Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-06 / 178. szám

Tízezer hivő részvételével tartották meg Havas Boldogasszony ünnepének körmenetét II felszabadult Délvidék zarándckcsapafai az alsóvárosi Tucsun (A Délmagyarország munkatársától.) Ha­gyományos egyházi pompával tartották meg kedden Alsóvároson Havas Boldogasszony ün­nepét. A hétfő éjszakai zivatar sárossá áztatta a Mátyás-teret, az eső, a sár azonban nem tudta meggátolni Szeged, a. Délvidék és a kör­nyékbeli falvak tízezernyi katolikus hívőjét, hogy kedden már a kora reggeli órákban ne zarándokoljon az alsóvárosa templomhoz- A za­rándokok érkezése a hagyományos Havi Bol­dogasszony búcsúra már hétfőn reggel meg­kezdődött, de még kedden is érkeztek Délvi­dékről és a. szomszédos falvakból zarándok­csoportok a búcsúra. Amint a Délmagyarór­szág már megirta, huszonkét esztendő után el­sőizben zarándokolt el az alsóvárosi templom­hoz a Délvidék katolikus népe, papjaik veze­tése mellett, templomi zászlók alatt, Szabad­káról, Horgosról, Zenfáról, Palicsról és a töb­bi közeli, távoli falnból érkeztek zarándokok, akiket az alsóvárosi ferences atyák ünnepélye­sen fogadtak. Havas Boldogasszony ünnepe — amint ttár irtiuk — hétfőn este P. Réz Marián sal­gótarjáni ferences házfőnök szentbeszédével kezdődött, utána a hivők gyertyáskörmenetben Jgettek részt. Kedden Hajnali 3 órától minden fél órában szentmise, állandó gyóntatás és áldoztatás volt a templomban. A hagyományos bucsuün­nep középpontjában a 9 órai körmenet, illetve Mí Utána következő ünnepi szentmise volt. Tél 3-fcöfj megkezdődött a körmenet. A bal­Saöbín alatt Barmos György 6. apát haladt, aa Oltáriszentséggel, ütána a zarándokok tíz­ezernyi tömege. A körmenetben résztvett dr. Tükals Sándort főispán, dr. Pálfy József pol­gármester is. A körmenet szines tömegében haladt a délvidéki zarándokok többezernyi 'csoportja, amely 7 templomi zászlóval vett íészt a körmenetben. !A körmenet után Raskó Sándor püspöki Hely nők ünnepi szentmisét mondott, amely alatt két szentbeszéd volt. A templomban P. Jeney Jenő csongrádi ferences házfőnök pré­dikált, mig a templomtéren P. Réz Marlar salgótarjáni ferencrendi házfőnök mondott szentbeszédet a zarándokok hatalmas tömegé­be*. P. Jeney Jenő megkapó képet festett a Bo' dogságos Szűzről, majd bemutatta, mint az emberiség eszményképet, pártfogóját és vigasz­talóját. P. Eéz Marian szentbeszéde elején ugyan­csak a Boldogságos Szűzről szólott, majd há­lát adott a jó Istennek, hogy huszonkét esz­tendei rabság után felszabadult határokon át jöhettek el Havas Boldogasszony búcsújára a délvidéki katolikus hivők. Belvárosi Mozi SZERDARA meg kellett bosszabbitanunk a nagy érdeklődés miatt! A KOLOSTOR LILIOMA Művészi, magasztos filmremek. Főszereplők: MAD. OZERAY, LOUJS JOUVES és FRANCOISE ROSAY HlradO AZ OROSZ FRONT ESEMÉNYEIVEL Azonkívül STAN ÉS PAN URAK a remek komédiás pár kitűnő burleszkje, 5, 7, 9 Legközelebb lelujifjuk a szezon egyik legértékesebb filmjét; A lanoerlty uaz asszonya — Néhány esztendővel ezelőtt az északi és a keleti országrészek visszatérése után a Dél­vidék visszatéréséért imádkoztunk — mondot­ta —, imádságunk, könnyes kérésünk teljese­désbe ment, huszonkét esztedö Titán ismét ma­gunkhoz ölelhetjük a szabadkai, zentai, hor­'gosi és a többi délvidéki városok és falvak né­pét. A körmenet és ezt követő szentmise, illetve szentbeszédek ntán az ünnepség délelőtti pro­gramja véget ért. Délután 3 órakor ünnepé­lyes vecsernye volt, majd este 7 órakor Kiss István püspöki tanácsos szentbeszédet mon­dott, amelyet litánia követett. A Mátyás-tem­plom a búcsúra való tekintettel a. késő es.ti órá­kig nyitva volt. * Havas Boldogasszony buCsüja azonban nem­csak a templom körű zajlott le. Az Alsóvá­rosra igyekvők nagyrésze kikötött valamelyik kapu alatt, amely ezalkalomra átváltozott ba­rátságos vendéglővé. A laCikonyhákat a Szent­báromság-utca sarkán állították fel s mind a i)ÉLM AGYARORSZAG SZERDA, 1941. AUGUSZTUS 5. Jobb nia 2 órát nevetni, mint egy hónapig busulnil Mondta a közönségünk és továbbra ill tarlolla a kitűnő uj magyar vígjátékot! Tehát folytatjuk és mindvégig kacagunkl KORZÓBAN Ma 5, 7 és 9 órakor Édes ellenfél SZELECZKY ZITA, LATABAR, KISS MANYI, HAJMASSY, SOMLAY PETHES, KÖVÁRY, MALY GER«. két napon igen nagy látogatottságnak örven* deztek. A fiatalok a Béesi-körut „bolonkoesv* jai" körül tolongtak, sokan keresték fel a jós* nőt is s a többi mutatványos sátor, művészeit, A hangulat a késő éjszakai órákig vidám é* emelkedett volt. BABITS