Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-20 / 189. szám

PlMahaidlla] ahart öngyilkos lenni cőu dorozsmai gazda flclCuujíoffa az ágya alá helyezed szalmát £s az áayhan lehve wcrfö a halált — Az utolsó pillanatban menehfllt Ki a lányba boruló hűZDOl (A Dchnagyarország munkatársától) Veszedelmes tűz pusztított kedden hajnalban Kiskundorozsmán. Á Rákóczi-utca 23. szám alatti házból, amely Zombori György gazdálkodó tulajdona, reggel 5 órakor füstfelhő gomolygott elő, A szomszédok értesítették a tűzoltókat, ekkorra azonban már a ház egész bútorzata lángokban állott. Aa ablakon át hatalmas lángok csaptait ki az utcára és a tetőzet recseg oe-ropogm szakadt le. Á házból éppen ekkor, az utolsó pillanatban támolygott ki a ház tulajdonosa. Zombori György. Az értesített tűzoltók végis is több őgai munkával lokalizálták a tüzet. Az ügyben megindult vizsgálat rövidesen kiderítette, hogy gyújtogatás történt, ValaH a Eáz hálószobájában szalmát helyezett ét, amelyet azután meggyújtott, ez okozta a tüzet. Vallatóra fogták Zombori Györgyöt, aki bevallotta, hogy « házát ő gyújtotta fel. Elmondotta., hogy este az ágy alá egy öl szalmát helyezett el, amelyet éjszaka meggyújtott. Azután az ágyra feküdt és várta, hogy az ágy lángot fogjon és a lángokban lelje halálát• Tettét állítólag afeletti elkeseredésében akarta elkövetni, hogy a felesége elhagyta. Kihallgatása után Zomborit a csendőrök őrizetbe vették és a szegedi ügyészség fogházába kísérték. A gyújtogató gazdálkodót még kedden kihallgatta Berse Árpád vizsgálóbíró, kihallgatása után nyomban vizsgálati fogságba helyezte. Az ügyben egyébként, elrendelték a további vizsgálatot, annak megállapítására, hogy házának felgyujtásával nem biztosítási csalást akart-e elkövetni Zombori. fira Húszezer cipőutalvány igénylés a közellátási hivatalban Elsősorban az ipari és közüzemi munkások, közalkalmazottak, másodsorban a kereskedelmi alkalmazottak igényét elégítik ki (A Délmagyarország munkatársától) A közellátási hivatalban a cipőjegyek osztásával kapcsolatos panaszok merültek fel. Sokan vannak ugyanis Szegeden, akik már hónapokkal ezelőtt benyujr tották igénylésüket, mindezideig azonban nem kapták kézhez sem a kész cipő vásárlására, sem pedig a falpalásra jogosító cipőutalványt. Ezzel kapcsolatban azt a felvilágosítást kaptuk a hivatal vezetősége részéről, hogy Szeged részére havi 1500 készcipő és 1875 kiIogram bőr van kiutalva. A rendelkezésre álló bőrből 800 férficipőt és 500 férficipőtalpalást; 600 női cipőt és 450 női cipő laípalást. valamint 300 gyermekcipőt és 10ü gyérMAGYAR, NYILVÁNOSSÁG DÖVENYI NAGY LAJOS, kiváló kollégánk írja az alábbi lelkes, szép vezércikkét /Vitézek® eimen az »Uj Magyarság* legutóbbi számában: Ha kétségei támadnának valakinek egyszer a magyarság jövendője, megmaradása felől, ha felhorgadna benne a kérdés: meg birunk-e állni vájjon a viharoknak abban a szakadatlan ránkzudulásában, a megpróbáltatásoknak abban a kegyetlen istenítélet-sorozatában, amelynek keserű pohara annyi század után is telten áll előttünk s amelynek kiürítése elől meg nem menekülhetünk, ba csak fel nem adjuk történelmi hivatásunkat, — megnyugtató feleletért, eligazításért csak a múlthoz kell fordulnia. A múlthoz, amelynek minden eseménye, fordulata a komor századok füst- és vórködén keresztülragyogó tanulságot mutat fel előttünk, s bizonyítja, hogy a legkétségbeesettebh és legreménytelenebb Időkben is mindig biztosan nyúltak e nemzet vezetői az egyetlen