Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

Internálják a aszffalt-mázolókat Felelőtlen elemek ízléstelen utcacsufitása a Kárász-utcán és a Széchenyi-téren (2 Délmagyo'rszág münkatársátó.) Péntekről szombatra virradó éjjel ismeretlen tettesek összemázolták a Kárász-utca és a Széehc. nyi-téri korzó aszfaltját és ezzel elcsúfították a város legszebb és* legforgalmasabb utcáját. A város középpontját ért inzultus, amint a feliratokból kiderül, felelőtlen szélsőséges elemek újabb merénylete a jóizlés és a reud ellen. Ezzel kapcsolatban Lám Desző fökapitánybelyettes a Délmagyarország munkatársának a következőket mondotta": —v Felháborodással láttam — mondotta a főkapitányhelyettes — a valószínűleg szélsőséges politikai gondolkozású egyének gyermekes éretlenscgét tanúsító ujabb mázoliuányokab Sajnos a rendőrség jelenlegi felkészültsége az elszakított részek visszatérése következtében erősen megcsappant. Ennek ellenére azonban kellő eréllyel igyekezünk megakadályo znj a hasonló merényleteket, A mázolás tettesei ellen a nyomozást megindítottuk és elfogatásuk esetén internálni fogjuk őket, vagy ingatlanvagyon rongálása cimén átadjuk őket a bíróságnak. — A rendőrségnek módjában áll a legnagyobb szigorral és eréllyel eljárni az éjszakai mázolok ellen, hiszen hivatali elődöm, Buóez fókapitánybelyettes éppen az év elején hozott rendeletet a jelszavakat mázolok ellen. A mázolmányok eltüntetésére megtettem a kellő intézkedést, — fejezte be nyilatkozatát a főkapitányhelyettes. A fókapitánybelyettes nyilatkozata ntán valóban alig fél órára a köztisztasági telep egy nagy locsolóautója jelent meg a Kárász-utcán és fellocsolta a korzót. A locsoló autó munkája azonban többszöri kisérle» • tezés után sem járt sikerrel a mázolmányok eltüntetésére és ezért délután 2 órakor a köz-' tisztasági telep .több alkalmazottja jelent meg a Kárász-utcán és felsúrolta az aszfaltot, hogy eltüntesse a mázohnányokat. I§BI Csányi Piroska balatoni riportja: Országos Széchenyi ünnepség Balatonfüreden Elkészült a legnagyobb magyar* balatonfüredi szobra — »Szebb jövendő taVaszkorat« jósolta 100 évvel ezelőtt Széchenyi István, a balatoni hajózás megteremtője Balatonfüred; (A Délmagyarország munkalársától) Az ppálosan csillogó, gyöngyházfényű magyar tenger, a ragyogóan kékmosolyú ég s a hallgatag vén fákkal szegett fasor, minden a régi. Uj, ami megkapja a Balatonfüredre érkező lelkét: Balatonfüred szokatlanul nagy forgalma, a teljesen elkészült, modem és tágas móló s az öreg fák közül előcsillanó fehér kőszobor, amelynek fenséges arca, merengő tekintete valahova messze, a végtelen vizekre ncz... Balatonfüred készül az országos Szcclicnyiemlékütineprc. Széchenyi István születésének 150. évfordulója alkalmából országszerte számos ünnepséget rendeznek, de ezek közül az emlékünnepek közül kiemelkedik az. amellyel a Balaton hódol a legnagyobb magyar emlékének. A Balaton ugyanis rendkívül sokat köszönhet Széchenyi géniuszának, nemcsak jövendőjének kialakítása. de a praktikus megvalósítások tekintetében is. Hiszen — többi közölt — gróf Széchenyi István teremtette meg a balatoni hajózást, a magyar tengeren való rendszeres személy és áruszállítást. Széchenyi István igen hosszú és alapos munkát fejteit ki, hogy az akkori viszonyokhoz képest aránylag diáua hajóépítéshez az alapot sznlgáló részvénytársaságot megszervezze. Igen sokat levelezel! s járt-kelt személyesen is előkelő magyar urakhoz, egyházi és világi méltóságokhoz a részvénytársaság összehozása dolgában s cíak az ő bámulatos szívósságával lehetett elérnie, hogy alig egv esztendő alatt1846-ban íucgénült az első gőzhajó: okisfaludy«-nak nevezték el és évtizedeken keresztül bonyolította le a hajóközlekedést Kenesétől Keszthelyig és vissza. Az álomban szendergő Balaton felébred... 