Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

Fuqqönvanyaqoh, gyapjufonalak, kézimunkák VI/ | E G T f S T V É R E K iv,D«*Alí Ferencvu. 19. Halálcsárdás Ady körül Van valnnji különös szimbólum abban, hegy * csúcsai Ady-kuria birtoklási kérdést- körül biliden tánladt bonyodalmak, homályos Jogi viták keletkeztek a közelmúltban Ezt a szimbólumot nem szövi kőiül babona, nem kisérik misztikus szertartások; színtelen napjainkban egysztrii, szürke jelkép csupán. Szimbóluma, újra és újra látható kifejeződése annak a furcsa táncnak, amit Ady Kndre sírjáig neve körül és sorai kh/ött táncolunk. A csúcsai kastély éppúgy labda lett az emberek kezében, mint a halott költö lelke. Nem akarják tudni, hogy hová tartozik, kié legyen, kt formálhat jogot rá. Biróság! tárgyalótermek asztalánál mondanak majd döntő szót; a környék régi, hallgatag emberei mondanak majd ítéletet a felmerült kérdésben: ki lakhat a törvények szellemének tökéletes érvényesülése folytán á csúcsai kúriában? A csúcsai kúria egykori lakóját: Ady Endrét, a halottat, pedig hajszolja az élők serege irodalomtörténeti, politikai, söt nem egyszer jogi kérdést formálva abból: hová tartozik, kié legyen, ki formálhat jogot rá? És Itt kapcsolódik egyet*en szimbólummá az embernek és a falaknak kosos történelme. Egy iinn népmes* A költő sirhantja fölött hajbakaptak az öszszes irodalmi társaságok tagjai, csaknem ökölre mentek a politikai pártok, késhegyig menő küzdelembe kezdtek az óvatosak és a merészek. Fölösleges lenne ennek a harcnak szellemét előcsalni Szindbád üvegéből. Fölösleges, mert megnyílt kapu döngetésének hiábavaló munkáját Jclentené. Hiszen ez a harc — különösen az ujabb időkben — súrolta és túllépte a komikum halárát Azon az oldalra, ahol nemrég még minden 5sáp csak arra szolgólt, hogy Ady Endrét becsalogassa a gyepük zöld fiivére, most fennen hirdetik Ady nemzetköziségének és magyartalanságának elnyűtt vádjait. Mindez vigjátéki eleme az életűnknek s annyira közismert, hogy felújítása kárbaveszett fáradtság lenne. Változékonysága pedig anyira köztudomásu,- hogy ha ma idézzük a nyilaskeresztes lap Adyra fröcskölő ádáz mondatát: nem vagyunk benne biztosak, hogy holnap mór nem ellenkező tartalmú mondatokat idézhetfink-e ugyanabból a lapból? Szabó Dezső is a burleszk-nek kijáró fintorral szól az Adyf-kérdésnek ehhez n momentumához idézvén egy tréfás finn mesét, amelyben az apa meghal, helyesebben ugy látszik, mintha meghalt volna Kiterítik, siratják, szidják is, osztozkodnak üresen maradt helyén. Harmadnap, az elhantolás előtt egy légy száll a halott orrára. Az felugrik: — Hess te cudar! — És él tovább csókosabban és öblösekben, mint mielőtt megkóstolta a halált Hogy a legyek útját tovább kövesse; Szabó Dezső leírja még a következőket: Igen jellemző, hogy azok, akik életében azért akarták megfojtani Adyt, mert szerintük »eladta magát a zsidóknak*, most borzasztó hangosan követelik vissza a zsidóktól Ady Endrét a maguk részére. Ha skruipulózusan, jogi szempontból nézném a dolgot, azt mondanám; jó, de előbb fizessék vissza azt az összeget, amennyiért Ady eladta magát nekik. Akkor nem volt kenyerük, szivük és megértésük Ady számára, hagyták, hogy ezt a strapát a zsidóság végezze el. Móst, hogy nem kerfil se pénzbe, még olvasásba se a dolog, most egyszerre az övék lett Ady Endre. akit különben általában a bolti kirakatok- i nak hűvös távolságából ismernek. Fene fur- ! fsán fs szeretnek a ml kohstroktlvjeink. Az idők változásában nagyot fordul olykor a j világ kereke s fgv azok, akikre nem is olyan ré- , KERESZTELD M hírneves zongoraterme -göi^r/g BUDAPEST f/l* Vilmos c s ás* ár ut 66. j| Itefcbb renpeft*. tetHesibbun rítvittrt a. Csalódó* tohai «m érhffi mm gen még ezek a mondatok vonatkoztak, most röplapokon, cikkeken keresztül rontanak az önmaguk előbbi nézetének és törekvéseinek. »Az Ad;-kultusz magyar öngyilkosság!