Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-20 / 189. szám

s OELMAGTAB6RSZAG 1941. augue-rtuó 30. Ejt látogatás Az éjfél szellcmjáró zsongásában kedves vendégem akadt: Újvári Péter, a régi szegedi újságíró. Épp olyan halk szavú és bólcs maradi, mint életében, amikor borotvaéles ésszel és kristálytiszta stiíussal nyuit bozzá a legkényesebb kérdésekhez. Péter kifogástalan szolidsagu ember volt mindig, dc néha ö is megkívánta a kimenőket. Nem állt papucs alatt, de gyengéd lelke nem luata volna elviselni a madárhusn felesége szemrehányó tekintetéi, azért'apró ravaszságokhoz folyamodott. Kilenc óra táján megjelent a szedőgyerck a lakásán. — A szerkesztő ur kéreti, tessék bejönni éjszakára. meri haldoklik... Mindegy, hogy ki volt halálán, valami nagy ember, világpolitikus, vagy honi. Viszont Péter már félig le volt vetkőzve, hatalmasakat ásitot! s mivel nem lakoztak benne indulatok, szelíden felelte: — Meghal az én nélkülem is. mondd meg a szerkesztő urilak Én lefekszem. A felesége ijedten hallgatta — Nem is tudtam, hogy olyan nagybeteg ez az X. Ném olvastam róla. — Politikai bonyodalmak származnának be'őle, hu dobra vernék. Ha meghal, az mát más. Né omlitsc addig senkinek. — Jó, jó. de ki irja meg? — Nem az én gondom, én fáradt vagyok. Ujváriné köhögött néhányat önmaga bátorítására — De Péterkem, ha magaért küldtek, akkor ÍOntos az úgy 1 udhalja. nem szívesen látom, ha éjszakázik, azonban talán rnósl mégis... — Nem megyék és vége! _ próbált erélyessedni Pétér. A Vége az lett, hogy fél óráig kérette ni agai, *ztán tanyalogva felöltözött. — De csakis a maga kedvéért, fiam. Aztán jött közénk szolid szórakozásra. Reggel azonban nézi az asszony az újságot. — Hát nem halt meg? — Lássa, megmondtam én előre, hogy hiába fárasztanak. Olyan SZÍVÓS ember az, hogy ba Hálál sc tudnák agyonverni. Képzelje, éjfélre jobban tett! El merem mondani, hogy a kontinens valamire raiő embereinek életéért egy garast sem adtak frolna akkoriban az Újvári-családban, valamenyAyinek a halálát Péter leste a kis-Kassban, ahol »z irók és újságírók alapszabálynélküli egycsüle'% napokon keresztül kereste Kisteleki Ede költeményeinek elveszett állítmányait. Hosszú időn 8t Békcfi Antalt gyanúsítottuk, hogy « vitte magával Olaszországba s ott ellopta tőle egy él•zánt talián rabló. Am tény és való, hogy sőrém kerültek meg. ...Az én jó Péterem most leült az ágyam széléré. — Előléptem a tnlvilágon, szabadságot* kaptam, hát eljöttem megnézni, hogy mit csináltok. Bejártam már minden helyet s mondhatom, nagy szomorúság fogott el, meri el sem tudom képzelni, hogyan vagytok képesek újságot csinálni. Hány cikkel írtam, Istenem, hányat a tanyai kisvárat érdekében, de hiába, mert soha se tudtak hoz. eáfogni. Mindig megakasztotta Rósa Izsó. — Puszta-Péterin? — Ah, dehogy! Királyhalmán. Az más eset volt. Aztán ime. milyen vigan pöfög. Hallom, nagyzási mániába esett, már embert is gázolt. — Bizony, haladunk, Péterkém, haladunk. _ Neked a fogadalmi templom volt a forsz, témád vezércikktől a kupiéig. Ha nem tudtál miről irni, követelted a fogadalmi templomot és egész szépen megéltél belőle éveken át. — Na és a második városháza kutya? Azt hiszed. emlegeti valaki? Péter közelebb csúszott hozzám. —Ne