Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-08 / 153. szám

Julius kSiepén forgalomba keriil Szegeden az első uj rozsliszt A polgármester lo3 tanítót rendelt ki a cséplés! munkálatokhoz (A Vélmagyafország munkatársitól) Mi­niszteri rendelet értelmében Szegeden a polgár­mester 103 tanítót rendelt ki a ftséplési munká­latokhoz. A tanítók munkájúnak egyik része a cséplés ellenőrzése, második része a most rend­szeresített gabonalapok kitöltésére vonatkozik. Mindenki számára — aki bármiféle címen ga­bonához jut — gabonaíapot állítanak kL A ta­nítókat munkájukért díjazzák, gaboualapori­kínt 40 fillért kapnak, ennek költségét a közel­látási minisztérium fogja kiutalni. A cséplésre vonatkozó előkészületek már ja­vában folynak. Szeged környékén a jövő hét vé­gén máx forgalombakorülhet az első új liszt és ezzel megszűnnek a lisztcUátás körüli nehézsé­gek. A város második ügyosztálya, ahol a rendé­szeti ügyeket intézik, most főkép közellátási problémákkal foglalkozik. Dr- Katona István tanácsnok ezidőszerint a közólemezcsi hivatalt is vezeti és ebban a minőségében egész napon át dolgozik hivatalában. A lisztcllátásról dr. Katona tanácsnok hétfőn a következőket mon­dotta; — A szegedkörnyéki gazdáktól szerzett in­formációink szerint a hónap közepe táján, már, 15—16-ikdn forgalomba kerül az első új rozs­liszt és ezzel megszűnnek a liszt- és kenyérellá­tás nehézségei. Szegeden a lakosság a mostani nehéz napokban is ritka ön fegyelmezettségről cs példás türelemről tesz tanúbizonyságot. A következő napokra a legkörültekintőbben igyekszik a hatóság biztosítani a kenyérellá­tást. Tukats főispán úr minden idejét erre for­dítja, naponta többször ertekezletet hív össze és ezeken beszéli meg a közellátás kérdéseit, hogy azonnal intézkedni tudjon. A polgármes­ter, valamint a közólelmezcs vezetői és az ér­dekelt szakközegek bevonásával tartja a főis­pán a közellátási értekezdeteket, a lakosság meg lehet győződve arról, hogy a várös illetékes szervei, a főispán vezetése alatt, minden lehe­tőt elkövetnek, hogy a kenyér- és nsírellátást megkönnyítsék. Elegendő zsírkészlet felett ren­delkezik a város, a lehetőségig biztosítjuk a kenyérellátást is. Szükséges azonban, hogy a lakosság a következő egészen rövid átmeneti napokban íb koílö megértést és türelmet mu­tasson, hiszen minden magyar ember tisztában lehet azzal, hogy az új liszt megjelenésével együtt megszűnnek majd a kenyérgondjaink. — fejezte be Katona tanácsnok. Tppntáltllpif $S!7lláP Ollón átaianyöiztositás keretében IGI IIIGIIyGII imm GIIGII biztosíthatja legolcsóbban! Egy felszentelt szobor története Miért kerülte Alexandor király Nagybecskereket? Nagjtiecsfcerck főterén, a Ferenc József-téren, ezidőszerint ott éktelenkedik még egy lovas-mon­strum, néhai Petár király szobra. Határozottan nagy uralkodó lehetett, a mesterséget svájci kis hotelekben tanulta ki mint várományos. Tudniil­lik arra várt, hogy a hagyományos -gyilkossági váltógazdaság szabályai szerint mikor lehet le­gyilkoltatni a magtalan Obrenovics Sándort Dra­ga Masinájával együtt, hogy elfoglalhassa az any­nyi vért látott trónt Addig szegényes hotelélctet élt Arzén nevü öccsével együtt, aki mellesleg iengyeleskedésböl éit (Apja volt ez a legutóbbi Pavle regensnek.) Arzén a Délvidékre is eljárt gyakorta, meghivaita magát olykor belekre jómódú családokhoz, részt­vett vadászatokon s a maga zsákmányának tűnte tett fel olyan jelesebb állatokat is, amiket tőle két kilométernyire lőttek le. Gyerekkoromból em­lékszem rá, mekkora patáliát csapott egy hatal­mqs farkasért, amit számtalan szemtanú és gya­korlott vadász bizonysága szerint Bakálovics Gusztáv ejtett el. Bakálovics azonban ur volt, sokkal nagyobb dolgokat is sokkal könnvedébben vett. — önnek van igaza, herceg, én a nevezetes