'Amig azonban idáig fejlődtek a dolgok, sokat kelleti Széchenjunek harcolnia, leveleznie és kopogtatnia, hogy felrázza szendergéséből a magvar közvéleményt és »szebb, vidorabl> tavaszkorszakra ébressze® a csipkerózsaálmát álmodó Balaton vidékét... A Balaton monográfiájának legkitűnőbb isprerője: Tábori Kornél gyü jtéséből vesz szük az alábbi sorokat, amelveket gróf Széchenyi István 1845-ben irt a Balatonról: A Balatont, Magyarország szinte leskiesb magvar vidékét elhanyagolt állapotábul kitemejni 'dly szempont, melly minden hü hazafinak legközelebb fekszik érdekében; ezen én legalább kételkedni nem tudok® -— irja a legnagyobb magyar, majd arról értekezik, hogy kiknek elsőrendű kötelessége a magyar tenger forgalmának fellendítése. Ezután következnek jóslatai, amelyek szinte látomásszerű képét adják a mai, közel száz év utáni Balatonnak .. • »Csak egyetlenegy gőzösnek megjelenése is a Balatonon olly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunnyadozó letcn, annyira nevelné az egész vidék életerejét s olly hosszú Iánczolatát következtetné a legszebb s előre ki sem számi tható kifejtéseknek, miszerint a somogyveszprém- és zalai földbirtokosok mintegy bübájvessző jelenlétükbűi kiemelve, csakhamar olly állapot közt lelnék magukat, melly á mostanihoz úgy állna, mint májusi reggel decemberi esthez s s melly akkép a mostaninál módnélkül kellemesebb és hasznosb is volna®. Széchenyi ezután arról ír, hogy a balatoni partvidéknek ez az átváltozása ha nem is hamarosan, de előbb-utóbb csakugyan bekövetkezik. »A Balatonon mostanság egyetlen egy meglehetős hajó, de csak egv tűrhető csónak sincsen. Bámuljon-e az az ember ezen, vagy nevessen, én nem tudom. Lebegjen csak rajta igyszer gőzös: e most ugyan kies, dc mintegy álomban szendergő vidéket olly vidor elevenséggel ruházza fel, niikcp egv szebb jövendőnek tavaszkoráí fogják a legédesb sejtelmek közt élvezni a Balaton körüli lakósok®, És a vizió folytatódik. Széchenyi messzelátó tekintete elölt ott suhan a "Kisfaludy® nevű gőzhajó, amelyre »100. 200, sőt 300 személy is rá fog férni®, árut pedig 2000 mázsát ;s vontathat egyszerre s egv évben. "sak á téli melegről, a nyári hüsitésrői a kényelmes fözésröí pondoskouk szabadó* t^r uonti fűtés, " ' "írték részségü-"' rendezési vállalata, SZEGED "ÓEN1 MIK 7. Te)ef..n: 25 63. 21<c| DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1941. AUG. 10 NEHÉZ semmi sem üditi fel jobban elcsigázott tagjait és semmi sem biztosit nyugodtabb pihenést hozó álmot, mint a valódi DIANA sősborszesz' ha bedörzsöli vele fáradt, kimerült tagjait, lemossa vele vcrilékcs, izzadt bőrét. Fáradtsága egy csapásra eltűnik, szervezete felfrissül, vérkeringése pezsgésbe jön, élvágya fokozódik. Próbálja meg, hogy különösen a nagy nyári melegben, milyen pihentnek és fiatalosnak fogja érezni magát, ha tanácsunkat megfogadja. A valódi DIANA sósborszesz mindenütt kapható] Jelenlegi árak: preba | eredeti | közép | nagy p a i a c k 70 t. | 1.20 P 3.50 P | 6.40 P 250 napot számítván 500.000 mászat szállíthat a Balaton egyik végéről a másikra... Széchényi István végül rámutat arra a magasztos céla, amit minden magyar jövőmunkálásban meglát: »vcrünk cs faitánk. kifejtése, nemesítése!® A Festetics-íélc gályától a modern motoros-hajókig 1816-ban vizrebocsájtották a "Kisfaludyt®, az első gőzöst, amely a Balatonon közlekedett. A »Kisfaludy«-nak volt ugyan egy őse, a Fcstetics-félc gálya. Ez a tengerek regi, romantikus kalózvilágát idéző legendás alkotmány csak rövid ideig szelte a Balaton hullámait a mult század első éveiben. Köveket szállított a magyar tengeren. Később Festetics gróf megunta az ókori gályát, nagy vitorlást szerzett be a kőanyagszállitáshoz és az öreg gáha eltűnt ölökre... A >Kisfaludy® nevü gőzös vízrebocsá jtá'-a annál nagyobb jelentőségű volt a mult- század derekán, mert akkor sem 3Z északi, sem a deli Balatonparton nem közlekedett vasút. A Déli-vasút, amely Budapesttől Triesztig viszi utasait csupán 80 évvel ezelőtt: 1861-ben indult meg, az északit pedig a huszadik század elején: 1008-ban állították a közlekedés szolgálatába Keszthely és Tapolca között. Ma már a "Balatoni Hajózás Rt.® kényelmes, elegáns motoros-hajói siklanak a Balaton zöld fényű hullámain, vidám kirándulótársaságokat s a fürdőidény lejártával terményárut szállítva egyik partról a másikra, a Bak-Pun egyik végétől a másikig Hogy a i Brb n f''ébredt Mnkerózsa-álmából és a. mai for-almas, sok élvezetet és hasznot hajtó j üdülővidékké vált. gróf Széchenyi István í nagyszerű jövőbe'árasénak, szervező erejének