Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-20 / 189. szám

( Bánffy földmivelésügyi miniszter a zsidó birtokok igénybevételéről iDÉLMAGYARORSZAG (SZERDA. 1941. augusztus 29 Budapest, augusztus 19. Báró Bánffy Dá­niel földmüvelésügyi ministzer a Magyar Élet Pártja értesítőjében ismerteti a zsidó birtokok igénybevételét, illetve az igénybevett zsidó birtokok felhasználásának kérdését. A földmű­velésügyi miniszter nyilatkozata szerint több mint 600.000 katasztrális holdnyi zsidó bir­tok van az országban. A zsidó birtokok átlagos területe 28 hold, tehát a nagybirtokok mellett igen sok kisbirtokkal is dolga van a kormány­nak. — A megkezdett úton nagyobb lendülettel haladunk előre és gyorsítani fogom a zsidó bir­tokok igénybevételét, — mondja beszámolójá­ban' a miniszter. — Több mint negyedmillió holdnyi zsidó birtokot köteleztünk átengedésre. Ez azt jelenti, hogy igen rövid idő alatt 150.000 holdról 400.000 holdra sikerült felemelni az át­engedésre kötelezett zsidó birtokok területét. Az általunk hozott határozatok nagyrészét a zsidó birtokosok a táblánál megpanaszolják, ezért nem történhetik meg mindjárt az összes zsidó birtokoknak kisemberek kezébe való juttatása. Ősszel valószínűleg nagyobb arányban vehetjük majd igénybe a zsidó birtokokat és így a föld­művelők nagy tömegei jutnak majd ismét kis­birtokhoz. Az új kisbirtokosoknak és kisha­szonbérlőknek fokozott kötelességük, bogy a rájuk bízott földet jó gazdához illően művel­jék, ápolják és szeressék, — mondja a földmű­velésügyi miniszter nyilatkozata. Bánffy miniszter Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely, augusztus 19. Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter kedden Hód­mezővásárhely eu járt, ahol Kállay Miklós nyu­galmazott miniszter, öntözésügyi kormánybiz­tos kíséretében megtekintette a vajháti öntöző­gazdálkodásra kiszemelt területet. Vásárhely határában a zsidó birtokok igénybevételével kapcsolatban kis öntözőgazdaságok felállítását vették tervbe, ennek a tervnek végrehajtási le­hetőségeit beszélte meg a miniszter yásárhe­lyen. Magyar életregény Somogyországtól Ukrajnáig Volt magyar hadifogoly férjével Ukrajnába vándorolt magyar asszony elmondja megpróbáltatásos élete történetét (A honvéd haditudósitószázad közlése) Mesz­íze benn járunk a galíciai síkságban, éppen egy Volchoz-központban piherünk, amikor jelentik a parancsnokságnak, hogy a majorban magyarul beszélő emberek vannak. Nem is volt rá szükség, hogy megmutassák, merre keressem őket. Fehérre meszelt, tiszta far Jaival, világos ablakaival messziről kitűnt egy ház a többi közül. A belsőségben is rend, tiszta­aág, a szerszámok nem hevernek szanaszét, mint a szomszédoknál. A házban lakók erőtől duzzadó, szép szál emberek és — nem akarok hinni a sze­memnek, hogy ilyet is látok itt, Szovjetoroszor­ezágban —, ha kopottak is, de tisztán öltözöttek. A ház lelke a »családfő«, Némethné, maga köré gyűjti háza népét s egyenként mutatja be őket. Mindegyikük ízes somogyi tájszólással beszél. Né­methné beinvitál a »tisztaszohába«, mert ez ls van itt a házban és sírva, állandóau a szemét törül­getve mondja el élete folyását. Somogymegyéből való, ott is ment férjhez egy Németh nevü kisgazdához. Férje még a világhá­borúban hősi halált halt és magára hagyta há­rom gyermekével, két fiúval és egy leánnyal. Az özvegy nem győzte a munkát, orosz hadifoglyot kért segítségül. Rendes, derék' ember volt a fo­goly, szorgalmasan dolgozott, mintha a maga föld­jét művelte volna. Fiatalok voltak, megszerették egymást, össze is házasodtak' s a hábnrn után az asszony követte is férjét Oroszországba. Ebben a kis faluban telepedtek le — még az 5nálló Ukrajna idején — ahol most rnhenfink. Vettek egy kis gazdaságot és dolgoztak, küzdöttek, mint Somogymegyéhen. Multak az esztendők s közben két gyermekük is született. Ezek a gyer­mekek, noha apjuk orosz volt. magyarul tanultak meg beszélni édesanyjuktól és féltestvéreiktől. A megnövekedett családra nehéz napok követ­keztek. Az Ukrajna leverése után úrrá lett szov­jetrendszer mindenüket elvette, csupán kicsinv há­zukat hagyta me,g. de abba is másokat ültetett be, őket pedig kolehozba osztották be munkára. Fogcsikorgatva dolgoztak itt is, másoknak. Tel­tek az évek. a magyar gyerekek felnőttek, meg is nősültek, derék orosz leányokat vettek feleségül és a leány is férjhez ment. A vő és a két fiatal­Megérkeztem a hazatért Bácskából, megnyitottam órás- és ékszerüzletemet Széchenyi-téren az uj Népbank-palotá­ban, az árkádok alatt Órák, ékszerek nagy választékban, azok javítását