Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-26 / 245. szám

6 f>élmagyxeors2*g VASÁRNAP, 194L október ?l az OcskayJiá'zaspár Szegedről. Budapestre szerződtek. Oeskay Kornél az Operához, IJilbert Janka pedig vendégfollépésre csaknem valamennyi előkelő fővárosi színházhoz. Hiibert Janka első nagy sikere Pesten a » Három a kislány* volt, nmelyben Kosárv Emmi és Péchy Erzsivel felváltva énekelte Módv szerepét. A két népszerű művésznőnek nem volt sikere a »Slü"de|ien«-nel. llijbert Jankával nem is akarták már énekeltetni g mégis, olyan sikert hozott neki ez a szerziőz. gvönvörtí Srhiiberl-dal, hogv többször ismételnie kellett! Ocskay Kornél pedig-a Trubadur •Strettá ját* énekelte az Operaházban magas fekvésű eredetiben, ahogy sem Burián. sem Körnvei nem tudták elénekelni . , . Majd a •Zsidónő* Rleázárjábnn aratott kimagasló sikert. *> felújítás első előadásán 42-szer szólították Oeskay Kornélt a Tiiajröny elő és egymásután 27-szer kellett látszania Eleffzárt a Városi Színházban? íme. itven énekesi k keriiltrk ÍPI Budapestre a Wpgedi Színház fgvkorí operatársulatából! Az Oesk'av-házaspár gyönyörűen íve!ö karrier. Jft esaládi tragédia állította meg. Oeskay Kornél fiának-TÍttamosszereneséflensége volt az. ami miatt ez a kitűnő érekművészpár visszavonult n csöndbe és az elhalkult emlékek közé . . . Megrendítő történet még Oeskay Kornél ntolsó budapesti felléptének története: fia szerencsétlenségéről értesülve lemondta EleSzár szerepét Nem volt. aki a Moeepet vállalja g így — a zsúfolt házra Ml<í tekintettel és az igazgatóság kérésére —. Ocskay eíenekelte még egyszer, utoljára Eleázárt. A második felvonás után zokogva roskadt össze és a közönség, — amely értesült a művész fiának tragikus balesetéről sírva ünnepelte . •, Hogyan lehetne visszavarázsolni az oo érakor szakot Szegedre ? A szomorú finálé után már csak egy égetően mai kérdést teszünk fel a szép szegedi színházi esték két csöndes hőséhez: — Hogyan lehetne Szegedre visszavarázsolni azokat az időket, az opera korszakát? — Operatársulatot kej| szervezni. Szeged, az ország második városa megérdemli és ezt a várost. amelynek zeneértő és zenekedvelő közönsége igenis van, ineg is illeti az állandó operatársulat A budapesti Zeneakadémia minden esztendőben ontja a tehetséges, széphangú fiatalokat. Néhány neves, pesti operaénekessel — akadna olyan, aki szívesen lejönne Szegedre, a Szabadtéri Játékok Városába —. nem volna nehéz operatársulatot szervezni. Mi is ezen a véleményen vagvunk". De ehhez szív kell és hozzáértés kell. s nem utolsósorban — pénz. A város nagyösszegfi szubvenciója mellé talán állami szubvenciót is tehetne szerezni ahhoz hogy Szegeden, a Délvidék fővárosában feléteszt hessfik a magyar zenekultúrának ezt a mai idők ben oly nagy szerepre hivatott agat A tanító Huszárok — szovjetföldön (A haditudósító század közlése) A mai háborúban, amelyben a gépek, páncélszörnyetegek ezrei vívják csatáikat, a lovasságnak természetesen nem lehet olyan nagy szerepe, mint a múltban volt, a ml buszáraink azonban ma is méltók' régi hírükhöz és amikor alkalom adódik, fakulatlan fénnyel ragyogtatják fel a magyar virtust. Hősiességük számtalan uj lappal gazdagítja az ezeréves magyar katonai vitézség történelmét. A kitartó bátorság példája G. Tibor huszárliadtiagy esete. Verbovecz és Szkazin kőzött szakaszával elöosztag volt. Azt a feladatol kapta, hogv estére egy magaslatot minden körülmények közölt meg kell szállnia. A szomszéd dombról nagy tömeg vöröskatona húzódott le. A huszárhadnagy szakaszával megtámadta a Jelentős ellenséget Kemény közelharc fejlődött ki. Négy óra leforgása alatt három falut sikerült megszállóié. .