MIHÁLY HALALA a magyar irodalom és az európai kultura gyásza Emlekezés a nagy költő szegedi tanárságának idejére Keddre virradó éjszaka a Siesta-gz.uinfóriumban 58 éves korában meghalt Babits Mihály. Még májusban visszavonult esz­tergomi villájába súlyos beteg­sége miat Az utóbbi időben már beszélni sem tudóit, jegyzctliizct segítségével érintkezett állan­dóan mellette tartózkodó telesé, gévol cs kisleányával. Vasárnap szállították súlyos állapotban a Siesta-szanatóriumba, ahol már a gondos orvosi kezelés sem tudta megmenteni az életnek. * A háttér a szegedi Tiszapart. Távolban lát­szanak a partmenti gyárak körvonalai, a méltó­ságos nyugalomban pihenő uszálybajók és a viz­behajló sürü füzfaágak. Az előtérben három em­ber áll. Nctn szorosan egymás mellett, hogy teret engedjenek a tiszaparti kép romantikájának is és ne zárják el a kilátást sem az elől, ami mögöttük, sem az elöl, ami előttük van. A nap fénye átsur­ran a három férfi között, meleg világosságot önt­\e az elöltük levő szürke kövekre. Mintha egy follnyi árnyéka se lenne ennek a három ember­nek. Egy régi fénykép ez s a képen álló három férfi: Babits Mihály, Koszíolányi Dezső és Juhász Gyula. Kosztolányi gyermekes, kócos fejjel nevet bele a lencsébe. Juhász Gyula elgon­dolkozva néz beárnyékolt szemének bus sötétjével a város felé. Babits Mihály pedig könyvvel a ke­zében. kicsit meghajolva, kicsit elfordulva, mint­ha éppen a búcsúzás pillapatában érlc volna utói a gép lencséje, áll két költőtársa mellett. Hosszú szegedi séták, véget nem érő beszélge­tések emlékét őrzi ez a szegedi kép. Az ujszegedi platánok, az öreg Stefánia vároniladéka s a ka­nyargó Tiszapart csillagos csöndje hallotta nélia ennek a bárom embernek lépteit és halk beszél­getését. Hallotta megszületni a rímeket a költők lelke mélyén; tanúja volt annak, amikor végte­len bánatok és megcsillanó örömök sirtak-nevet­tek a hajnalba nvuló éjszakákon. A mindennapok szürkesége szivárványszínekké magasztosult, a gondok halkabbra fogták lépteiket mindig, ha ez a három ember végigsétált a szegedi Tiszapar'on s a folvó mellett mesélgető széltől, a viz fölött kibujó felhőktőt és a vizbe merülő csillagoktól leste el a lélek az élet a mult és a jövő titfea't. Babits Mihály itt volt Szegeden tanár. Szobá­jában a kön3~vek légiója állt a polcokon, azok a szépségek, amelyekért érdemes, amelyekért kell élni. A kezdő tanánivek minden küszködésében, aj irói pálya elejének minden furcsa megnemértésé­ben idejött a könyvei közé, hogy »vigaszt keres­sen a menekülések órájában*. Látta cs együtt szenvedte Juhász Gyulával a költői sors minden tragédiáját, a szegedi sors minden bánatát És ezekben a szenvedő és mégis örökszép időkben születtek tneg a lelkében azok a melódiák, ame-i lyeknek csengései a magyar irodalom legszebb, klasszikus veretű riinei lettek. A tiszaparti fényképen egy Ady-kötetet tart kezében Babits Mihály. Nem hagyhatta le a kép­ről azt a költőt akivel együtt indultak el mind­ahányan a magyar pusztaságokon, hogy váteiszei és szépitöi legyenek a végtelen szomoruságu ma­gvar mindennapoknak, ök négyen — mintha Du­mas-regényből léptek volna ki, hogy átéljék a mesés kalandokat _ ott állnak a szegedi Tisza­parton. hogy emlékeztetői legyenek a pillanatok, az idők ijesztő múlásának. Fiatal az arcuk ezen a képen, még a szakállas Juhász Gyula arcvoná­sain is vidám játékot játszik a komorrá tett ta­vasz. S ma mindannyian immár emlékké váltak. A1 halál elvitte őket a messze tájak felé, ahol nin­csenek korlátok az örök sétatereken, ahol csodás szelídséggel ömlik végig rajtuk a fény s ahol halk beszélgetéseiket égi hozsannák kisérik. Ma­guk mögött hagyták a földi bánatokat, a szenve­dés szomorúságát, a jót, a rosszat, az életet, aí embereket. S mi. akik itt maéadtunk a folyék partiain, a ligetek fái alatl s az omladozó várak tövében: megkérdezzük: mit adtunk cserébe azok­ért a szépségekért, amelyekkel ők halmoztak el, amelvekért érdemes és kell élni. Mit adtunk azon a néhány revolve.rgolvón és méregtablettán kivül, ami Juhász életét kioltotta, mit Hdtunk a szeigénv­ségen kivül, ami Kosztolánvi mindennapi gond­jait jelentette, mit adtunk azon a mpghokrosodolt. gerinctelen, változékony világon kivül, amelynek megszületése nagv-nagv fájdalmak csiráját ültette az immáron halott Babits lelkébe. Csak a kor lesz szép a laká°a, ha bútorát nálunk vásárolja I ASZIAI 0 5­MESTEREK Bútorcsarnoka Telefonszám: 11—28. * s Szendrényi Géza és Társai, Szeged. Dugonics-tér II.

Next

/
Thumbnails
Contents