Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-05 / 202. szám

Zöld bolsevizmus A közelmúltban jelent meg a »Nemzeli Élet* kiadásában Budaváry László volt nemzetgyűlési képviselő az ország nyilvánossága előtt nagy {eltűnést keltett könyve »Zöld bolsevizmus* címen. A húszas évek jobboldali mozgalmaiból ismert politikus könyvének mottójául a következőket irta: »Ismerje meg minden igaz honfi és forduljon cl iszonyattal a nemzetvesztő rémtől, n;o!y a testvériség álarcában romlásba ak«rja taszítani % magyar nemzet ezeréves szent országát!* A közelmúltban ismertettük Budává ly. László könyvének előszavát, most alább a »Zöld bolse» vizmus* egyik fejezetét idézzük. »A niesgyulázplt történeteim cimü fejezetben irja Budaváry a következőket: — Rákóczi Ferenc, Zrinyi Ilona, a kuruc tábor legendás vitézei, Kossuth Lajos, Bzéchenyi István, Petőfi Sándor. Vasváry Pál, a szabadságharc tüneményes hősei. Deák Ferenc, elmúlt magyar századok héroszai mártírjai, kőltöi, tudósai, a világháború csodás harcosai és az elrabolt terűletek szenvedve, vérezve, bilincsben sorvadva is magyarnak maradt honfiai, vértanúi, mind nullák Szálasi szemében, mind eltörpülnek Szálasi nagysága mellett. »• Egy nemzetnek sincs olyan szépséges, olyan dicső történelme, mint a magyarnak. Egy nemzet sem áldozott annyi vért, annyi könnyet, nem viselt annyi szenvedést hazájáért, jövőjéért mint a mágyar. Egy nemzetnek sincs annyi küzdő hőse, félistenségbe magaszosult hérosza, életáldozó mártírja, mint Árpád népének. A honszerző ősök messzeségbe vesző legendás küzdelmei 'óta ezerötszáz esztendőnek krónikás könyvében beláthatatlan, megszámlálhatatlan serege sokasodik" azoknak a nemzeti bősöknek, szellemi nagyoknak, koruk átlagából magasan kiemelkedő óriásoknak", akik kézzel, észszel. vagyon-, vér- és életáldozattal szolgálták" a Hazát, a nemzetet s mutattak" példát az igazi nemességből, hazafias köteleseégteljesitésből, önzetlen áldozatkészségből minden Korok magyarjainak. Hivatkozik ezután Budaváry Attilára, honszerző Árpádra, Géza fejedelemre, Szent Istvánra, Szent Imrére, Szent Lászlóra, Könyves Kálmánra, IV. Bélára, Nagy Lajosra, Hunyadi Jánosra, Hunyadi Mátyásra, II. Rákóczi Ferencre, Kossuih Lajosra, Petőfi Sándorra, Gróf Széchenyi Istvánra, Deák Ferencre, Arany Jánosra, Vörösmartyra, Tompára... majd igy folytatja: — Ki győzné Okét mind felsorolni?... Ki győzné idézni százezreit a nagy világégés tüneményes magyar hőseinek, akik vért hullattak és életet áldoztak a Hazáért? Ki győzné mind feljegyezni, elmondani, világgá kiáltani a trianoni rabságra itélt, szolgaságba taszított, megszállottterületi magyarság pokoli sorsát, nehéz szenvedéseit és példaadó türelemmel hurcolt súlyos keresztjét... Azokat a lélekgyötrő erőfeszi léseket, amelveket magyarságuk megtartásáért véohezvinniök bellett?... Ugy van, ahogy mondtam: a honszerző ősök messzeségbe vesző, legendás küzdelmei óta, megszámlálhatatlan Serege sokasodik azoknak a nemzeti hősöknek, szellemi nagyoknak, koruk átlagából magasan kiemelkedő óriásoknak, akik kéz. tel. ésszel, vagyon-, vér- és életáldozatlal szolgálták a Hazát, a nemzetet s mutattak példát az 'gazi nemességből, hazafias kötelességteljesítéshői, önzetlen áldozatkészségből minden korok ma avarjainak és itt élő nem magyarjainak akkor ... És akkor előáll egy ur, Szálasi Ferenc, aki Kassán, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem koporsója közelében azt meri mondani ország-világ előtt: »— Köszönöm kiállásukat, amellyel példát mutattak a magyar értelmiségnek. Kérem, hogv életükkel és minden eselekedtükkel mutassanak jó példát a jövőben Is. mért ez a nép évszázada kon keresztül nem látott jó példát maga előtt!