Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-04 / 201. szám
4 DELMAGYAKURSfcA fi • Csütörtök, 1941. szeptember 4 Kínai kommunisták terrorja nemet papok ellen Peking, szeptember 3. A Német TI jelenti: A kínai német missziók üldöztetése naponta nagyobb méreteket ölt. A kommunista csapa tok követelték a katolikus missziók bezárását és elutazását. A papok Északsansiba menekültek. Augusztus 27-én 20 kínai kommunista elhurcolt egy német papot. (MTI) Októberben nyilvánosságra bozzák az uj trancia alkotmányt Vichy, szeptember 3. A Német TI jelenti: A nemzeti tanács alkotmónybizotlsága befejezte második ülésszakának munkálatait, amelyek során a francia közigazgatási rendszer belső alkotmányáról tanácskozott. Arra számítanak, hogy Franciaország nj alkotmányál októberben nyilvánosságra hozhatják. (MTI) AZ OLVASO ROVATA Véget keli vetni a tejdrágitásnak! Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagy örömmel és megelégedéssel olvastam a Délmagyarország szerdai számában, hogy a város erre hivatott közegei koncentrikus eljárást kezdtek a tejhamisítók ós a tejárdrágítók frontja ellen. Mély tisztelettel állok elő, mint felderítő és jelentem alázatosan a polgármester úrnak, hogy eddig még nem említett sokkal nagyobb kiterjedésű frontja is van a tejdrágítóknak. Ezzel egyidejűleg tisztelettel feljelentést teszek — önmagam ellen. Vétettem az I. fokú közigazgatási hatóság 26177/1941. sz. hirdetményében közzétett rendelkezés ellen azáltal, hogy háztartásomban az augusztusban elfogyasztott tejet literenkint 36 fillérrel -fizettem megHivatkozhatnék kényszerhelyzetre, mert minden ismerősöm, akinél a tej ára iránt érdeklődtem, egyöntetűen azt mondja, hogy serikisem fizette közülük olcsóbban a tejet, de jjlyan is akadt köztük, aki ennél még drágábban- Amikor illő tiszteletlel és illő szerénységgel kérdezték, hogy miért kérnek többet, mint •mennyit az árkormánybiztos megenged, a szaralókórusokat megszégyenítő összhanggal azt felelték, ha nem fizet többet, akkor annak adjuk el, aki megfizeti érte. Ilyen kényszerítő körülményre én is hivatkozhatnék, de nem teszem, mert én előre tHdván, mi lesz a válasz, meg sem mertem kérdezni, attól tartva, hogy nem ad több tejet, amire háztartásomban orvosi rendeletre szükség van. De azt is tudom, hogy máshol sem kapok 36 fillérnél olcsóbban, házhoz szállítva. Mindaddig, amíg a polgármester úr a város belterületén falragaszok és napilapok útján, külterületen pedig a szokásban lévő módon félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul nem teszi közhírré, hogy minden termelő és viszonteladó köteles a tejet eddigi vevőjének, annak kívánságára az árkormánybiztos által megszabott, áron kiszolgálni, aki azt azzal az indokolással tagadja meg, hogy cjiak feláron ad el tejet, árdrágítást követ el, nem lehet a tejárdrágítók frontját leküzdeni. Fel kellene szólíta ni a fogyasztóközönséget hogy minden árdrágításra vonatkozó esetet tudasson halaáékja tanul a hatósággal. Méltóztassék megkérni Polgármester úr az államrendőrség szegedi kapitányságának vezetőjét, hogy minden árdrágítási feljelentést soron kívül nyomoztasson le. As árdrágítás általában, de különösen a tejfronton ma már nem szórványszerű, hanem járványos jelenség. Addig, amig drákói szigorral nem kényszerít a hatóság mindenkit az árrendelkezések betartására, addig ezt a frontot felgöngyölíteni nem lehet. Megkülönböztetett tisztelettel: (Aláírás). ICas&ai HUtecUU itia londti sáftdm, Különös érzés, ha közvetlenül Erdély után az ember a Felvidéket látogatja meg cs összehasonlítást tesz a románok és csehek husz esztendei uralkodása között. Erdélyben az volt a magyar közigazgatásnak* a legfőbb problémája, hogy a két évtizedes elhanyagoltságnak és szörnyű balkáni piszoknak a nyomait eltüntesse és hogy egyelőre legalább félig-meddig tisztességes elhelyezést biztosítson a közigazgatási hivatalok és hatóságok