Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-06 / 178. szám

ÜELMAÜYAROKbZAü SZERDA. 1941. AUGUSZTUS 5­Mit adtunk? Mit tudunk adni mi, magyarok, a magyar költőknek? Mintha Villon szavai kisértenének a költő ha­lála pillanatában beállt csöndben: Kábán rohantunk inindalinnvnn. Az évek szálltak mint a percek. Véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk Jézus herceg.,, 'Van-e irgalom s van-e még idő számunkra az évek rohanásában?... Elment egy költő, njra itthagyolt bennünket egy igaz lélek, akinek sorai­ban tiszta világ himnusza zengett felénk. Itthagy­nak lassan mind. akik a régi, nemes világot hoz­ták néha a lelkünk elé hogy utat keressenek, otthont találjanak a vándorútokon elfáradt em­bereknek. Hová Hint a Tiszapart romantikája, bova lettek a hajnalba nyúló éjszakák csöndes be­szélgetései. hová rohant el mellőlünk az idő és hová rohantunk mi a múló pillanatok alatt? Babits Mihály is kereste erre a kérdésekre a teleletet Amikor már nem tudott beszélni, ami­kor már csak kuszán papirra vetett sorokkal vett lassan Kuosut a világtól, akkor még mindig a nagy sorskérdések — nem a saját élet-halálkérdé­sei — töltötték meg lelkének minden atómját. Azt Irta a papírra: »Mi a mi helyünk a világban, r»n. gnnk és sorsunk, jogunk és kötelességünk a vi­lág népei között? 8 hol van s mit jelent s mit ér fe Haza, a hazánk? Az a haza. amelyről a Szóza< költője zeng, nem a pnszta föld, a földrajzi terü­let, a fizikai határ, mely változásoknak van ki­téve és amely elvehető, vagy megcsonkítható, ha­nem ezt a hazát magunkban hordozzuk éppannyi­ra, mint ahogy tf hordoz bennünket; általa va­gyunk és benne vagyunk.,.* Ez a kristálytiszta mondat benne van minden írásában, még ott is, ahol nem irta le széles, ölelkezésre szánt betűivel. A halál fiai, a Gólya­kalifa, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társada­lom, a Tímár Virgil s a többi Babits-mü magában hordja egy kristálytiszta, desztillált finomságú lé­lek minden harmonikus szépségét. A Gondolat és írás tanulmányaiban vissza-viszatér az örök em­beri szépségek évszázados, sokszor évezredes ol­táraihoz: Szent Ágoston csodálatos vallomásai­ban fedezve fel mindazt, amit az ember a saaive Iskolájában tanul., Bergson filozófiájában találva meg a feloldó, nagyszerű dertit s Ady súlyos éle­tében litva meg a magyar tragédiák hatalmas szintézisét. Az Isteni Színjáték fordítása szólasz irodalmi nagydijat juttatta kezeihez, a klasszikus világ ragyogó napsütésben azt a végtelen csodát érzékelte, amely nem századokra, nem ezredekre, hanem örök időkre értékké, elprédáIhatatlan ér­tékké tette az emberi életet. Költő volt S amikor a Szépséghez menekült, életébe másodszor csapott bele a háború villáma, ámikor megirta utolsó müvét: Költök két háború között _ már készült az utolsó útra. Nem tudta talán még, hogy hová torkollik ez az ut, dc azt érezte rásimul ez az érzés utolsó müvének mon­dataira , hogy ebben a világban nem szentágos­toni sziv iskolájában vizsgázik az emberi lélek, nem a bergsoni dorüt keresi s nem Ady mérhe­tetlen fajszeretetét harsogják az uj apostolok. Ez » világ nem tud adni semmit a költőnek s nem kell neki semmi, amit a költő adni tud .. * A tissaparti kép alakjai most találkoztak a» égi magasságok felhői között A messziről jött Babits Mihály elmondja halk szavakkal, hogy mit Is jelentett étni az utóbbi időkben. Fejük felett az örök ég derfts azinei szikráznak, alattuk hömpö­lyögnek a fehér bárányfelhők s a békének ebben a csodálatos csöndjében csak égi hárfák távoli wmgéee szól. Babits Mihály