* — Ezt merte mondani és ézzel bciciugoti a magyar történelembe. Méggyalázta a magyar történelmet. Meggyalázta nagyjaink szent emlékét lla oláh, vagy cseh mondta volna, még megértenénk. Dc olyan ember mondta, akit országmegváltónak kurjantanak ki jól instruált propagandistái és azok, akik egy önemelte bálvány imádatának ceremóniái közepette nem hallják a nemzet szivedobbanását. Egy embert, akit nem a tehetsége, nem nagy lettekre szüietett képességei vétettek felszínre, de a véletlenek összejátszása tihíbázott intézkedések, melyek a vak tömegek ríött misztikummal vonták be névét és á jól iráiyitötl suttogó propaganda, amely nehéz napjank lázában minden helyzetet kihasználhat céljai elérésére. Igaz m"gysr emberek nom nézhéllk továbbra is tunyán azt a haláltáncot, amélyet felelőtlen izgatók, lázítók, tefessilái szerepben pörölő nemzet rontok járnak legszentebb érzelmeink oltára körül! Nem nézhetjük tétlenül, mint etil Távirat Micrl nem érkezeit meg szerdán Szegedre és kezdte meg vetitíég^ szereplését az óriási kvalitású, előkelő CZAJA CIRKUSZ?! Mert Újvidéken 7 napi vendégszereplés kevésnek bizonyult. Miután a Czá ja-cirkusz olyan szenzációs és rekordmüsorral lepte tneg Újvidék nagyközönségét, amit utazó cirkusz Magyarországon eddig még nem produkált. 7 napon keresztül 12 előadáson a nagy lömeg a penztárkocsit elnyomta a helyéről. Már kora délután az összes jegyek elkellek és a közönség erőszakkal benyomult a nézőtérre ugy, hogy a cirkusz annyira zsúfolt lett, hogy erőrendőri készültségnek kellett kivonulni, A nagy sikerre' való tekintettel az Igazgatósa kénytelen volt még két nappal újvidéki tartózkodását meghosszabbítani. Ezért Szeged város nagyközönségétől elnézést kérünk, liogv vendégjátékunkat 2 nappal később a hirdetett szerda helyett pénteken este 8.15-kor kezdjük meg. Szombaton két előadás: délután 4. és este 8.15-kor- Vasárnap: 3 előadás, délutáni, 6, 8.15-kor, hétfőn: 3 előadás d. u. 4,6,8.15 A tíéiutáni előadások mérsékelt halyáraftit* . lesztik szót & nemzet egységét, mint fertőzik meg alkotmányos érzületét, mint hintik szét a testvérgyiilölet mérgét s mint nevelnek Szent Bertalanéjszakára váró, titkos forradalmárokat eleddig munkás magyarokból! Fel kell hördülnie az egész nemzetnek, mikor csákányt vágnak honszerelmének, magyarságának, hitének, reménységének, he. csületének oltárkövébe! Mikor meg akarják fosztani ideáljaitól, Génuszától s idegen eszmék nem magyar léleknek való formaruhájába akarják öltöztetni a Hazája ezerszer szent nevétől is megfosztani akart magyarságot!... — Hát ennyire megromlottunk volna? .. Anynyira rövidlátók lettünk, hogy egy percre is elhihetjük, hogy azok, akik egy ál-napoleoni kézlegyintéssel intézik el a magyar nemzet ezeréves múltját és történelmünk félisteneit, megváltást hozhatnak szenvedő Hazánknak", boldogtalan nemzetünknek?... Annyira vakok lettünk, hogy nem látjuk, mi van a Kárpát—Duna—Nagyhaza bokrának mögötte?... Oly süketek lettünk, hogy nem halljuk lelkiismeretünk tiltakozó szavát, mely pedig kétségbeesett sikoltással kiáltja fülünkbe: Megállj!... Ne menj!... Az az ut a nenízethalálba vezet!... — Szóljanak bármit, átkozzanak bárhogy belemennydörögjük a gondterhes mngvar éjszakába nem alaptalan aggodalmainkat _ Fejezte he Budaváry László — s ha van méjg életerő ebben a nemzetben, mint ahogy van és ha vannak még tisztalelkü, önzetlen magyarok, mint ahogy vannak, akkor a nemzetveszejtő vésznek meg kel! torpannia ég el kell tűnnie a magyar közélethői I