számára. Kassán pontosan ennek az ellenkezőjét lehet tapasztalni. A csehek rengetegül sokat építettek és gondoskodtak róla, hogy hivatali helyiségeik kifogástalan állapotban legyenek. Meglátszott rajtuk, hogy évszázadok óta beamter-nép voltak és ők szolgáltatták Ausztriának legjobb tisztviselőit. A Bach-kofszakban az az anekdota járta, hogy aki a közigazgatásban előre akar haladni, tartozik a cseh akcentust elsajátítani. Ma Kassán a magyar közigazgatásnak egyik gondja az, hogy mit csináljon a csehek által épített hivatalokkal és intézményekkel. Hogy minek kellett Kassán annyi hivatal, annak megértéséhez tudni kell. hogy a cseh érában Kassa központja volt a keleti Szíovenszkónak. mig most határváros lett belőle, amelynek éppenugy hiányzik a hintcrlan.lja, mint hiányzott Szegednek mindaddig, mig egy szerencsés változás vissza nem juttatta a Bácska televény földjét, nagy városait és gazdag falvait. PRESZTIZS-PALOTA Felvidéki magyarok mondják, hogy a nagy építkezés nemcsak objektív szempontok szerint történt, hanem hozzátartozott a csehek kormányzati rendszeréhez is. Presztízskérdést csináltak belőle, hogy nekik legyenek a legszebb postahivatalaik, iparostanonciskoláik, kaszárnyáik és vámhivatalaik. Megnéztem a kassai postahivatalt. Az épület egyik részén még állanak az épitőállványok; most tüntetik el az orosz háború első hetében történt légitámadás nyomait. Sokfelé megfordultam már életemben,• sok postahivatalban jártam, de őszintén mondhatom, hogy kevés olyan nagyszerű postahivatalt ismerek, mint a kassai. Egy hiányossága van mindössze. Kassa mostani fdrgalmához képest túlságosan nagyra van méretezve. Husz-harminc ember meg se kottyan a közönség számára rendelt nagy csarnokban és a látogatónak az a benyomása, hogy a csarnok kong az ürességtől. Majdnem ugyanaz az érzése az embernek a néhai vasutigazgatóság épületében, amelynek területe azelőtt egész Felsőmagyarországra kiterjedt. Mert Kassától alig néhány k'lométerre vonul az uj határ, erre az igazgatósági épületre nincs szükség és városi hivatalokat helyeztek cl benne. Az egész épület azonban nincsen kihasználva és nem tudják, hogy mit kezdjenek a fölösleges helyiségekkel. A SZEGEDI TANONCISKOLA Eddig azt hittem, hogy Szegeden van az országnak egyik legszebb és legmodernebb tanonciskolája. Mióta a kassai tanonciskolát láttam, azt kell mondanom, hogy a szegedi tanonciskola szégyenkezve hujhatik el mögötte. Senki se vej^e túlzásnak, ha azt mondom, hogy őszinte irigység fogott el, mikor azt láttam, hogy a csehek mennyire a szivükön viselték az iparos- és kereskedőtanoncok ügyét. Mindegyik iparnak tökéletesen berendezett mintainülielyei vannak az iskolában; a kereskedőtanoncok számára be van rendezve esy fűszeres-, egy textil-, egy vas- és egy papirüzlef, hogy ott tanulják meg az áru elrendezését és az eladás művészetét. Az iskolának az utcára néző része kirakatsornak van kiképezve, ott gyakorlatilag tanulják a kirakatrendezést. Az inasoktatás rendszeréhez tartozott, hogy a vidéki inasokat kedvezményes jegyekkel behozták a városokba, hogy ők se maradjanak el a városi gyerrkek mögött. Azt szeretném, ha minél több magyar iparos megismerné ezt a kassai tanociskolát. mert meglett iparos ls tanulhat belőle, azonfelül pedig megtanulja becsülni belőle a saját mesterségét is. AZ ÜDV ARI A8 ZSUPÁN Egyszer már megírtam. <lc jellemzésül újra elmondom egy kassai harntr.mnak az esetét, aki néhány esztendővel czetött útlevelet kért. hogy meglátogathassa magvaror.szági ismerőseit. Attól tartott, hogy nehézségek fognak gördíteni az útlevél megadása elé. mert az utja összeesett egy budapesti magyar intézmény fennállásáhnk hetvenöt esztendős Jubileumával. Éppen az ellenkezője történt annak, amit várt. Az útlevelet simán megkapta. de elutazása előtt külön meghívót kapott a zsupánhoz is. A zsupán mézesmázos udvariassággal fogadta: — Szóval, kedves doktor ur, ön Budapesti"* utazik? Nagyon helyes... ün elmegy a jubileumra is? Nagyon helyes. Ápolni kell országaink között a jóviszonvt... Éppen azért arra kell kérnem, hogy necsak egyszerű hallgató legyen a 'díszülésen, hanem szólaljon is fel. ön üdvözölni fogja a magyarokat a kosiroi kulturális egyesületek nevében..." Megértette, kedves doktor ur? Igy fogja mondani: kosieei kulturális egyesületek. Lesz rá gondom, hogy mire hazatér, értesüljek róla, hogy megtettc-e nekünk ezt a kis szívességet. Itthoni melldöngető magyarok, meg tudjátok-e érteni, hogy a lelkek marcangolásának milyen szörnyűséges kínjait állották ki azok, akiknek gyermekei féoves iskolákban, ingyenes tankönyvekből tanulták a meghamisított igazságot n akikkel közigazgatási hatóságok fejei ilyen álnok módon udvariaskodtak? A SZEGEDI TELEPEK ÉS KIS-PRÁGA* Szegeden a háború után egymásután épültek a telepek, Kassán is. Szegeden a legrégibb telepet Somogyi-telepnek hívjak. Kassán a legrégibb telepnek Kis-l'rága a neve. Ezen a néven ismerik ma is. Kíváncsiságból ezt a telepet megnéztem magam is. Három utca hosszában, három keresztben, mindegyikben — ugy hiszem — ötven-ötven villaszerű épület. Az épületek mind el vannak látva közmüvekkel, mindegyiknek van viz-, gáz- és villanyszolgáltatása és mindegyik háznak van fürdőszobája. Ezek az épületek hatósági támogatással épültek kistisztviselők, altisztek és jobb keresetű munkások számára. Épült azonkívül egész sor társasház is, vasutasok, postások, bírósági alkalmazottak, katonatisztek, katonai altisztek é» más összetartozó társadalmi csoportok számára. Azt hiszem, Kassán husz esztendő alatt többet epitettek^ mint a románok egész Erdélyben ugyanannyi idő alatt. Minthogy nagyon sok hivatal a csehekkel együtt elhurcolkodott Kassáról, sok lakás feleslegessé vált. Nem tudom, igaz-e, nem-e, kassai ismerősök mondották, hogy Kassán ezren jóval felül van a polgári igényeknek megfelelő üres lakások száma. Egynéhányat el lehetne hozni belőlük Szegedre. Mert sok az üres lakás, Kassán a házak és telkek ára nagyon alacsony. A Gser. melyben, amely Kassának a hegyek felé eső, vil* laszerü része, mutattak nekem olyan villát, amely nek építését gazdája félbehagyta, mert úgyse tudna vele mit kezdeni. KÉT HATÁRVAROS Kassa most némileg hasonlatos helyzetben van ahhoz a helyzethez, amelyben Szeged volt ket évtizeden keresztül. Három oldalról alig néhány* kilométernyire a várostól vonul a szlovák határ. M város teljesen elveszítette azt a környéket, amely alapja volt gazdasági életének. Az utcák, a hetipiacos napokat leszámítva, üresek, a kávésok, vendéglősök és szállodások egyebet sem tesznek, csak panaszkodnak. Kassa határváros lett anélkül, hogy egyetlen előnyét élvezné hatái városi mivoltának. Visszaemlékeztem, hogy az összeomlás előtt milyen nagyszerű szárított gombákat lehetett kapni a kassai piacon. Megkértem egyik kassai barátom feleségét, vásároljon a számomra egy keveset. A válasz az volt, hogy gombát kapni Kassán alig lehet, mert azok az erdők, amelyekben a gomba terem, már tul esnek a határon. Kassán megismertem a kereskedelmi és iparkamara öreg altisztjét, aki búsz esztendőn keresztül rejtegette a néhai kamarai épülef kapubejáratának magyar címerét Ennek a« altisztnek a történetét egy ízben már megírtam és például ajánlottam azoknak, akik csak a szájukkal és esak világnézeti alapon szeretik a hazái Az öreg nagyon hálás volt, amikor megmondták neki. hogy én vagyok az az úr, aki azt a szépet irta róla. Megígértem neki, hogyha újra írok Kassáról, róla sem fogok megfeledkezni. Ennek az ígéretemnek teszek, eleget, amikor ide iktatom ezeket a zárósorokat. Es megismétlem, amit első cikkemben íptam, hogy hihetetlenül sokat köszönhetünk ezeknek a névtelen polgári hősüknek, ezeknek a szerényen eltűnő kisembereknek, akiktől tanulói lehet bogy hogyan kell hinni, mert az 6 hitük olyan erős volt, hogy hegyeket és határokat mozgatott•
