Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-06 / 178. szám
ÜELMAÜYAROKbZAü SZERDA. 1941. AUGUSZTUS 5Mit adtunk? Mit tudunk adni mi, magyarok, a magyar költőknek? Mintha Villon szavai kisértenének a költő halála pillanatában beállt csöndben: Kábán rohantunk inindalinnvnn. Az évek szálltak mint a percek. Véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk Jézus herceg.,, 'Van-e irgalom s van-e még idő számunkra az évek rohanásában?... Elment egy költő, njra itthagyolt bennünket egy igaz lélek, akinek soraiban tiszta világ himnusza zengett felénk. Itthagynak lassan mind. akik a régi, nemes világot hozták néha a lelkünk elé hogy utat keressenek, otthont találjanak a vándorútokon elfáradt embereknek. Hová Hint a Tiszapart romantikája, bova lettek a hajnalba nyúló éjszakák csöndes beszélgetései. hová rohant el mellőlünk az idő és hová rohantunk mi a múló pillanatok alatt? Babits Mihály is kereste erre a kérdésekre a teleletet Amikor már nem tudott beszélni, amikor már csak kuszán papirra vetett sorokkal vett lassan Kuosut a világtól, akkor még mindig a nagy sorskérdések — nem a saját élet-halálkérdései — töltötték meg lelkének minden atómját. Azt Irta a papírra: »Mi a mi helyünk a világban, r»n. gnnk és sorsunk, jogunk és kötelességünk a világ népei között? 8 hol van s mit jelent s mit ér fe Haza, a hazánk? Az a haza. amelyről a Szóza< költője zeng, nem a pnszta föld, a földrajzi terület, a fizikai határ, mely változásoknak van kitéve és amely elvehető, vagy megcsonkítható, hanem ezt a hazát magunkban hordozzuk éppannyira, mint ahogy tf hordoz bennünket; általa vagyunk és benne vagyunk.,.* Ez a kristálytiszta mondat benne van minden írásában, még ott is, ahol nem irta le széles, ölelkezésre szánt betűivel. A halál fiai, a Gólyakalifa, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom, a Tímár Virgil s a többi Babits-mü magában hordja egy kristálytiszta, desztillált finomságú lélek minden harmonikus szépségét. A Gondolat és írás tanulmányaiban vissza-viszatér az örök emberi szépségek évszázados, sokszor évezredes oltáraihoz: Szent Ágoston csodálatos vallomásaiban fedezve fel mindazt, amit az ember a saaive Iskolájában tanul., Bergson filozófiájában találva meg a feloldó, nagyszerű dertit s Ady súlyos életében litva meg a magyar tragédiák hatalmas szintézisét. Az Isteni Színjáték fordítása szólasz irodalmi nagydijat juttatta kezeihez, a klasszikus világ ragyogó napsütésben azt a végtelen csodát érzékelte, amely nem századokra, nem ezredekre, hanem örök időkre értékké, elprédáIhatatlan értékké tette az emberi életet. Költő volt S amikor a Szépséghez menekült, életébe másodszor csapott bele a háború villáma, ámikor megirta utolsó müvét: Költök két háború között _ már készült az utolsó útra. Nem tudta talán még, hogy hová torkollik ez az ut, dc azt érezte rásimul ez az érzés utolsó müvének mondataira , hogy ebben a világban nem szentágostoni sziv iskolájában vizsgázik az emberi lélek, nem a bergsoni dorüt keresi s nem Ady mérhetetlen fajszeretetét harsogják az uj apostolok. Ez » világ nem tud adni semmit a költőnek s nem kell neki semmi, amit a költő adni tud .. * A tissaparti kép alakjai most találkoztak a» égi magasságok felhői között A messziről jött Babits Mihály elmondja halk szavakkal, hogy mit Is jelentett étni az utóbbi időkben. Fejük felett az örök ég derfts azinei szikráznak, alattuk hömpölyögnek a fehér bárányfelhők s a békének ebben a csodálatos csöndjében csak égi hárfák távoli wmgéee szól. Babits Mihály