mindörökre!... Ha emlékezünk is rá. ugy emlékezünk. mint egy rossz álomra! Hiszek a magyar nemzeti érzés örök győzelmében!... A honvédek nyomában Felderítésen (A honvéd haditudásitóssázad közlése.) A felderítő zászlóalj parancsot kapott, hogy állapítsa meg, mekkora ellenséges erő áll velünk szemben. A zászlóaljparancsnok t. hadnagyot bízta meg a feladat elvégzésével s a fiatal hadnagy kora hajnalban indnlt el egy páncélkocsival, egy páncéltörő ágyúval ós tizenkét emberből álló kerékpáros puskás rajjaL A kis felderítő csoport a község előtti útkereszteződésnél állott meg először s innen ellenséges oszlopot — gépkocsikat, szekereket — pillantott meg, amely a fald felé tartott T. hadnagy azonnal parancsot adott az oszlop megtámadására és a páncéltörő ágyú hamarosan szét is ugrasztotta a vörösöket. Ezután folytatták útjukat D. irányába. Amíg a községet elérték, elfogtak egy golyószórós rajt, négy kozákat s átadfák őket az időközben mögéjük felzárkózott zászlóaljnak. A község előtt magas sövény húzódik az út mentén, mögötte sűrű bokrok. A terepet nem lehetett belátni, ezért T. hadnagy tüzelőállásba helyezte a fegyvereket, maga pedig a páncélkocsival óvatosan előrement az úton. Alig haladt a kocsi kétszáz métert, a bokrokból heves géppuskatüzet kapott- T. haduagy rögtön visszafordult de most már minden irányból szólt a géppuska és a golyószóró. A páncélgépkocsi néhány lövést adott le, azután igyekezett elérni a visszahagyott embereket, akik az árokban és egy gabonatáblában húzódtak meg. Egészen közelről, alig húsz méterről lőttek a vörösök a kocsira. A helyzet egyre melegebb lett. Mire a kocsi elérkezett a visszamaradtakhoz, a? út jobboldalán vörös harckocsi tiint fel, balról pedig csapatok kúsztak mind közelebb a kis magyar Csoporthoz. Köröskörül égtek a buzakefesztek, a falu bejáfatáüál álló szalmakazal mögül vörös lövegek is beleszóltak a pokoli koncertbe. Szóval az ellenség, az egész vonalon félfedte elhelyezkedését A magyar járőr megtudta azt, átói YÁfcétt kikftldötték T. haduugj parauesot adott: — Puskás-kerékpárosok, visszavonulni, á visszavonulást én fedezem a páncélkocsival! A kis csoport megindult visszafelé, de ekkor már az útvonal is heves ágyútűz alatt állott. Most derült ki. hogy az egész terep tele volt vörösökkel, akiknek még arra is volt ide« jük, hogy az előrenyomult felderitőcsapat rtrögött aknákat rakjanak le. Néhány akna fel is robbant, szerencsére csak könnyebb sérülése* ket okozott. T. hadnagy páncélkocsijával a leghevesebb' tűzben is kitartott, minden irányban okádta a tiizet s bár rádiója elromlott s már géppuskája sem volt kifogástalan, végig az élen maradt, míg csak emberei biztonságban nem voltak. Csigalassúsággal vonult vissza a páncélkocsi, még sebesülteket is vett fel az útról, végre több mint kétórai harc után Kikerült a vörösök tüzéből. T. hadnagy embereiből többen megsebesültek, a raj azonban példásan megoldotta a rájaí bízott feladatot. A fiatal tiszt pontos jelentési adhatott az ellenség erejéről s ennek megfele* lően délután erősebb egység indult el a fala megtisztítására. Mire azonban a délelőtti Csata színhelyére ért, csak a vörösök visszahagyott halottait, sebesültjeit és lőszerét falálta ott; a vörösök elmenekültek. Robbanás env bukaresti fexiflayárban I Bukarest, szeptember 4. Az Astra Gukafestl textilgyárban történt robbanással kapcsolatban ismertté vált, hogy 11 emberi belehalt sérüléseibe, 25 sebesültnek az állapota súlyos.