karonfogja megtalált köllőtársait a együtt lépnek az Isten zsámolya elé És — nem tudnt melyikük megszólal: TTram, nem akartonk kiilftn jönni eléd, csak így, együtt Mi egviivé tartósunk, jtélj meg igy együtt bennünket Kevesen vagyunk, két kezeden meg tudod számolni azt a kis népet, amelynek testéből-lelkébrtl fakadtunk. Ha végignézet a bű­neinken. ne vedd külön a bünösökőet s Ítéld meg bűnbánatuk szerint. Ha végignézel a jótettcink»n. ne vedd külön a jókat, jutalmazd meg minden tag­ját annak a népnek. Uram. annyit szenvedtünk, annyiszor kerestünk (éged a ránkmért vándoruta­kon. hogy megértlmeljlik jutalinad*t, a csöndet, n békét, a lelkek nyugalmát. Ezért könyörgünk Uram. ezt akartuk ml lenn a földön s ezt kérjük a földiek számára itt az égben fényes zsámolyod előtt. És az Isten hallgatja a költőket Talán meg ts simogatja újra ffyeréldté lett lelküket, fia Int az angyaloknak: szórjanak napsugarát az emberi lelkek sivatagjára Witnt foe nap és csöndesen mosolyéinak maid • költök az éíben... únavoiü Egy régész-tudós bejelentette; megtalálta árpád fejedelem sírját Tudományos körök vizsgálják a pomází hegyekben feltárt sziklasirt Budapest, augusztus 5. A Magyar Orszá­gos Tudósító jelenti: A pomázi romterületeket feltáró Sashegyi Sándor, a kiváló régész, be­jelentette vitéz Endre László alispánnak, hogy Pornáz tőszomszédságában megtalálta a honszerző Árpád * fejedelem sírját. - Husxéví Pomdz környéki kutatásaim — igy hangzik a tudós bejelentése — ma már azt bizonyítják, hógy a régen keresett és az okle­veles anyaggal igazolható Sicambridval, a bfonzkorszak Attila vátosával, vagyis Etzél­burggal állünk szemben. Igy nem is lepődhe­tünk azon meg, hogy ezen a területen van a honszerző Árpád fejedelem eltemetve. Anony­mus adata nem csal. Ö irja: „Az Urnák 907. esztendejében eltemettetett egy pataknak a forrása felett, amely patak kőmederbeu folyik alá, Attila városába." ' Pomáztól északnyugatra, a Lalim-hegynek a keleti nyúlványán lévő nagy vizmosta szakadék vízesése felett találták a fejedelmi sziklasirt. A fellelt róvásjelek ezt igazolják. Az utóbbi hetekben a tudományos körök legkiválóbbjai tettek látogatást a pontázkör nyéki sziklasírnál. A látottafc meglepő hatást gyakoroltak m szak­férfiakra. Kiilön szakbizottsággal kereste fel a környéken a főváros helyettes polgármestere is. Megszünteti a város az alkalmazottak nyugdíjalapját Telfes vagyonával felel Szeged az alkalmazottak nyugdijáért Az uj költségvetés érdekes újításai (A Délmagyarország munkatársától) A szám­vevőség már megtette az előkészületeket az 1942. évi költségvetés összeállítására. Az egyes ügy­osztályokat felhívták, hogy állítsák egybe a jto vó évre vonatkozó költségelőirányzatukat, né­hány ügyosztály már el is készült. Az idén pon­tos időre elkészül a költségelőirányzat, amelyet majd az őszi közgyűlés tárgyal. Bár a város háztartási helyzete tavaly óta sú­lyosbodott, a jövő esztendei költségvetés egybe­állítása könnyebb lesz, mint az eddigiek voltak. Lényeges könnyítést jelent, hogy a szegények segélyezésére vonatkozó tételeket jövőre már egyetlen fejezet alatt szerepelteti a város a költségve­tésében. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a szegé­nyek segélyezése a következő tételek alatt szere­pelt a költségvetésben: szegényügy, népjólét, sze­gényalap, inségalap, társadalmi szegényakció, szociális alap az árvízkárosultak részére, sze­génybetegek gyógyszertéritése, szegénytanulók segélyezése, népkonyhák, napközi otthonok, nép­jóléti hivatal, stb. Ezenfelül szerepelt még az Or­szágos Nép- és Családvédelmi Alap is. Az uj költségvetésben a segélyezésekre vonatkozó valameny­nyi tétélt közős, gyüjtöfejezet alatt Összpontosítja a számvevőség és ennek valószínűleg Szociális fejezet lesz a el­me. Ebbe a rovatba tartoznak majd mindenféle segélyezéssel összefüggő tételek, ami jelentéke­nyen megkönnyíti az adminisztráció munkáját. Igen jelentősen bővül már a Nép- és Családvédel­mi Alap munkakerete, a tervek szerint Szegeden 1 millió pengőt forditanak a rászoruló szegények támogatására és tekintettel erre a nagy összegre is, a Nép- és Családvédelmi Alap külön fejezet alatt szerepel majd a város költségvetésében. Ebbe a fejezetbe tartozik majd a közjóléti szövet­kezet költségvetése is, amely ugyancsak a szám­vevőség ellenőrzése alá kerül. A most készülő jövő évi kőftsÁgvaWs­ben a legfeltűnőbb változás azonban »* le**, hogy megszűnik a nyugdíjalap. A város alkalmazottai, akik nyugdíjjogosultak*, a fizetésük bizonyos százalékát fizetik be a nyug­dijalap javára. Ez az ősszeg 1W1. évh*„ Ut.onft pengőt tesz Irt Jövőre már nem szerepel a város költségvetésé­ben a nyugdijalap, a város ezt az alapot meg­szüntet), ez a körülmény azonban nem érinti a a városi alkalmazottak nyugdíjigé­nyét. mi vet Szeged városa az egyéb­ként is in-eális nyugdijalap helyet* egész vagyonával felel majd a» alkal­mazottainak nyugdijáért tozást nem okoz a városi alkalmazottak nyugdíj­ellátásában, a változás annyiban lesz, hogy az alkalmazottak a nyugdíjjárulékukat nem a nyug­dijalap javára fizetik majd bé a jövő évtől kez­dődően, hanem a város háztartása javára. Egyébként a város nyugdijterbe az utóbbi évek­ben fokozatosan csökkent. Nyugdijakra, özvegyi ellátásra és gyermeknevelési járulékokra erre a* évre a város 7öSI.<M3 pengőt irányzott elő a költségvetésben, ami 13.341 pen­gővel kevesebb, az előző esztendőben erre a cél­ra előirányzott ősszegnél: 1942-re még kevesebb lesz a nyugdijakra előirányzott összeg mtvel Idő­közben több nyugdíjas elhalálozott, viszont a nyugdijasok száma nem emelkedett ilyen arány­ban. Fegyencháboru a cigaretta miast (A Délmagyarország munkatársától) Minden­napos dolog a törvénykezés életeben, hogy egy­egy vizsgálati foglyot a börtönből, vagy fegyház­ból vezetnek elő bünügyének főtárgyalására. Az azonban ritkábban fordul elő, hogy valakit a bör­tönben elkövetett bűncselekményért állit az ügyészségi vádirat a biróság elé. Ilyen ügvet tárgyalt kedden a szegcdi törvényszéken dr. Uj­váry István egyesbiró. Az ügy vádlottja Tokos Sándor 46 éves bu­dapesti többszörösen büntetett asztalossegéd volt, aki sulvos teetiaértéaért került a törvényszék elé Június 7-én a Csillag-börtönben véres verekedés miatt alarmtrozták az őrségét. A börtön egyik he­lyiségében két elitélt fogoly, Tokog Sándor és Száraz István összeveszett s mielőtt még az őrség a verekedőket megfékezhette volna, Szár a* István véresen, törött ujjal feküdt a kövezeten. — Nem érzem magain banöfoek — vallotta a főtárgyaláson Tókos. — A verekedést Szára® kezdte. — A verekedés napján az egyik helyiséget ta­karítottam — vallotta Tokos —, amikor bejött Száraz éá visszakövetelte azt a cigarettát, amit pár nappal előbb kölcsönadott. Nálam nem volt egy szál cigaretta sem, nem adhattam vissza. Erre belémkötött, bicskával akart megtámadni, mire én felkaptam egy vasrudat és kezére ütöttem, Nem akartam eltörni az ujját A tőrvényszék bűnösnek mondotta ki Tökös? a súlyos testisértés vádját.)o és ezért jogerőit* Így a nyugdijalap megszüntetése semmiféle vál- egyhónapi fogházbüntetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents