Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-05 / 202. szám

Haragosok véres közelharca Lapáttal és kalapáccsal agyonverte ellenfelét (A Dél Magyarország munkatársától) Hálalosvégfi véres háború játszódott le Csanádnpáeán. A Vilmamajor mellet t elvezető gazdasági vasút állomásán dolgozott a délutáni órákban Bosta János földműves. Órákon keresztül semmi sem zavarta a munkát, amikor az állomási épülettel szemben lévő kocsmából láthatólag it1ns állapotban kilépett Zatykó Sándor 38 éves föld műves, Zatykó azonnal észrevette régi haragosát, Rostát é« az eddigi adatok szerint gúnyolni, csúfolni kezdte. Rosta pár percig hallgatta régi ellenfelének szavait, majd hirtelen felkapta azl a lapátol, amellyel a csilléknél dolgozott és nagy erővel fejbevágla Zatykót. A földműves megszédült az ütéstől, kissé kábultan letilt az árok szélére, néhány percig gondolkozott, majd szép lassan elővette bicskáját, kinyitotta és elindult Rosta felé. Valóságos kergetődzés játszódott le a két régi ellenfél között, köztien fíosta egy kalapácsot kapott 'cl és most már azzal támadt Zafykóra• A súlyos kalapácstitéstöl Zatykó a földre zuhant, többet már nem tudott válaszolni. A teljesen felhevült Rosta ekkor ismét felkapta lapátját és most már addig ütötte ellenfelét, amíg. nem mozdult. Megállapították, hogy Zatykó az ismételt lapát- és kalapácsütésektűi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy rövid idő alatt a véres közelharc színhelyén meghaltA halálos ellenfélcsala ügyében a csendőrség értesítette a szegedi ügyészséget, ahonnan tegnap bizottság szállt ki Csanádapácára a helyszíni vizsgálat lefolytatására Berzc Árpád vizsgálóbíró és dr. Szarvas János ügyészségi alelnök vezetésével. Rosta tagadta, hogy meg akarta víilna ölni Zatykót, azt adta elő, hogy régi haragos viszonyban voltak, ellenfele durván gúnyolni kezdte. S esak önvédelemből nyúlt a lapáthoz és a kalapácshoz, amikor ellenfele bicskával indult feléje cs nyitott késsel kergette munkahelye körül. Rostát letartóztatták és csütörtökön beszállították a szegedi ügyészség fogházába. wmmm* A fíilofra t-efényc Irtunk a uyárou a Ginkgó biiobároi, erről a japán eredetű kétlaki iáról. Külön fán van a him- és külön tán a nővnag. Az említett ujszegedi példány, liola való ismeretünk azóta kibő vült, mert Kiss Ferenc, az erdők apja, kitaniloit bennünket, bogy nem is olyan szomorú és maga* nyos az élete, i'ollak Samu Arany János-utcai haza udvarán ugyanis van két nőnemű, Vértes Miksa Boldogasszony-sugáruti háza udvarán pedig egy másik himvirágu fa. Aránylag a közelbeD, a bánáti Uzdinban a Joannovics-birtokon, él még egy Gingkó biloba, de a neméről nem tudunk. Már most el lehetne tűnődni a természet titkain, amelyekből olyan soványan merit az emberi tudás. Szó sincs róla az a hatalmas valami, ami forrásban tartja minden időktől fogva az elméket, megengedi néha, hogy belekotyogjunk a rejtelmeibe, — nesztek egy porszem, vcszekodje tek rajta, lássam, mire mentek vele —, azért a javát fölényes biztonsággal őrzi. Talán ugy lehet a legjobban megközelíteni ezt az arányt, hogy hu vastag könyvbe szorítanánk mindent, amit a természet titkaiból tudunk, sokemeletes palota könyvtára sorolhatná csak tel pusztán címekben mindazt, arairól fogalmunk sincs. Nyilván elég se volna hozzá egy palotR. Az ember nagyra van a maga múló, futó, escmenyeivel, büszke a tudására s mikor kimondja a •szerelem* szót, eszében sincs a fujszaporitás gondolata, legfeljebb kielemezhetetlen sejtjeiben él az a tudata alatt — Hol születtél, anyikám. kérdi a gyerek. — Balmazújvároson. _ Hát apika? — Mocsoiapocsoládon. — És én? — Tusnádon. —. Nem furcsa, hogy mégis