Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-04 / 201. szám

Szegeden a következő szaküzletekben kapható s Gaál drogéria, Katona László drogéria. Manheim drogéria, Nemecz drogéria, Segesvár? drogéria. Szűcs drogéria. Vajda I. és Társa drogéria, »Zorika« drogéria, Bényi I. illatszertár, Dudás illatszertár, Gáspár illatszertár. 90 felen felsőtesttel, magasba lendülő kezében karddal: a szárnyas Géniusz. A szoborműnek G'erióczy Gedeon tervezte épitészeti része kiegyensúlyozott nyugalommal olvad a mű egységébe. Az élő-mozgó testnek, biztos és nemes formával telített egyszerű megmintázása, valamint az arcnak lelkiséget kifejező s a nemzetvédő gondolatot viszszaadnj tudó ábrázolása biztositéka annak, hogy Erdey iskolázott tudása, az odaadó természetlátással s mélyről fakadó »sentimento«-val párosul. Természetlátása az impresszionizmus felé vezetné, ha céltudatos és szigorú önfegyelmezettsége megengedné. Nem tűr ebben az alkotásában sem harsogó-mutatós elemeket, de a legnagyobb komolysággal, a tömegek pontos elhelyezésével, imponáló egyszerűséggel fejezi ki a felfokozott lelki élményt közvetítő formát. E hősi emlék kompozíciója, eldobja az ilyen emlékkészités sablonját, nem ábrázol szuró-vágó, öldöklő embereket, nem csupán az elmúltból táplálkozik, hanem merészen a jövőbe néz. A nemzetvédő, harcias kivontkardu angyalalak merész tartása, magabiztos nyugalma és a világ minden tán felé figyelmeztető magasbalendült karja vétót int határaink felé. hirdeti nemzeti öntudatunkat, védi honunkat — mert él és . mindenkor harcolni ké»z nemzetünk Géniusza. Erdey Dezső szobrászaink elitgárdájához tartozik. Tehetsége pillanatra sem stagnál, mind ma* gasabbra emelkedve közeliti meg a csúcsokat 1

Szeged büszke lehet rá s joggal könyvelheti fiána^, hisz itt nevelkedett, itt találta meg önmagát és innen indult gyönyörű útjára. Temesváry József. Hétfőn megkezdik a szegedi református egyház uf templomának építését 200 exev pengőbe hevül a* Uj Magyar Hajnal Templom felépítése, egyelőre esak ax össxeg fele áll rendelkezésre Erdey Dezső ^Magyar Géniuszba A szegedi művészeti szabadiskolától a kenderesi hősi emlékműig A közelmúltban országos visszhang mellett üu népség volt Kenderesen. Kormányzó urunk üst birtokán hűsi emlékművet avattak. A lapok bö részletességgé) méltatták az ünnepség minden mozzanatát. Amivel a riportok nem foglalkoztak, azt szeretném most ismertetni. A bősi emlékmű, mely a nemzetet vrilö hősi Géniuszt jeleníti dinamikus és statikus művészi felfokozott lelkiséggel, Erdey Dezsőnek, a kiváló Szegedről szárnia/ott szobrásznak az alkotása. Erdey Dezső, aki művészetében a kenderesi hősi emlékmű megalkoiasával éri el azt a magaslatot, bova a művész eddigi alkotásainak lajtorjáján természetszerűen eljutott — ha nem is Szeged szülötte, de Szeged neveltje, kisgyermek korában a' szomszédos Torontálból korült hozzánk. Itt járta iskoláit és itt bontogatta szárnyát n művészet berkeiben. Kisdiák korától éreztette azt a különös valamit, amelyet jelnek találtunk a későbbi idők művészi kiteljesülésére. Magában hordozta a szikrát, amely szükségszerűen találta meg a formát, abol mű vészi egyénisége méltóképp kibontakozott. Erdey mint gimnazista, színésznek készült. Remek előadókészsége, ösztönösen érző meleg lelke, mozdulatainak meggyőző ereje, a jövő hivatott színészét igérte. Iskolai ünnepségek, ahol Erdey szerepelt, felülemelkedtek a sablonos nívón. Mikor pedig mint a >Sasfiók« Metterniche a tükörjelenet drámai magaslatán mükedvelősködött, elhitette, hogy nem 17 éves gyermekszereplő, hanem az ősz, agyafúrt diplomata ágál vak dühhel a néző előtt. Nem a színészet volt a forma, hol megtalálta művészetének továbbadását. 1918-ban volt első randevúja az »agyaggal». Nyolcadikos gimnazista, mikor ugy érzi, hogy a művészetek közvetítése helyett, művészetet alkotni kell! Abban az időben Szegednek képzőművészeti kulturája volt. A társadalom igényes, a szegedi művészek pedig élharcosok a magyar művészetben. Juhász Gyula, a költő volt a szellemi vezető, iz ő ötlete a művészeti szabadiskola létesítése; ahol nevelik majd a müélvezést, fejlesztik a ku'tu. rát ós az Alföldből termő izmos rnüvésznemztdéket teremtenek. Juhász Gyula nagy lelkesedéssel magyarázott müvészetekröl-irodalomról, Geller ödön rajzstudiót vezetett, dr. Kovács anatómiát tanított, Gergely Sándor szobrász pedig a gyúrható, formálható agyagot ismertette. Ez az iskola volt Erdey Dezső művészi utjának iránytadója. Itt találta meg azt a terepet, ahol sokféiekép