* hirdeíik immár másodszori kiadásban. S ha eddig csak komikus színezete volt az ilyen légyszálldogálásnak, most már mélységes tragikum muta'kozik meg benne. Régi betegség láza ez a tragikus vonás: nem látni meg az örök hibákat és ostorozni azt, kinek mérheteflenü! fáj a betegség. Babits Mihály irja a »Göndolát és Irás«-ban: »Ady nemzeti költő éppen azért, mert az élet költője és senuní életet nem tagad. A nemzet pedig nagyon is élet, a legszínesebb, a legmelegebb élethiillámok közül való. Nemcsak nem ellentétes, hanem egydolog Adyb«n az emberség és a magyarság, nemzetiség és nemzetköziség*. fis idézzük még — nem Ady védelmében, mert Ady nem szorul védelemre különösen akkor, ha a maihoz hasonló időkben olyanok részéről éri támadás, akik nem a mult tanulságaihoz és a jövő munkájához igazodnak, hanem a percrk múló történetéhez kötik a szekerüket —, idézzük még Földessy Gyulának azt a tanulmányát, ahol Széchenyi és Ady között von párhuzamot. Széchenyi igéi nem a nemzetgyülöletnek, hanem a fajta legszenvedélyesebb. leglohogöbb szerelmének, olvan fajta-szerelemnek, amely csak a legnagyobb szívű. legforróbb lelkű embernek adafotf meg. olyan embereknek, akik a Végzettől inkább átkul, 0110' áldásul kapott rendkívüli kiválóságukban a maguk nemzetét is magukhoz mérik akik ott szeretnék látni népüket a legelső nációk kőzött, mert fik a legnagyobb nemzetnél is a legnagyobb, legemberebb emberek közé tartoznának. S ehelyett mit kell yégigszenvedniök? Esv olyan ember,át lag körében kell élniők. amelv mindenben: erMakacs fejfájás ellesi legjobb a m LEINZINGER-tíie ANTIMIGRAIN Kapható egyedül Leinzingervéflrmrttoa> • Szeged-Csongrádi palotában kölcsi, művészi, társadalmi, vallási érzékben mélyenalatta áll a műveltebb népek társadalmi átlagának, pedig látva-lótják népük tüneményes gazdagságát a tehetségekben a kultura egész területén. És viselniök kell ennek szörnyű konzekvenciáját, személyükkel szemben a vad gyűlöletet, a bárgyú megnemértést, a meggyözbetetlen rosszhiszeműséget, a nemzetük létét leggyilkosabban fenyegető tudatlanságot, amely útjában &1I minden fejlődésnek. S ebben a rettentő különváltságban és lelki elhagyatottságban, megnemértettségben és hiábavaló erőfeszítésben visszájára fordul lelkükben minden bizalom, hit, szeretet: kétségbeesésük indulatában a gyűlölet és a reménytelenség sajátmagukat legjobban kinzó ostorával sCbzik önteslüket-lelkükct. Mi mást frt Ady Endre, mini ugyanezeket , a gondolatokat? Kezében óriás rostával (II az Idő és röstál egyn Világokat szed és rostál k Vidáman és nem keseregve S húsúi csak az. akit kihullat. Széchenyi cs Ady neurasztéuiaja, temperamentuma között sok a hasonlóság. A bennük élő hit és végtelen szomorúság a »legnagyobb magyar* jelzőt adta a nemzetet féltő Széchenyinek. Lehet-e bármelyiket is azzal vádolni, hogy •magyartalanok* csak azért, mert dicsérni jöttek a világra? A legfájóbb és legmagyarabb igék hirdetői s egy bizonyos — ezt megállapítja a (Magyarország* éimü lap is — nem a nyilaskeresztes gondolatok hirdetője sem Széchenyi, se Ady Endre. Nem. mert Ady az örök magyarság jajkiáltása; a •girhes eszmék* müuTInak az Td(T rostáján... Szamártövisek, útszéli virágok. Nem véletlenül idéztünk Széchenyi és Ady lelki rokonságát taglaló