Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-26 / 245. szám

8 DÉCMAGYARORSZÁG VASARNAP, 1941. október 26. zescvel ért el sikereket. Tőle viszont a tíatthyá­niak csipték el a kapós Hajóst. El lehet képzelni, milyen jólétben élt. „Hői szerzemény" A hajdani főjegyző masis fianuk. leszárma­zottja, Benjámin, iöl8-ban Csongrád vár megye fő­ispánja volt. Hatalmas csatádú einber, amnek a leieségé rendezte a kúszálódm kezdő vagyonát. Mert akkorára érczm lehetett, főleg ezen a ré­szen, hogy megrokkan a legnagyobb birtoktest Is, ha sokat táncolnak a hátán. Ilyenkor szeretuek idegenbe vándorolni, mlg valaki azt nem mond­ja: állj! Ez a valaki egy gyöngéd asszony volt, Benjámin felesége. Egyszerű polgárlány, Nagy llóza, az apja Nagy Ferenc szegedi szenátor. 0 maga férfias erélyű, kezébe vette a gyeplöt s azt mondta: — A gazdálkodást, drágalátos férjem uram, én lúgom vezelni. Kegyelmed foglalkozzék a köz­ügyekkel, de tánc nélkül. Annyi szeretetreméltó báj volt a fellépésébea és főleg annyira igaza volt, hogy Benjámin elő­zékenyen kezet csókolt neki és megmaradt Csor.­giádraegyc boldogítójának. A inalt század negy­uucs eveiben, mikor uiár bámulatos eredménye­ket produkált az a férfias munkában megbarnult asszonyi kéz, Szegeden felépítették a ma is ró­luk elnevezett Kárász-házat. A legszolidabb, de ízért legpompásabb, szinte örökéletűnek ígérke­ző épület, szobái, termei a régi magyar úri kas­télyokra emlékeztetnek. Benjámin úr tűnődött is, bogy kellene vala­kit. a homlokára frni s akkor mondta tréfásan Klauzál Gábor, itpmár a hír szárnyaira került izegedi követ: — írd rá ezt: Női szerzemény. Ez az ág a század clejcn halt ki fiúágon Ben­jámin fiával. Gézával, aki teljes meghasonlásban fejezte be külföldön az életét. A rendkívül szép. férfias külsejű ember, aki megjelenésében Káro­'yj István grófra hasonlított, végzett technikus volt és nemcsak vagyonnal, hanem hivatással is I észült az élefre. Közben megszerették egymást K P. gröfkisasszonnval a család azonban kiko­sarazla. mert az anyja polgári származású leánv volt. Ez aztán megzavarta a gondolkodását A •fa inkább excentrikus dolgokban nvilvánnlt még, kerülte ar. embereket s Pisla nevű szolgá­ján kívül senkt sem tört maga mellett. Birtoká­nak e,gy részét. Kamarást b'eerdősítette és mes­nséges úton dombos vidékké válioztatla. A bú­néha éveken át hagyta zsizsik'esednl, nem uri'idött a kárral. A lovakat C is szeretette, gvö­tavüríi r.égvese után csodálkozással Bámultak az mberek A knerihan nz agarai fittek mellette. — A knlva különb az embernél, nines az a len. amclvik hnrapősabb a teremtés koronáiá­n«. Kutva -temető a pallóson Mikor Wagnerek megvásárolták a Kárász-há­zat, a padláson leolmozott bádogkoporsókban iirégtalálták az elhullott agarait, mindegyiken a ,világra jötte és az elpusztulása adataival. Hajtás közben, ba kocsi jött velük szemközt, elfordította a fejét és odaszólt Pistának: Figyeld, hogy köszön-e? — Ha a kocsin ülő nem köszönt, lépes volt halálra bosszantani a legfurfangosabb szekatúrákkal. E mellett szenvcdélvcscn gyújtót­9 régiségeket és a képeket. Nem találomra, parvenü-gyönyórrel. hanem müértéssel. Halála vlén a műkincseit 300.000 koronáért árvereZtette el a bankárja. Később Párisha tette át a lakását, onnan in­dult Pistával világkörüli útakra, többnyire dél­nek, Sosem nősült meg. levelei senkinek nem irt, csat> a bankárjának jelezte az összeget, bogv mennyit küldjenek hova. El akarta és el is tudta magát még eletében temetni. Csodálatos regény az élete, Kár, hogy elvesztek a részletei. A világ csak egy hóbortos nagyurat látott benne, aki fe­jedelmi módon pazarolja a vagvonát, lia szólnak hozzá néma marad s mintha kiszámította volna