jelentkező tehetsége egyenes irányt kap a haladás és a célhozérés felé. A szegedi művészeti szabadiskola sajnos, rövidéletű volt, de a kor, melyben pár lelkes tehetség életrehivta, nem volt alkalmas arra, hogy gyökeret eresszen. Erdey Pestre került a főiskolára. Magával vilte Juhász Gyula hatalmas müvészetrajongását, meleg lelkét, líráját. A főiskolán Radnay Bélához, majd Szentgyörgyi Istvánhoz került. Mint Széntgyörgyi tanársegédje készítette művészi pályájának első jelentős alkotá sát; a »Vizhordó fiiu-t. Evvel a szobrával — mit megvásárolt a főváros és a Városligetben helyezett el — megnyerte a Rökk Szilárd-dijat. Ebben a müvében, valamint azidöben ekörül csoportosuló munkában Erdey a vizuális szemlélet művésze. Az izmok játéka, a test liziognomiája köti le. Tanulmányalt Párisban folytatja, majd a 30-as években a római magyar akadémiára kap állami ösztöndijai. Pályája mind egyenesebb vonalban tör felfelé. Dijak, vásárlások, hősi emlékmüvek, állami megrendelések adnak ujabb és ujabb célt művészi előrehaladásának. ' Erdey Dezső elsőrangúan képzett szobrász, magabiztos művész, aki nem a véletleD adottságait lesi, de céltudatos alkotó munkát végez a legigénytelenebb plasztikájában is. Elkülönítette mindenkor magát a divatos áramlatoktól, szobrait »ferma-szentség* hatja át »Varkocs« figurájában az erő, valamint a monumentalitás az uralkodó elem. Szent Imre szobrában (Veszprém) pszichológiai érzésekre törekedett és munkáját a plasztika és a lelkiség teljes harmóniájában oldotta meg. Erdoy a lelkieket szabatosan érzékelteti müveiben anélkül azonban, hogy az érzés kedvéért a formát torzítaná, vagy elhanyagolná Római tanulmányai, az antik művészetek nemesilö hatása, lormatiszteletét mindinkább megérleli, de csupán a •forma rabszolgája* sosem fesz. Művészi alapfelfogása az. hogy a forma organikusan folyik a műből és a klasszikus felé való vágyódás nem akadálya a tormafuntáziának. Hadiemléket sokat készített már. Művészeiének , legtisztultahb é> legnívósabb vetülete s kenderesi emlékmű A m. n-iii tűrő emléken, kxrrsu korintbosi ós/fen e-ir ín; előretörő lépésben áll. mez. (A Délmagyarörszág munkatársától) Napok ófa hordják az építési anyagot a Tisza Lajoskörút ós a Honvéd-tér sarkán lévő telekre, ahol a szegedi református egyház új temploma, az Uj Magyar, Hajnal Temploma épül fel rövidesen- Érdeklődtünk a református egyház lelkészi hivatalában, Bakó László lelkésztől megtudtuk, hogy a templom építése szeptember 8-án, hétfőn megkezdődik. A napokban járt le az építési munkálatokra hirdetett pályázat, a szabályos határidőig öt szegedi vállalkozó adta be ajánlatát a kőműves-, föld- és elhelyező munkálatokra, azonkívül több kisiparos pályázott a szigetelő-, tetőfedő-, bádogos- és egyéb munkálatokra. Közülök még ezen a héten ki választja a presbitérium a legolcsóbb ajánlat tevőket és hétfőn megkezdődhetik a munka Az Uj Magyar Hajnal Temploma, amely uevóvel utal arra a megújhódásra, ami 21 esz tendőveü ezelőtt Szegedről indult ki a Kormányzó űr őfőméltóságának legmagasabb vezetése alatt. Az nj templomet kétszer olyan nagy befogadóképességűre tervezték, mint a Kálvin-téri templom, ötszáz ü'Shely lesz az új templomban, ezenkívül a szuverénben lesz egy tágas gyülekezeti terem, amely még külön 300 ülőhellyel lesz berendezve. A templom mttgöti egy földszintes épületet emelnek, itt helyezik el a lelkészi hivatalt és az egyházfi lakását. A templom tervezője Borsos József építészmérnök, a debreceni városi mérnöki hivatal nyugalmazott vezetője, több nagyszabású építészeti alkotás tervezője — a többi között 5 építette debreceni krematóriumot és az egye* temi templomot —, gótikus vonalakat kombinált modern, nagy felületű egyenes síkokkal tervének megkonstruálásánál. Az épület ktilsö burkolata vörös klinker-téglából készül. A torony a Klebelsberg-tér felé néz. » Kezdetben úgy tervezték, hogy 150—1601)011 pengős költség keretében el tudják végezni a* építkezést, időközben azonban az építési anyagok megdrágultak s ma már körülbelül 200.000 pengőre lesz szükség, hogy a templomot készen át tudják adni rendeltetésének. Ennek aa összegnek a fele áll most rendelkezésre a szegedi hívek áldozatkészsége folytán, ez a péna elegendő lesz ahhoz, hogy az épületet még ebben az évben tető alá hozzák a toronnyal együtt. A még hiányzó összeg előteremtésénél az egyház a város, az állam és az ország református társadalmának adományaira számit. A templom belső kiépítésére és berendezésére akkor kerülhet sor, ha ez az összeg is összegyűlik.