ilyen szépen öszszekerültünk Szegeden? Persze, csak mi érzünk és mi gondolkodunk, a rovarokról, bogarakról, fel se tételezzük ezt. A növényről meg ne is beszéljünk. Az ecetbe hullott légy nyilván'csak tornaórát tart, mikor menekülésében fel akar mászni az üvegbura falán, a levágott rózsa pedig azért fonnyad el — szinét vértelen lilára fokozva, mint a fulladozó —, mert nem kap táplálékot s akármilyen dobogó szivro telepedett ebből nem él meg. Hogy némelyik bimbó a vízben nyilik ki, mi van azon? Halott embernek is kinő a körme, meg a szakálla. De amíg élnek a virágok, ők ls megkeresik egymást Helyhez kötötten ugyan nem mozdulhatnak, de vanuak segítőik s mit tudjuk, nem bor zong-e meg gyönyörűségében a virágkehely^ mikör méhikó hoz a szivének csóküzenetet avagy nem Szélanyó a sebadehen, mikor elhozza a poizóval portózott levelet lljszcgcdről az Arany János-utcába, kémények és tornyok szétkakasainak muzsikája mellett dudolva. — Ne téljetek semmitől, rátok nem vonatkozik • paragrafus, mert japán állampolgárok vagytok. Japánnal pedig bandságos viszonyban élünk. Egymást keresve, csak • ttaguk fajára gondolva. milyen biztosan találkoznak a lét öldöklő harcában, nein ismerve a távolságokat! A mese lovagja ül fel igy a táltosára, hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok. — Tudok egy takaros kis Bilóbárói, súgja Szelecske házasságközvetitő méltóságos asszony. Ha látná, milyen gyönyörű sötétzöld a kosztümje! _ Igazi Gingkó? — Mi az, hogy igazi? A világ összes családfái szuvas gerendák hozzá képest. A legpedigrésebb ősfa s már a szénkorszakban élt. — Ugyan ne mondd! Akkor is annyi baj volt a szénnel? • Dehogy volt baj. Nem győzték elraktározni a föld kazamatáiba, hogy legyen a mai népeknek. Felületes vagy édesem, de vedd tudomásul, hogy nyitvatermő társaitok mind elpusztultak, csakis tt vészeltetek át. ti maradtatok meg. Nagy dolog ez, kérlek, hiszen a bölcs emberiség alig tudja megállapítani, hogy a csak ezer éves okiratok közül melyik a hiteles és melyik a hamisítvány? — Akkor igazi Gingkó. Mondd meg neki, hogy legyen minél előbb szerencsém, nagyon szívesen cserélek vele porzót. Erdőben járva, mikor levett kalappal merülsz áhítatba a íombzugásban, ki gondot arra, hogy nemcsak a szél játéka ez. hanem a fák beszélgetnek? — Mit szól hozzá, kérdi az öntelt Jávorfáné, akiről irva vagyon, hogy hegedüeske lesz belőle, öreg Bükknének uj rügyei születtek. — Igen ám. de csak oldalágiak _ feleli "Akácné. Az mindegy, de az ő korábanl — Azt mondja meg leginkább, hogvan neveli fel őket? — Sehogy, mert lerágták az őzikék, némely szarvasok pedig fenőkőnek használták az oldalát, mert hogv a lehullott aggancsuk töve csúnyán viszketett. — Igaza lehet, magam is láttam egy öreg kalandort. De addig ne teremjek mézet, amíg uj szarvakat nem kap — nyelvel Akácné a külső városrészből. ... Azonban a. Ginkgóra tőrünk újból, meg újból vissza. Határozottan jövője vaji ennek « fának, Kiss Ferenc sok reménységét helyezi belé. — Arról álmodozom, mondja, hogy idővel, ha a platánok ideje lejárt, ez a fa népesiti be a Széchenyi-teret. Se rovar, se gontba ellensége nincs, legfeljebb azt lehet a terhére róni, hogy lassan nő — Ilány éves az ujszegedi? — Körülbelül negyven, az Arany János-utcai ugyanennyi. De egyelőre azt se tudjuk, hogyan türl majd a Ginkgó az aszfaltot? Meghúzódnak Igénytelenül, vagy feldudöritják a környékül, amint a platán teszi, mikor szinte te akarja maga felül lökni a koporsófedelet. Újszegeden a Kállai-ligeti várost kertészetben nő mar 300 csemeténk. Polláktól szerezltjk az ősszel a hozzávaló magot. Egy évesek, 10—15 centiméter magasak, de még nem tudjuk, hogy milyen