mentség után, mindig habozás nélkül ragadták meg az eszközt a magyarság megmentésére, a mélységből vafó kivezetésére és felemettetésére. Kezdve azon, hogy az Árpádok véréből való Géza brutális lángesze ennek a rokontalan, szüntelen kalandozásai, nyugtalan hadjáratai miatt Európának szinte valamennyi népe által gyűlölt magyarságnak utat tört a kereszténység felé s bár maga halála órájáig megmaradt pogánynak, — fiát már a középkori kereszténység szellemében neveltette, s elméjébe üttette a legmoderív^ államforma: az abszolút monarchia gondolatát* mekcipötalpalást lehet elkészíteni. Ezek a cipők és talpalások össV.esen 7550-et tesznek ki: ennyi cipőt lehet tehát havonta Szegeden elkészíteni, illetve me.gtalpalni. Ezzel szemben az igénylés csaknem háromszorosa ennek a számnak; több, mint 20.000 cipöutalványigcnylés futott be a közeilátási hivatalhoz, A hivatal ugy oldja meg egyelőre ezt a problémát, hogy elsősorban a közalkalmazott taknak. az ipari és közüzemi alkalmazottaknak, másodsorban a kereskelelmt alkalmazottaknak s harmadsorban a gyermekeknek é$ egyéb igénylőknek utal ki cipőutalványt. A történelmi végzet oslorcsapásai alatt a lét vagy nem lét keresztutjára verten mindig ez a vakmerő biztonság, ez az ösztönös, sokszor minden logikát megcsúfoló elhatározás nyilatkozott meg azokban a férfiakban, akiket a Gondviselés a nemzet élére f^irancsott. Vájjon nem volt-e egy idegen szemében célszerűtlennek és észszerütlennek látszó dolog husz esztendővel ezelőtt Magyarországon olyan intézmény megteremtése, amely a katonai erényeket, a hadiélet hagyományait glo rifikálja, s egy megnyomorított nép szeme elé azokat állítja követendő példakénjt, akik fegyverrel a kezükben a legkülönbeknek mutatkoztak? Körültünk egy vasba öltözködött ellenséges világ, a csonka ország partjait csapkodó gyűlölet fekete óceánja, fejünkre kimondva a lassú halál Ítélete: — ez volt akkor a jelenünk. A fegyvert kicsavarták kezünkből s jóformán még a gondolat is tilos volt számunkra, ha a bus és véres dicsőséggel tele múltba kalandozott. A »béke« acélbilincse még frissen vágott húsúnkba, csonkaságunk minden sebéből ömlött a vér, az állomások vakvágányain hamuszinarcu vagónlakók serege tántorgott s 1921 augusztus 21-én a királyi Várkertben Magyarország kormányzója >az igaz Isten nevében, akit a mi őseink o Hadúrnak neveztek* vitézzé ütötte a világháború negyven tisztjét és száznegyvenegy közlegényét. Megalakult egy szervezet, amelynek tagjai a civilruhában is katonák voltak s amelynek célja, mint alapit ója, a legelső magyar ember mondotta: /jutalmazni a vitézséggel párosult honfierényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fenmaradisát. végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató törekvésre* i!| nemessé*: a véren szerzett kiváltságok rendje volt ez, utóda es örököse nemcs-js ,, akkor még fajdalmas emlékekkel vissza^ ó közelmúlt katonai hagyományainak, haitin annak a másik tradíciónak is, amelyet a ri gyűlésen összesereglett vezérek, nemzet" segi hadnagyok ugy fogalmaztak meg, ho" »a véren és vason megvett földből nimdettj részt kapjon®. Az azóta eltelt busz esztendő megmutatta, hogy a vitézi rend, Magyarország katona kormányzójának legszemélyesebb a kotása, minden tekintetben elérte acélt, aiue lyért alapíttatott. Szervezeteiben, tagjain olthatatlanul lobogott a szellem: a hősiessé" es az áldozat szelleme s maradéktalanul leváltotta a beléje veteti hitet, mert akik íbövelkedtek a férfiúi