-.mikor parancsot kapott arrg: vonuljon vissza szakaszával. A nagy túlerővel szemben ez nem bizonyult végrehajthatónak, igv G. hadnagy tovább tartotta állásait, sőt az ellenséges támadás elhárítása végett, folytatnia kellett az előretörést. Egy rendkívüli sebes folyású, rohanó patakon -keresztül támadott huszárjaival. Harcközben hatalmas szovjet tankkal találkoztak szembe. Ezt páncéltörőjükkel megsemmisítették és az ellenséget visszavetették. Reggelre a vörösök téliesen feladták a küzdelmet és elvonultak. A bátor és kitartó harc résztvevői egytől egyig kitüntetésben részesültek. Egyhuzamban huszonnégy órán keresztül verte a szovjet tüzérség a Dnyeper partját. Az egyik magyar tábori őrs nappali állása egy pince háta mögött volt Délután két óra tájban tiz és feles vágott a házba. Az ócska épület összeomlott. A törmelékek eltemették a tábori őrs figyelőjét: T. József hu szárt a legnagyobb gerenda meg éppen keresztben zuhant rá Meglátta ezt H. Mátyás szakaszvezető. Odaugrott, kihúzta bajtársát a romok alól és ma- | ga állt ki figyelni. Később a huszár jobban lett és leváltotta a szakaszvezetöt. Alig telt el azonban egv negyedóra: ujabb akna csapott le. A huszár megrázta magát, megeresztett valamit a foga között és tovább állt az őrheívén. mintha semmi sem történt volna. A két hidegvérű huszárt kitüntetésre terjesztették teL * Az egvik huszárszázad még a bugmenti hadműveletek idején folvambiztositó feladatot kapott. K Ferenc zászlós szakaszáva! tábori őrsvonalbar. állt fel a viz partján. A túlsó oldalon táborozó ellenség egvik tábori őrsünket állandóan erős alatt tartotta és megbénította honvédeínk míndeD mozgását A zászlós elhatározta, hogy rajtaüt • kellemetlenkedő vörösökön. A vállalkozáshoz sősorban csónak kellett Nekünk azonban nem volü alkalmas vizijármüvünk. De azt jól látták, hogy a Bug másik partján partrabuzva hever egy csónak. Tlymódon egyetlen megoldás kínálkozott: az ellenségtől keli megszerezni az átkeléshez nélkülözhetetlen ladikot. F. Zsigmond huszárőrvezető önként vállalkozott arra, hogy átúszik a szürkületben a széles folyamon és elköti a vörösök csónakját A vitéz magyar nekivágott a viznek és a sötétbe borult parton meg is találta a fontos alkalmatosságot. Este jelentkezett parancsnokánál az ellenség csónakjával. A zászlós maga mellé vette K. József huszárt és kettesben átkeltek a sötétben csillogó folyamon. Már nappal megfigyelték a vörös tábori őrs elhelyezkedését. Az éj védelme alatt azután rajtaütöttek az ellenségen, harcképtelenné tették, nyolc foglyot ejtettek, majd visszatértek. Foglyaikat ls sikerült magukkal hozniok. A merész vállalkozás három résztvevőjét ki-' tüntetésre terjesztették fel. Az ennél az esetnél szereplő K 'József huszár más alkalommal is bebizonyította bátorságát. Bai társaival szállásán beszélgetett, amikor váratlanul ellenség tőrt rájuk A vörösök a sötétség lep le alatt beszivároglak a biztosításon keresztül és rajtaütöttek a házon. A nehéz helyzetbe került buszárok közül K ocsúdott fel leghamarabb. Kirohant a házból és karabélyával az ellenség közt csapott, majd átrohant a támadók gyűrűjén és beszaladt a szomszéd házba. Ebből az épületből azután tüz alá vette a támadókat s több szovjetkatonát lelőtt. A merész fellépésre az ellenség megzavarodott és a bátor buszárnak sikerült bajtársait megmrn. teni. Kitüntetésre terjesztették fel. Gyógyszervegyészeti uvár Veres - jó öszszelrötteféseVkel rendelkező fiaialabH NÉMETÜL TUDÓ ŐSKERESZTÉNY orvost készítményeik helybeli propagálására. Ajánlatokat „Mellékkereset" jeligére a főkiadóba kérjük. MINDENSZENTEKRE ^ ,. GÖRÖGKOSZORUK és ÉLÖV1RÁGKOSZ0RUK j nagy választékban. Rá<z virágüzlet Fekrlesas-Ma 13. (Bérkocsiállomásnáíí. Mint iskolaszéki lig, közel két évtizeden át azon kitüntető megbízatásban részesültem, hogy a város községi elemi iskoláit látogathattam és az évzáró vizsgákon, mint kiküldött, részt vehettem. E hosszú idő alatt bő alkalmam nyílt a tanítóság jóért lendülő lelkületét, ízzé magyarságát megismerni. A tanítóságnak, más foglalkozástól eltérőleg, egy különleges hivatást kell betöltenie: Éhbe a hivatásba, a szorgalmon kívül, lélekre, szeretetre és melegségre vaD szüksége. Igaz, szociális érzést keli az iskolába bevinnie és ezt a