akkor bal meg. amikor felváltotta az utolsó ara­nyát. Ámbár tellett volna még ott . , , Nőtestvérei kőzni egyet Blaskovics István vett Cl,'másik Ttnnfiv T.nins volt csongrádi főispán, á harmadik Szitáteczky ulánuskapitánv felesége lett. Egv nagynénié egv Fehérváry nevű honvéd­liszthez inent nőiil. azok a szabadságharc után Vnlerikába vándoroltak. Géza volt kiszemel vb örökösül, de még velük sem kereste sz érintke­zést Hát a hajdani szépséges p. grófnő váljon gon­iTolt-e a világ bujdosójára? Nem valószínű, bogv •még életben vau mert elmúlik minden május és tijtnden orgonanyílns, elenyésznek azok' az egv­fzerő szavak, amelyek valamikor szentebbek vol­tak minden kinyilatkoztatásnál. J Sz. Sritethy Vilmos. Ge-VI, G. F. B. Heilas harisnyák nagy választékban Sashegyinél Kigyó u. Bagolyvár mellett Oszentíván őstelepeseínek utódai pert inditottak a község ellen Százholdas közbirtokossági terület érintetlen visszaállítását kérik (A Délmagyarország munkatársától) Rend­kívül érdekes és a maga nemében egyedül ál­ló, elvi jelentőségű per indult meg a közel­múlt napokban a szegedi törvényszéken. A per az oszentiváni őstelepesek, illetve azok utódai és leszármazói régóta húzódó biiTok­ügyét van hivatva eldönteni cs végre is tiszta helyzetet teremteni a bosszú évek óta egyre sűrűbb bonyodalmak és tisztázatlan helyze­tek erdejében. A telepesper kimenetele nyil­ván élénk érdeklődést kelt majd nemcsak a jogászvilágban, de. a magyar földművelő tár­sadalomban is, Megalakul egy telepes község A hatvanas években létesült ószentiván község a határőrvidéki telepítések során. Vol­taképpen 92 magyar család jutott itt a déli vegyes nemzetiségű terület peremén 15—20 hold as parcellákhoz. És figyelemreméltó, hogy ószentiván azóta is megőrizte tiszta ma­gyar jellegét, nem kívánt rálépni arra az út­ra, mint például Deszk, vagy Ujszentivári és Kübekháza, az előbbi szerb-bunyevác telepü­lése, az utóbbi két község sváb" tömör törzse közismert, amelyben azóta sem jutottak kife­jezésre a magyar birtokszerzések. A 92 tele­pes család Ószentivánon vásárolt ingatlant, amelynek értékét részletekben fizették meg. A fizetések teljesítése belenyúlt volna még a világháborús időkbe, a törlesztések akkor szükségszerűen elmaradtak és az ügy végle­ges rendezése ma is tart. A parcellázás során kerek 100 holdat kisza­kítottak. amelvet továbbrai is a kincstár ne­vén telekkönyveztek. de ugyanakkor a 92 te­lepes család részére ismerték el részarány szerint és igv kettóstelekkönyvezés történt. Ezt a területet a kincstár sohasem használta, ténylegesen a telepesek tulajdonain került, akiknek gondoskodni kellett a terület kezelé­séről. A célja ennek a 100 holdnak az lett volna, h'oev a közbirtokosság legeltetési célok­ra liasznália. A közbirtokossági társulás megalakulása azonban elmaradt és a legelő körül bosszú évek óla ellentét keletkezett a község cs a te­lepesek utódai között. A község és az őstelepesek A helyzetet bonyolultabbá tette az, bogy évek alatt lassanként már nem a telepesek leszármazói voltak töbosegoen a községben, hanem azok, akik nem tekinthetők az őstele­pesek utódaiknak. Odáig fejlődött a bonyoda­lom és a tisztázatlan helyzet, hogy az őste­lepesek utódai helyett a község napibért és fúbért szedett a legelő használata után cs ezeket az összegeket olyan célokra is fordítot­ta, amelyek költségei az egész község terhére lettek volna kivetendők és tiemcsupán a 92 ős­telejics család leszármazói fa. Később a község ebből a közbirtokosság részére rendelkezésre adott százholdas terü­letből tiszti fizetéseket terhelt meg, illetve szakitolt ki képviselőtestületi határozattal. Ezt a helyzetet évek óta sérelmezik a telepe­sek leszármazói, de