mondd! Hát akkor miről tudtok irni? A rendőri palotáról Kiadós téma aZ, sose hagy cserbe. — Mit ér az egész, ha nem lehet ütni a rendőrséget, — sóhajtott a Lélek. Szegény R a i n e r Jóska nem is érezte jól magát, ha egy héten megfeledkeztek róla — Most nem megy a dolog, állami endőrsétfbnk van. A fiatal óriások máson köszörülik a tehetségüket — Minden szépség kivésaí i Világból, ^ t>»s lakodott Péter. Emlékszel, milyen vacsorál reá deztetek a tiszteletemre, mikor megírtam ötvenedik cikkelvemet a Fehértó hasznosítása érdekébéü? Moet arrafelé jöttem, (iát elcscdálkomam, , hog?r mennyi hal! ' — Neked lelki szemed van és túlvilági fantáziád, Péter. Ml néni igen látunk azokból á hajakból. Hanem mit szólsz hozzá, a szérűskertekben hosszú évek óta nincs annyi tisztesség, hogy leégjenek. — Szörnyűség! A mi időnkben cz volt a nvár egyik visszaérő gyönyörűsége. Igazán nem szokott most leégni? — Az Istennek se. De tovább megyek, fogózkodj meg jól, a Szent fslván-terat feltöltötték. — Öregem, hisz akkor kihúzták alólatok a gyékényt! — Kínlódunk, biztosítalak, hogy kínlódunk. Megkaptuk az egyetemet s még Békefi Antal vesszőparipája is célhoz ért. »Tébolydát Szegednek!* — harsogta állandóan, mintha véres zászlót hordott volna körül. Hát értesítsd, ha találkozol vele. hogy megvan. Korántsem akkora befogadóképességű ugyan, mint amekkorára rászorulunk. azér mégta valami. De igy pusztult el egész sereg kiadós témánk, Szatymarolás elites, a gőzfürdő botrányosan kitűnő intézmény lett, nagv jövedelmei hoz. — mit mondjak még hamarjában? — Az Istenért, miről tudtok akkor irni' — Apró-cseprő eseményekről, külföldi dolgok ról, ilyesmikről. Valahogyao összetákoljuk azért a lapot. A szemem ragadozott, egyre hallkabb lett köz. tünk a szó, azt hiszem elaludtam. Mikor valamivel később felébredtem, már nem láttam Pétert Kibontották a háztetőt a vakmerő betörök és amis a háziasszony a szomszéd szobában aludt, ellopták a kályhába rejtett 4000 pengőt (A Délmngyarotszdg munkatársától) Vakmerő betörés foglalkoztatja a szegedi rendőrséget. A hétfőről keddre virradó éjszaka ismeretlen testesek betörtek Székely György né 81 éves öregasszony Tavasz-utca 1. szám alatti lakásába. ahonnan 4000 pengő készpéntz vittek el. A nyomozás megállapította, hogy a vakmerő betörést hétfőn a késő éjszakai órákban, vagy kedden hajnalban követték el az ismeretlen tettesek. A betörök felmásztak a Tavasz-utca 3. szám aratti ház tetőzetére, ahonnan átmásztak Székelyné házának tetejére, kibontották a báz Cseréptetőzetét és leereszkedtek n padlásra, innen azután lementek, a szobába, akót Székelyné aludt. Az idős asszony a léptek zajára nem ébredt fel s a betörőknek sikeríilt átjutni ok a másik szobába, ahol szabadon garázdálkodhattak. Felforgatták a szekrényeket, kikutattak minden fiókot, majd amikor pénzt nem talált kik. benéztek a kályhába is, ahol Székelyné évek óta összegyűjtött pénzét,- közel tooo pengőt őrzött. A betörök magukhoz veflék a gazdag zsákmányt ós azen az úton, amelyen jöttek, eltá voztak. Megállapították a detektívek, hogy a beftb rést többen követték el. Hétfőn este a szomszédos házban bújhattak meg a betörök, innen indulták Székelyné házának kifosztására. Kedden reggel ugyanebből a házból jutottak