karonfogja megtalált köllőtársait a együtt lépnek az Isten zsámolya elé És — nem tudnt melyikük megszólal: TTram, nem akartonk kiilftn jönni eléd, csak így, együtt Mi egviivé tartósunk, jtélj meg igy együtt bennünket Kevesen vagyunk, két kezeden meg tudod számolni azt a kis népet, amelynek testéből-lelkébrtl fakadtunk. Ha végignézet a bűneinken. ne vedd külön a bünösökőet s Ítéld meg bűnbánatuk szerint. Ha végignézel a jótettcink»n. ne vedd külön a jókat, jutalmazd meg minden tagját annak a népnek. Uram. annyit szenvedtünk, annyiszor kerestünk (éged a ránkmért vándorutakon. hogy megértlmeljlik jutalinad*t, a csöndet, n békét, a lelkek nyugalmát. Ezért könyörgünk Uram. ezt akartuk ml lenn a földön s ezt kérjük a földiek számára itt az égben fényes zsámolyod előtt. És az Isten hallgatja a költőket Talán meg ts simogatja újra ffyeréldté lett lelküket, fia Int az angyaloknak: szórjanak napsugarát az emberi lelkek sivatagjára Witnt foe nap és csöndesen mosolyéinak maid • költök az éíben... únavoiü Egy régész-tudós bejelentette; megtalálta árpád fejedelem sírját Tudományos körök vizsgálják a pomází hegyekben feltárt sziklasirt Budapest, augusztus 5. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A pomázi romterületeket feltáró Sashegyi Sándor, a kiváló régész, bejelentette vitéz Endre László alispánnak, hogy Pornáz tőszomszédságában megtalálta a honszerző Árpád * fejedelem sírját. - Husxéví Pomdz környéki kutatásaim — igy hangzik a tudós bejelentése — ma már azt bizonyítják, hógy a régen keresett és az okleveles anyaggal igazolható Sicambridval, a bfonzkorszak Attila vátosával, vagyis Etzélburggal állünk szemben. Igy nem is lepődhetünk azon meg, hogy ezen a területen van a honszerző Árpád fejedelem eltemetve. Anonymus adata nem csal. Ö irja: „Az Urnák 907. esztendejében eltemettetett egy pataknak a forrása felett, amely patak kőmederbeu folyik alá, Attila városába." ' Pomáztól északnyugatra, a Lalim-hegynek a keleti nyúlványán lévő nagy vizmosta szakadék vízesése felett találták a fejedelmi sziklasirt. A fellelt róvásjelek ezt igazolják. Az utóbbi hetekben a tudományos körök legkiválóbbjai tettek látogatást a pontázkör nyéki sziklasírnál. A látottafc meglepő hatást gyakoroltak m szakférfiakra. Kiilön szakbizottsággal kereste fel a környéken a főváros helyettes polgármestere is. Megszünteti a város az alkalmazottak nyugdíjalapját Telfes vagyonával felel Szeged az alkalmazottak nyugdijáért Az uj költségvetés érdekes újításai (A Délmagyarország munkatársától) A számvevőség már megtette az előkészületeket az 1942. évi költségvetés összeállítására. Az egyes ügyosztályokat felhívták, hogy állítsák egybe a jto vó évre vonatkozó költségelőirányzatukat, néhány ügyosztály már el is készült. Az idén pontos időre elkészül a költségelőirányzat, amelyet majd az őszi közgyűlés tárgyal. Bár a város háztartási helyzete tavaly óta súlyosbodott, a jövő esztendei költségvetés egybeállítása könnyebb lesz, mint az eddigiek voltak. Lényeges könnyítést jelent, hogy a szegények segélyezésére vonatkozó tételeket jövőre már egyetlen fejezet alatt szerepelteti a város a költségvetésében. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a szegények segélyezése a következő tételek alatt szerepelt a költségvetésben: szegényügy, népjólét, szegényalap, inségalap, társadalmi szegényakció, szociális alap az árvízkárosultak részére, szegénybetegek gyógyszertéritése, szegénytanulók segélyezése, népkonyhák, napközi otthonok, népjóléti hivatal, stb. Ezenfelül szerepelt még az Országos Nép- és Családvédelmi Alap is. Az uj költségvetésben a segélyezésekre vonatkozó valamenynyi tétélt közős, gyüjtöfejezet alatt Összpontosítja a számvevőség és ennek valószínűleg Szociális fejezet lesz a elme. Ebbe a rovatba tartoznak majd mindenféle segélyezéssel összefüggő tételek, ami jelentékenyen megkönnyíti az adminisztráció munkáját. Igen jelentősen bővül már a Nép- és Családvédelmi Alap munkakerete, a tervek szerint Szegeden 1 millió pengőt forditanak a rászoruló szegények támogatására és tekintettel erre a nagy összegre is, a Nép- és Családvédelmi Alap külön fejezet alatt szerepel majd a város költségvetésében. Ebbe a fejezetbe tartozik majd a közjóléti szövetkezet költségvetése is, amely ugyancsak a számvevőség ellenőrzése alá kerül. A most készülő jövő évi kőftsÁgvaWsben a legfeltűnőbb változás azonban »* le**, hogy megszűnik a nyugdíjalap. A város alkalmazottai, akik nyugdíjjogosultak*, a fizetésük bizonyos százalékát fizetik be a nyugdijalap javára. Ez az ősszeg 1W1. évh*„ Ut.onft pengőt tesz Irt Jövőre már nem szerepel a város költségvetésében a nyugdijalap, a város ezt az alapot megszüntet), ez a körülmény azonban nem érinti a a városi alkalmazottak nyugdíjigényét. mi vet Szeged városa az egyébként is in-eális nyugdijalap helyet* egész vagyonával felel majd a» alkalmazottainak nyugdijáért tozást nem okoz a városi alkalmazottak nyugdíjellátásában, a változás annyiban lesz, hogy az alkalmazottak a nyugdíjjárulékukat nem a nyugdijalap javára fizetik majd bé a jövő évtől kezdődően, hanem a város háztartása javára. Egyébként a város nyugdijterbe az utóbbi években fokozatosan csökkent. Nyugdijakra, özvegyi ellátásra és gyermeknevelési járulékokra erre a* évre a város 7öSI.<M3 pengőt irányzott elő a költségvetésben, ami 13.341 pengővel kevesebb, az előző esztendőben erre a célra előirányzott ősszegnél: 1942-re még kevesebb lesz a nyugdijakra előirányzott összeg mtvel Időközben több nyugdíjas elhalálozott, viszont a nyugdijasok száma nem emelkedett ilyen arányban. Fegyencháboru a cigaretta miast (A Délmagyarország munkatársától) Mindennapos dolog a törvénykezés életeben, hogy egyegy vizsgálati foglyot a börtönből, vagy fegyházból vezetnek elő bünügyének főtárgyalására. Az azonban ritkábban fordul elő, hogy valakit a börtönben elkövetett bűncselekményért állit az ügyészségi vádirat a biróság elé. Ilyen ügvet tárgyalt kedden a szegcdi törvényszéken dr. Ujváry István egyesbiró. Az ügy vádlottja Tokos Sándor 46 éves budapesti többszörösen büntetett asztalossegéd volt, aki sulvos teetiaértéaért került a törvényszék elé Június 7-én a Csillag-börtönben véres verekedés miatt alarmtrozták az őrségét. A börtön egyik helyiségében két elitélt fogoly, Tokog Sándor és Száraz István összeveszett s mielőtt még az őrség a verekedőket megfékezhette volna, Szár a* István véresen, törött ujjal feküdt a kövezeten. — Nem érzem magain banöfoek — vallotta a főtárgyaláson Tókos. — A verekedést Szára® kezdte. — A verekedés napján az egyik helyiséget takarítottam — vallotta Tokos —, amikor bejött Száraz éá visszakövetelte azt a cigarettát, amit pár nappal előbb kölcsönadott. Nálam nem volt egy szál cigaretta sem, nem adhattam vissza. Erre belémkötött, bicskával akart megtámadni, mire én felkaptam egy vasrudat és kezére ütöttem, Nem akartam eltörni az ujját A tőrvényszék bűnösnek mondotta ki Tökös? a súlyos testisértés vádját.)o és ezért jogerőit* Így a nyugdijalap megszüntetése semmiféle vál- egyhónapi fogházbüntetésre ítélte.