felelősséggel vállalom, Öiáh György 237 órás és ákszerészmester. asszony hamar megtanult magyarul, mert az anyós nem beszélt velük másképpen. A kolchoz-rendszerrel azonban nem tudtak meg­békélni. Elhatározták hát, hogy az egész család visszamegy Magyarországra, Megkezdődött a jár­kálás a szovjet hivatalokba s kaptak is biztatást, hogy ha bizonyos összeget lefizetnek, megkapják az engedélyt a kiutazásra. Most már volt célja munkájuknak. Dolgozott, kuporgatott az egész család, mégis tizenhat év is tartott, míg a szükséges útiköltséget összegyűjtöt­ték. Némethné a megerőltető munkától inszaka­dást szenvedett a tenyerén. Mutatja is a kezét, még most sem tudja kiegyenesíteni az ujjait. De megvolt a pénz! A szovjethivatalnokok el is szed­ték. azután kijelentették, hogy nem adnak kiül*, zási engedélyt A sok év megerőltető munkája kár­ba veszett... Némethné azonban nem adta fel a reményt. Mindent elölről kezdett, megint sorra járta a szovjethivatalokat. Kapott is tanácsot: Adják el a házukat, az ára elég tesz a kiutazási engedély költségeire. Némethné azonban másodszor már nem ment lépre. A házat eladta ugyan, de a szer­ződésbe belevette, hogy az eladás csak akkor lép érvénybe, ha a család kezében lesz a kiutazási en­gedély. Az azonban egyre késett A magyar be­utazási engedélyt már régen megkapták, azzal el is indultak a magyar határ felé. A szovjet határ­őrei azonban elfogták őket s mert nem találtak náluk kiutazási engedélyt, hamarosan ráfogták a magyar asszony férjére, hogy szökni akar s ki akarták végezni. A magyar asszony elkeseredetten küzdött férje életéért, futkosott, sirt. könyörgött, végül is elen­gedték Őket. de a kiutazáshói nem lett semmi. Visszakerültek a kolehozba. A férj a kiállntt iz­galmakba belebetegedett, nemsokára meg is halt. A család minden gorrdja az asszony nvakába sza­kadt. És a magyar asszony hősiesen harcolt, dol­gozott családjáért. Együtt tartotta s megóvta, megőrizte a család tisztaságát, mind erkölcsiek­ben, mind külsőségekben. — Belefáradtam ebbe a munkába mondja Némethné. Megöregedtem, szeretnék már pihenni, de otthon, Somogyban... Segítsenek hozzá az urak, hogy hazamehessek a családommal együtt. Biztatom, nyugtatom, teljesülni fog a vágya. — Hiszen már annak is örülök sírja el ma­gát —, hogy magvar katonákat látok. Milyen bol­dogság lenne végleg hazamenni, otthon lenni. Amikor elköszönünk tőlük, erőnek erejével meg akarja csókolni a kezem. Alig tudom meg­akadályozni, végül is azt mondom neki: — Ha már mindenáron csókolni akar néném, csó­kolja meg az arcomat. Elkapja a fejem s kétfelől, két cuppanós csó­kot nvom az arcomra .., látást'ól vakulásig peng a kasza, Hogy, uj termésből legyen kenyere a gyarnak. A veritékes kimeritó munkában el* csigázott szervezet újjászületik, ba » valódi DIANA sósborszesz frissíti fel és erósit meg. Aki a homlokát, a tarkóját a k"ar=* jait és a lábait bedörzsöli ennek a csodálatos szernek néhány cseppjé­vei, játszva végzi nehéz munkáját és utána üdítő álomra hajtja a fejét. A valódi DIANA sósborszesr mindenütt kaphatói Temetkezési Költségeinek megieriteseröl biztosiles utján goüdosMai! Behelyettesítések a Béív.dékre kinevezett szegedi tisztviselők helyére (A Délmagyarország munkatársától) Jelei, tettük, hogy a városházáról több tisztviselőt á visszacsatolt Délvidékre nevezett ki a belügy­miniszter. Beszámoltunk arról is, hogy a kine­vezésekkel kapcsolatban bizonyos behelyettesí­tések válnak szükségessé a szegedi városházári, A behelyettesítések most megtörténtek. Dr. Rack Lajost — aki eddig dr. Pálfy György kultúrtanácsnok mellett teljesített szolgálatot, — most behelyettesítettek mint III. osztályú aljegyzőt az eltávozott dr. Temesváry László helyébe az iparhatósághoz. Kazy Gáspárt a nyugalombavonult Tölcséry Jószef helyébe he­lyettesítették he, mint irodasegódtisztet, Kazy az alsótanyai közigazgatási szolgálatot látta e' uagy körültekintéssel. Dr. Sinton József aljegy­zőt, aki a felsőközponti közigazgatási kiren­deltség vezetője volt, most a katonai ügyosz­tályra osztották be, helyébe Felsőközpoutra dr. Szűcs István tb. fogalmazót, közigazgatási gya­kornokot, mint aljegyzőt helyettesítették be. Szűcs helyét dr- Grasszely Károly foglalja el a III. ügyosztályon, Rack Lajos helyébe pedig dí. Baráti Pál díjnok kerül, aki eddig a főis­páni hivatalban teljesített szolgálatot A behelyettesítésekkel kitűnő tisztviselők ja* tottak előre, akiknek eddig munkája biztos z-A loga annak, hogy új szolsalati helyűkou is lel­kiismeretesen, pontosan végzik el a rájuk Taró feladatot

Next

/
Thumbnails
Contents