be a keresetet a bírósághoz. A kereset elsősorban felpanaszol ia, hogy a közbirtokosságot illető száz holdból 12 holdat igénybe vettek tiszti fizetések céljaira, ezenkívül a község legeltetési díjakat szed, amelyek azokat is lerheiik, akiknek tulajdonképpen rendelkezésére adták annakidején a százholdas kiszakított legelőteruletet. A kereset kéri a törvényszéket, kötelezze ószentiván községet, liogy az elvont 12 holdat állítsa vissza a telepesek utódjai közösbirtokába, ezenkívül pedig a község térítse meg az elmaradt haszon összeget, valamint szüntesse meg azt a helyzetet, liojty ebből a területből bizonyos paröcllarészt haszonbérbe ad. A telepesek perének kimenetele elé élénk' érdeklődéssel néznek. A kérdés eldöntését és a helyzet tisztázását az is hangsúlyozza, hogy az oszentiváni telepítés egyik legjobban sikerült ilyen akció volt, rövidesen igen élénk falú fejlődött ki, erős exisztenciák létesültek, az őstelepesek mindegyike törzsökés magyar földműves, amelyek mindmáig megőrizték érintetlenségüket és zavartalan munkájukat. Az érdekes próbaper ügyében a közeljövőben dönt a szegedi törvényszék. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Uj bérpalota a Kossuth Lajossugáruton A Kossuth Lajos-sugárút járókelőinek feltűnt a tavasszal, bogy a Vadász-utca sarkán egy régi földszintes házat bontani kezdtek s a helyén tó\id idő alatt egy háromemeletes palota épült. Kéry Ferenc kőművesmester vállalkozási kedvtől eltelve, dacolva minden nehézséggel, felépítette házát, mely immár a befejezéshez közeledik. Kívülbelül egyaránt korszerű, minden lakás világos, egészséges s a mai élet követelményeinek megfelelően van felszerelve. Kéry Ferenc maga vezette az építkezést, a kőművesmunkát is saját maga végezte, nagy szakértelemmel, körültekintéssel. Mint minden vállalkozásával, úgy ezzel is igazolta szakavatoltságát. Kiválót nyújtott a többi derék szegedi iparos és vállalkozó is. Radócz Jánost kell kiemelni; aki csali nem régen aratott sikert egyik nagy vállalkozásával. Ajtókat, ablakokat készített s az összes egyéb asztalosmunkát is ő végezte. A lakatosmunkát precíz kiállitásbau Itílle János vasszerkezeti gyár készítette. A kiváló munkájáról ismert cég most is tökéleteset nyújtott. A' szobafestést és mázolást Csányi Mihály, a Festőiparvállalat tulajdonosa végezte. Becsületes kiszolgálás volt mindig vezérelve. Ennél a vállalkozásnál is ez vezette. Az ácsmunka Zsiga Márton ácsmester érdeme. Szintén becsületes, lelkiismeretes munkát végzett Szekeres András kályhásmester a modern szerkezetű, amellett jó meleget szolgáltató ízléses cserépkályhákat szállította. Személyesen felügyelt arra, bogy minden egyes darab kifogástalan legyen. Végül Fekete Nándort, az ismert vízvezetékberendezőt kell megemlíteni, aki minden, a szakmához tartózó munkát végez,tc cs szállította az összes szakmajabcli felszereléseket. Mindenből a legjobbat adla és tökéletes munkát végzett. Ennek az épületnek Kossulh Lajos-Sugárúti oldalán nver ellielvezést: „Margit" kalapszatan megnyílik november 1-én. _ Tulajdonos: Máthe Lásxlóné A Rókusi Kalapszalon volt tulajdonosa. 350 Király Vmce úri cs hölgyfodrászüzlete. — Higiénikus kiszolgálás, olcsó bérletrendszer. Bői