ki az tfteára A rendőrség feltevése szerint a vakmerő betörést ősakls Székelyné anyagi helyzetével ismerős tettesek követhették el. Ezen a feltevésen elindulva- remélik, högy a betör,ők rövidé: sen kézrekerülnek. Uj somogyitelepi egészségház építésére indított mozgalmat az Egészségvédelmi Szövetség R külvárosi ás fanvai születések számának örvendetes szaporodásáréi számollak t-e a szövetség közgyűlésén (A Délmagyarórszág munkatársától) A vá- | nek a kérdésnek a megoldására. A szövetség rosháza közgyűlési termében kedden délután tartotta rendes közgyűlését az Egészségvédelmi Szövetség. A közgyűlésen vitéz di1. Shvoy Kálmánné elnökölt. Megnyitó beszédében megemlékezett á szövetség ügyészének, dr. Vinkler Elemérnek tragikus haláláról. A közgyűlés az elnöknő indítványára egyperces felállással adózott Vinkler "Elemér emlékének. Dr. Falta Béla főtitkári jelentésében ismertette, hogy Szegeden a szövetség kebelében öt egészségügyi intézet működik teljes elismerésreméltó módon. Szóvátefte, hogy a. Belvárosban a születések száma megcsappant, mig a külvárosokban örvendefés módon emelkedik a. születések száma. Ar. egyes egészségügyi intézetek működéséről szólva, megemlítette, dr. Falta. Béía á. somogyitelepi egészségügyi intézet) nehéz helyzetét. Itt ugyanis düledező épületben kopott helyet az intézet. A Somogyitelep lakosságának nagy létszámát tekintve, új épületre van szükség, hogy az Intézet zavartalanul fejthesse ki fhűkődését. Alsóközponton is örvendetesen emelkedett a születések száma. azonban itt ís új egészségházra és napközi otthonra lenne szükség. Felsőközpont üagy kiterjedésére faló tekintettel Csengelén ugyancsak fel kellene állítani egy egészségügyi intézetet. A karitatív munkáról emlékezett meg ezután a főtitkár. A szövetség1 mindent elkövet, a külvárosokban észlelhető nyomor enyhítésére, azonban csak sajnálatosan kis Összegei tud fordítani az anva- és everraek védelem során CDsziilészeti vándorládákkal igyekszik segíteni s terhes anyák helyzetén. A költségvetés ós a zárszámadás elfogadása után Szentkuthy Vikiorné tetle Szóvá a somogyitelepi egészségügyi intézet mostoha helyzetét. A kérdést szerinte úgy lehetne rnegoldaui hogy a város egy új épület felépítéséhez sziik séges 30.000 pengőt kölcsön forrná jóban a szövetség rendelkezésére bocsátana. Dr. Tóth Béla tiszti főorvos felkérte a jelenlévő Dckány Sándor számvevőségi főtanácsost nyilatkozzék egy esetleges városi kölcsön k utá< lásáról. Déká»y Sándor főtanácsos kijelentet'•> a város Csak úgy adhat, pénzt, ha az épület i Város birtokába megy át. Megígérte Dékány fö< tanácsos, hogy a költségvetésben nagyobb nsz szeget, igyekeznek biztosítani a somog.vitelepi egészségház építésére. Dr. Rereczk Péter főorvos ffJszólalásáhaD hangsúlyozta, hogy az egészségvédelem támo gatása mind a városnak, mind a társadalomnak kötelessége. Kemélhető, hogy a város na gyobb összeget juttat a szövetség rendelkezésére a ház felépítésének Páljára. Df. Falta Béla főtitkár bejelentette még hogy a szövetség ügyészi állását Vinkler Ele mér iránti kegyeletből egy évig nem töltik be Áz ügyészi teendők ellátásával dr. Nagy Zoltánt, a Vinkler-iroda vezetőjét hízták meg. Vitéz dr. Shvoy Kálmánná zárószavaival W véget a közgyűlés.