tanítóság hűséggel meg is teszi. Munkájával biztosílani kívánja ennek a történelmi hagyományokban gazdag, ezeréves nemzetnek jobb sorsát, nagy nemzeti multunknak megfelelő jövendőjét. A magyar nemzet reményeinek, a jövő győzelmeinek a magyar tanítóság a tulajdonképpeni előkészítője és biztositója. A tanító tudatában van annak, hogy a gyermek a jövő győzelmeinek a magyar tanítóság a tulajdonképeni előkészítője és biztosítója. A tanító tudatában van annak, hogy a gyermek a jövő ígérete: « gyermek a jövő kultúrát, a nemzet életét és érvényesülését jelenti. Az ő nevelő útmutatása mellett nő fel egy erős jellemű, kötelességét, alázatos munkát szerető magvar nemzedék, egyedüli biztosítéka a szép és boldog jövendőnek Mindezekért a tanító hivatását szentnek kell tekintenünk és odahatmmk. hogv a tanítóság iránti tisztelet külső megnyilvánulását mindenki átérezze és megkülönböztetett megbecsülésben részesítse, mert ezt múltén meg is érdemli: forró szíve gyermekeinkért dobog. A gyermekbe a nemzet lelkét neveli, hűségre. jetlemre és hazafiasságra szoktatja őket. Minden erejét a gyermek megmentésére és a "vermeken keresztül egv újabb és boldogabb vitég átalakítására fordítja, a szeretet minden áltozatkészségével. F, méltatás emlékembe juttatja egy nagynevű államférfiú azon kijelentését, hogy a tanítósag működése nem mesterség, hanem hivatás E tanítói hivatás nemcsak tudománynak. hanem több: művészetnek is tekinthető. E-zen hivatás betöltéséhez tudás és kötelességtudás nem elég. ehhez isteni hivatottság is kell és ez jellemzi a magyar tanítói kart. És ebben tökéletesen igaza is van, mert a tanító munkája szent célt szolgál: az ifjúság lelkébe a tudáson kívül, magyarságot, hazafiságot és istenfélelmet csepegtetnek és tudatában vannak e nagy hivatásnak, átérezve, hogy az ő kezükbe van letéve a boldog Magyarország kulcsa. A tanítóság a trianoni szomorú idők óta, szociális nevelő és gondozó feladatok komoly munkásságéval, még szorosabban kapcsolódott be a nemzet újjáépítésének munkájába, mint eddig. A tanító nemcsak tantárgyakat tanít, hanem az életre is nevel, nagy városokban és tanyákon egyaránt, fáradhatatlanul: a magyar jövendőnek A fogékony gyermekszívbe ültetik el a magyar haza iránt vaíó hűséget és áldozatkészségre való kötelességet és nemcsak hirdetői, de követői és cselekvői is szép hivatásuknak. Az a régi megállapítás is igaz. hogy az iskola, az nem egy egyszerű épületet, köveket falakat jelent: az iskola elsősorban azt az embert jelenti, aki lelkesedésével és hivatásszeretetével jövőt formáló lendületével megtölti és ez: a tanító, aki a nemzedékek végtelen láncolatában mindenkor disze és tartóoszlopa a magyar kultúréletnek. Minden reformpolitika csírája: az iskola. Minden reformpolitika iránya: a jövő. Az iskola szolgálja a művelődés fejlesztését, a betű segítségével az ember boldogulását. Minden jövendő az iskolában bontogatja szárnyait és minden nemzedék a lelkében, magával hozza első benyomásait, első lelkesedését. A tanítói kar iránti nagyrabecsülésem vezérel t. amikor évekkel ezelőtt _ indítványt nyújtottam be a város hatóságához, amelyben egv érdemes igazgató-tanitó nevéről, egy, az indítványban megjelölt ntcát kértem elnevezni. A törvényhatósági bizottság nagy megértéssel fogadta az előterjesztést és Szeged város egyik utcája a néhai igazgató-tanító nevét viseli. _ Az utca nevét viselő ntca, nemcsak" az érintett igazgató megkülönböztetett elismerését hirdeti, hanem rajta keresztül a tam'tótársadalmát is. egyben s város közönségének azon nemes érzését is kifejezi. hogy a népoktatás munkásainak értékes hivatását kellően értékeli és megbecsüli Franki Antal. — Agyvérzésre hajlamos idősebb embereknek, akiknél igen fontos, hogv erőlködés nélkül mindennap kfinnvfi bélfirfilésük legven. a természetes I Ferenc József* kesertiviz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral bewéve — gvnkran a lehető I jobb szolgálatot taezi. Kérdezze meg orvosát!