erényekben, akisre mindig büszkeséggel és meleg szeretettel® gün. riolt a vitézek főkapitánya, valóban /lelkesedéssel haladtak vele a becsület és önzetlenség utján® s a rendből /fajunk és hazánk büszke, sége. védelme, élesen vágó kardja* lett. Amikor a velünk egysorsu legyőzöttek az auaihia mocsarában és a nemzetek lelkét gyilkoló le. heletü demokrácia ingoványaiban tántorogtak, s egy hazug humanizmus, beteg és ernyedt paeifizmus jelszavaival bódították magukat, a legnyomorultabb és legalávalóbb sorsra kárhoztatott magyarság akkor fordult a hősi mult példái felé s akkor menekült * katonai szellem utolsó azilumába, amelyet a polgári társadalom még bizonytalanul rengd talajára épitett. A kisérlet szinte hiúnak és fölöslegesnek látszott, céltalannak, hiszen egy kicsúfolt, elvetett eszményt emelt magasra * mennyi időnek kellett eltelnie, mig Európa többi nemzetei rádöbbentek ugyanarra a gondolatra a menekültek ugyanahhoz az ideálhoz ... Most látjuk csak: mennyire az egyedül üdvös és egyedül jó lépés volt ez, mennyire az egyetlen követésre méltó eszmény. S ezen a jelentőségén tul a húszesztendős vitézi rendnek, ott áll az a másik, nem kevésbé fontos és nem kevésbé nagy gondolat: annak adni a főidet, aki vérét csorgatta érte, aki fegyverrel a kezében védelmezte. Azok a vitézek, akik szanaszét az országban egy-egy apró birtokon lábukat megvetették, tulajdont kaptak a hazából, akár a honfoglalók, vagy Bocskay hajdúi, s eleven hirdetői voltak egy kiégett eszményü társadalomban annak ar igazságnak, hogy az érdem nem marad jutalmazatlanul. A nemzet háláját érezhették, eU ismerését kézzelfoghatóan bizonyítottnak láthatták s ez a szünetlen példa nem is maradt hatástalan. Nem volt a vitézi rend hangos szervezet soha, a férfias szemérem nemes csendjében dolgozott, de felmérhetetlen a haszon, amelyet társadalmi munkája az egész országnak hozott. Most, a történelmi próbák egész sora után látjuk csak igazán, hogy milyen nemzeti missziót teljesített s hogyan t»N totta ébren azt a hősi eszményt, amely egy egész világ csodálatától kisérve most a legragyogóbb haditettekben nyilvánul megugyanazokon a csatatereken, ugyanazzal az ellenséggel szemben, amely előtt egyszer má« megmutatkozott. /Megtartotta a nagy WőK legjobbjait és biztosította a hősök nemzetsé gének fennmaradását* ugy, ahogy alapítója elgondolta, s most Galícia véráztatta mezőin. Ukrajna sikján ennek a vitézi rendnek nőnek ujabb hajtásai Az előrelátásnak minő élessége, a tetterőnek milyen nagysága kellett hozzá, hogy * történelem mélységeibe való vette tésünk legfeketébb napjaiban éppen ezt a szervere'"1 hivja életre, ezt teremtse meg, ebbe vesse b'tét a férfi, akinek utat kellett mutatnia a magyarság számára! A vitézi rend sarokkőre lett az uj Magyarországnak, s ereje éppe® abban volt hogy nem jelentkezett uj eszményként, hanem visszatérített bennünket ahhoz az erényünkhöz, szemünket ráfüggesf tette arra a virtusra, amelynek ezer esztendőn keresztül megmaradásunkat köszönhettük: katonai eszményre, tévedhetetlenül az egyetlen erőforrásra. Húszesztendős jubileumát fegyverropogás és ágyúdörgés közt ünnep a rend, nj világégés füstje és lángja közepette s ebiben a küzdelemben megint csak gy rapodik: ui hősökkel, vitéz apák mélto val. Olympia- bérautóvállalat Horthv Miklós-utca 13/a, Telefon: H-M- sz Tulajdonos: TÁRNOKI F E B E NC előnyös feltótetekkel vállal tauskocstko» mindennemű személyfuvarozást TUBÁKBA. ESKÜVŐRE. SEteETÉSR^ HELYBEN ós VltoSKRE.