neműek. Kisebb mennyiséget beszemeztünk nőrugyékkel, hogy biztosat tudjunk nővírágot nevelni. — A kolozsvári füvészkertben is van egy nővirá • gu Ginkgó. Állandó összeköttetésben állók Györ1 i y István professzorral, küldött is magot elvetésre, de egy sc kelt ki. Azt hiszem, abban rejtik az oka, bogy ősszel kell elvetni, amikor leesik « mag. Van, aki az embereket tartja számon, Kiss Ferenc jobban tudja a fák dolgát, mint öreg őrmester a legénység állományát. — Igaz is, mondja, Karlsruhéban a technikai főiskola botanikus kertjében is van egy nővirágu. Tőle másiélkilométerre a bim. Azért megtermékenyülnek. Nem is olyan nagy csoda ez, vagy ha akarom, óriási. A szelek pedig hozzák és viszik a titokzaios himporokat, szomjakat oltanak, nyugalmakat leremtenek, uj virágoskertek borulnak szinpompába, erdők lepik el a sik területeket, elnémult méhikegenerációkat ujak váltanak fel, megy tovább határozott és biztos utain a természet S* Szigethy Vilmos, Anfrágifösi űffucK a sictcdi törvéni széken (A Délmugyarorszüg munkatársától) A szegedi törvényszék uzsorabírósága Ungváry János tanácselnök vezetésével csütörtökön töbH kisebb árdrágítási ügyben tartott fotárgyalást, Gyovai Jáqosné 64 éves pusztaszeri asszony ellen azért emelt yádat árdrágítás miatt a* ügyészség, mert júniusban a mosott tengeri kilóját a megállapított 22 filléres ár helyett 74 fillérért adta el, a buzakorpát pedig 20 fiiléd helyeit 30-ért. Gyovainé a törvényszék előtt besraerte, hogy kisebb mennyiségeket ilyen áront adott el, hét gyermekével védekezett és azzal, hogy nem tudta, mi a legmagasabb engedélyezett ár. — Ennyit adlak érte, én szó nélkül elfogadtam, — mondotta. A törvényszék bűnösnek mondotta ki és 20 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Ugyancsak kukoricaár ágit ás miatt adtak kl árdrágítás miatt vádiratot Bódi Antal 44 éves ószentiváni kocsmáros ellen, aki júniusban hat és félmázsa tengerit adott el két gazdának é® a megállapított 22 pengős legmagasabb nt helyett mázsánkint 31 pengőt kért. Bódi vallomásában elmondotta, bogy nem akart drágítani, a tengerit a Bácskából hozta, bizonyítékokat sorakoztatott fel, hogy ott ennyi voM a tengeri ára. Azt is igazolta, hogy a vásárban! nem szerzett a maga részére hasznot. A törvényszék 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Farkas Ferenő seprőkészítőmester seprödrde gitási ügyben került a törvényszék elé. ^j&i ruárban 700 darab seprőt szállított fíoköfyá Kálmán halasi kereskedőnek, aki azt észlelte, hogy a szállítmány 50 kilóval kevesebb, minf amilyen súlyt a fuvarlevél feltüntet. A seprőkészítőmesteT! és a kereskedő között hossza® levelezés folyt, majd Rokolya bejelentette a történteket a rendőrségnek. Az ügyészség azzal az Indokolással, hogy kevesebb cirok volt a szállítmányban, mint amit az ár megjelölt, vádiratot adott ki Farkas ellen. A tÖrvényszéH előtt Farkas Ferenc kijelentette, hogy nem érzi magút bfinösnék, nem követett el árdrágítást, a súlykülönbség zért állt elő, mert a nedvet cirok kiszáradt. Vallomása szerint ilyen súlykülönbség Birokkészítményeknél sokszor előfordul ós azt már a kötésbe belekalkulálják. Al törvényszék nem hozott ítéletet ebben az ügyben, szakértő kihallgatását rendelte el arra a kérdésre, hogy mennyit veszít súlyban az ilyetf cirokkószítmény. ítéletet a szakértő vallomása után hoz a törvényszék. I Dr. Sebők Ferenc mély fájdalommal tudatja, hogy drága Édesanyja özv. Sebők Laiosné szül. Blane* Bóüm 78 éves korában csendcsen elhunyt. Gyászolják még: dr. SObők Fereucfté menye, Sebők Lajos unokája, Rn<<y Mórué testvére és a kterjedt rokonság Temetése f. hó 5-én, pénteken d. u fél 4 órakór a eínterembő!