mindeddig eredménytele­nül tettek kísérletet a köbirtokossági föld ere­deti rendeltetésének visszaállítására. Jelenleg mintegy 4Ö0 család van érdekelve a kérdés­ben mint az őstelepesek leszármazói, a köz­ség jelenlegi lakosságának mintegy harmad tészc. Ilyen előzmények után a telepesek elhatá­rozták, hogy a szegedi törvényszéktől kérik jogaik érvényesítését és a leszármazök nevében több aláírással a közelmúlt napokban adták be a keresetet a bírósághoz. A kereset elsősor­ban felpanaszol ia, hogy a közbirtokosságot illető száz holdból 12 holdat igénybe vettek tiszti fizetések céljaira, ezenkívül a község legeltetési díjakat szed, amelyek azokat is ler­heiik, akiknek tulajdonképpen rendelkezésé­re adták annakidején a százholdas kiszakí­tott legelőteruletet. A kereset kéri a törvényszéket, kötelezze ószentiván községet, liogy az elvont 12 hol­dat állítsa vissza a telepesek utódjai közös­birtokába, ezenkívül pedig a község térítse meg az elmaradt haszon összeget, valamint szüntesse meg azt a helyzetet, liojty ebből a területből bizonyos paröcllarészt haszonbér­be ad. A telepesek perének kimenetele elé élénk' érdeklődéssel néznek. A kérdés eldöntését és a helyzet tisztázását az is hangsúlyozza, hogy az oszentiváni telepítés egyik legjobban sike­rült ilyen akció volt, rövidesen igen élénk falú fejlődött ki, erős exisztenciák létesültek, az őstelepesek mindegyike törzsökés magyar földműves, amelyek mindmáig megőrizték érintetlenségüket és zavartalan munkájukat. Az érdekes próbaper ügyében a közeljövőben dönt a szegedi törvényszék. FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ Uj bérpalota a Kossuth Lajos­sugáruton A Kossuth Lajos-sugárút járókelőinek feltűnt a tavasszal, bogy a Vadász-utca sarkán egy régi földszintes házat bontani kezdtek s a helyén tó­\id idő alatt egy háromemeletes palota épült. Ké­ry Ferenc kőművesmester vállalkozási kedvtől el­telve, dacolva minden nehézséggel, felépítette há­zát, mely immár a befejezéshez közeledik. Kívül­belül egyaránt korszerű, minden lakás világos, egészséges s a mai élet követelményeinek megfe­lelően van felszerelve. Kéry Ferenc maga vezette az építkezést, a kőművesmunkát is saját maga vé­gezte, nagy szakértelemmel, körültekintéssel. Mint minden vállalkozásával, úgy ezzel is igazolta szak­avatoltságát. Kiválót nyújtott a többi derék sze­gedi iparos és vállalkozó is. Radócz Jánost kell kiemelni; aki csali nem régen aratott sikert egyik nagy vállalkozásával. Ajtókat, ablakokat készí­tett s az összes egyéb asztalosmunkát is ő végez­te. A lakatosmunkát precíz kiállitásbau Itílle Já­nos vasszerkezeti gyár készítette. A kiváló mun­kájáról ismert cég most is tökéleteset nyújtott. A' szobafestést és mázolást Csányi Mihály, a Festő­iparvállalat tulajdonosa végezte. Becsületes ki­szolgálás volt mindig vezérelve. Ennél a vállal­kozásnál is ez vezette. Az ácsmunka Zsiga Már­ton ácsmester érdeme. Szintén becsületes, lelkiis­meretes munkát végzett Szekeres András kályhás­mester a modern szerkezetű, amellett jó meleget szolgáltató ízléses cserépkályhákat szállította. Személyesen felügyelt arra, bogy minden egyes darab kifogástalan legyen. Végül Fekete Nándort, az ismert vízvezetékberendezőt kell megemlíteni, aki minden, a szakmához tartózó munkát végez,­tc cs szállította az összes szakmajabcli felszerelé­seket. Mindenből a legjobbat adla és tökéletes munkát végzett. Ennek az épületnek Kossulh Lajos-Sugárúti ol­dalán nver ellielvezést: „Margit" kalapszatan megnyílik november 1-én. _ Tulajdonos: Máthe Lásxlóné A Rókusi Kalapszalon volt tulajdonosa. 350 Király Vmce úri cs hölgyfodrászüzlete. — Higiénikus kiszol­gálás, olcsó bérletrendszer. Bői

Next

/
Thumbnails
Contents