Földessy-tanulmányból. Mellé akarjuk állítani • négy buzgó férfiú másod* szőri kiadású röplapját, amelyben mind a négyen közös elhatározással és egyetértésben lefektetik, hegy a magyar öngyilkosság nem az a bűn, amely hályog a szemünkön, amely folytonos utánalódulás egy-egy nem belőlünk szakadt gondolatnak, hanem a magyar öngyilkosság, igenis az — Ady-kultusz. A négy törekvő mondatpteéző egyike: Kovách Géza nem először lepi meg csodáiéit ilyen megállapítással. . Néhány évvel ezelőtt megjelent egy aforizma-gyűjteménye. Szükségesnek tartunk ebből néhány Adyra vonatkozó részt ismertetni nem azért, hogy az Ismeretlenség homályában maradt könyvecske útját egyengessük, hanem, hógy ujabb adatokat szolgáltassunk azoknak az újságoknak, amelyek előszeretettel idézik a kováchgézai megnyilatkozásokat az Ady-kultusz és a magyar öngyilkosság közötti kapcsolat kiniélvilése érdekében: Föltehetői ugyanis, hogy a könyvecske megjelenése fdején Kovách Géza aforizmái nem • találtak megértésre azon bokrok alján, ahol most uj megnyilatkozásai elbújnak, lévén a szóbanforgó időszak a nyilas eszméknek ama kora, amikor minden hevület az Adv-megértés felé orientálódott. Kovách Géza könyvecskéjének cime: Szamártövisek. útszéli virágok. A cim bclcklváokozik' Szekfü Gyula minapi írásaiba, amelyben az irói iróniának bizonyos önmaga ellen fordított fegyvereiről közölt néhány megszívlelendő részletet. S ha Kovách Géza iróniája végig megőrizné ezt az önmagát gunvöló jellegzetességet, akkor nem esne hibába. De az önirónia nem terjed tovább a címnél, mert a könyv tartalma már halálosan komoly színezetű. Halálesárdás aleim alatt Adyval foglalkozik Kovách Géza s többek között a! következőket mondja: •A nemzet, amely Ady Endrét nagy köl'Ő. nek tartja, megérett a pusztulásra, mondotta egv ellenségünk. De ebben a mondásban jobb1 barátunknak mutatkozott, mint azok, akik" a boni gnznak ezt a legmákonyosabb virágát kirakatmagyarnak kitenyésztették*. Ujabb megállapítás: • A földalatti szervezetnek" legnagyobb eredménye nálunk, hogy sikerült belopniok "Ady Endrét az intelligencia lelkébe. Tudják is jól mit ér nekik ez az erkölcsi bélpoklos*. A továbbiakban nem retten vissza Kovách Géza néhány obszcén kitételtől sem, majd miután •félkegyelműek félistenének* nevezte Adyt, igy szövi aforizmáinak szálait: • Az undorító őnszerelem. a vér és arany ördögapostola te! Hogy megsokasodtak hiveid a megbódult kiskorúakkal, meg a piszok és tisztaság nagy szintézisének tulköszörült agy esztétáival! Poétának születni kell: van, akinek jobb lett volna nem születnie*. Ezeket irta a második kiadást is elérő röplapoknak Kovách Géza nevű társ-szerzője egykoron. Szamártövisek, útszéli virágok ,.. Kalninr-lifaron Ferenc. Kiosztották a be?- és külföldi ösztöndíjakat Budapest, auguszfcus 9. A vallás- lés közoktatásügyi miniszter rendeletével az alább felsoroltak nyertek az 1941—42. tanulmányi évfe kiil- és belföldi ösztöndíjakat? Belföldi ösztöndijat nyert, 400 pengő összegben': Kristóf Margit okleveles tanitképzö intézeti tanár, Miklós Zita HorIhy-kollégiumi felügyelő tanár, dr. Mesőssy József egyetemi tanársegéd, petrográdi Mihálcz Istvánné, dr. Faragó Mária oki középiskolai tanár, dr. Mezey Béla egyetemi dijas gyakornok. Külföldre szóló magyar állami ösztöndijat nyert « bécsi Kollégium Hvngaricumbat dr. Staüd Géza gimnáziumi rendes tanár, Hegedűs Mihály tanárjelölt, dr. Csókán Pál egyetemi dijas gyakornok. A nem állami öszitöndijasok közvetlenül kapnak értesítést, (MTI) ÓRA JAVÍTÁS Győri Bélinái Klauzál-tér. 484 Kereskedelmi Bank-épület*