pil­lanatban el sem sütöttem a puskámat. Ebben az opá­los téli levegőben sok az alkalom az optikai csaló­dásra. Pctár azalatt Svájcban ujabb kötcsönforrások­ra vadászott s állítólag angol páttbőj élt. A ko­nok véres éjszakája után azonban fr angolok nem akartak róla tudni, a sajtó és a diplomácia egyfor­ma szigorúsággal bánt el vele. immár királvi mi­nőségében nem mehetett Loiulonba, mert $577 ilvcn véreskezű úrral lehetetlen egy asztal mellé ülni Idővel aztán minden »kigyenesedik«. az érdek, meg a diplomácia megszínesíti az eseménv>ket. amiről nem akar tudomást venni, azt még leta­gadja. hát Petár király lett és kinlódott a fiaival, a rakoncátlan Gvorgvéval. meg a Sándorral, aki trónörökössé vált az eltüntetett bátyja helyeit Halála után pedig hős a nemzeti történetírás ama -Züh.ilvai szerint, amely igen magas ni\ár-'1 helye­zi a jelen embereit, nrui átallva árnyékba borí­tani a csak legendának minősített, bár állítólag dicső multat ha a történetírónak van annyi esze hogv utálja az éhenbalást. Nasrvon nngv ember lett a halála után Petár. valamikor talán az oknyomozó f&rt'énelfem össíe. szedi a kifizetetlen hcfelszámíáít, ~;íéc4duliit t. -zi is E?ü?i. hegg mi rráz lehflsít v'clzai Hg VA" letlenűl nem ambicionálja a királyi müvézgetet. Elment végre megpihenni és itthagvta Sandorát. aki viszont soha nem tudott pihenni a szakadat­lan félsztől. Nem volt titok, hogy az idegbaj felé hajlott már az állapota, folyton merényletektől félt, amik­ből néhányat meg is kíséreltek ellene. Ha vala­hová el kellett utaznia, előbb elindult egy pará­dés udvari vonat, amelyikben azonban ü nem fog­lalt helyet. Ez a csaJétek. Negyedórával utána másik vonat következett, ám Sándor abban sem szerepelt — a beavatottak szerint csak a harma­dikban. De ez sem volt igaz. Sándor husz, vagy huszonnégy órával később kelt útra s már rég ha­zaérkezett. mikor a kommünikék hirül adták, hogy holnap utazik. Azonban minden vonatot olyan ap­rólékosan átvizsgáltak, hogy gyanússá vált még egy tarkáid) csavar is. így élt állandó rettegés­ben. Az apja emlékét igyekezett megörökíteni s ez­ért jutott PetárnaK szobor Nagybecskereken is. Ez a monstrum. A király ugyanis palástban üi a szobron, a bő palást leterül a ló farára, egészen beborítva azt. úgyhogy vaskosságban felülmúl minden elképzelést. Ezt a szobrot soha nem lep­lezték le, olyan valami történt vele, ami szokat­lan a szobrok történetében: felszentelték, ügy történt a dolog, hogy elszállították már a helyé­re — azaz hogy Kiss Ernő negyvennyolcas vér­tana eltávolított szobrának helyére — s bárom éven át állt ott restanciában. Voltaképpen egy vad szélvihar mégis csak leleplezte, szétszóra a ponwáit, csupasszá tette, azonban senki sem vet­te át. Az ünnepség azért maradt el. mert Sándor ki­rály neheztelt Naevbecsokerefcre. Szigorú kijelen­tése szerint történhet ott akármi, ő a város terű. Iptére nem teszi a lábát Nem is tette, még pedig azért, mert végtére vagy király az ember, vagy sem, hol van az cerimóniákba fektetve, hogy be­vegye népének rengeteg demokratikus Ízléstelen­ségét? A legritkább szépség is unalmassá válik, ha túlteng. Már pedig a szerb nép ugyancsak de­mokrata volf. Az semmi, hogv az altiszt szó nél­kül leült a kávéházban a tábornok mellé, kezel nyújtott neki. Ne tessene.k azt hinni, hogy ez túl­zás. Aki csak futtában is járt köztük, lépten-nyo­mon tapasztalhatta. Semmi rangkülönbség'' nem •smert ez a nép. amivel azogban nem mondom azt ís. hogy tiszteletien veit tn láttam vidéki kis vá­rpsbaa ahol családi tartózkodott 42 ak­tív' mirf-igter1, Eog** cshttá* adsTé&sft a Wvéiizi asztalához s telekkönyvi díjnok a kasét nyúj­totta feleje, mintha régi ismerősök lettek volna Még csak be sem mutatkozott ETIetften Ietefflspe* dett melléje és nyomban elkezdett politizálni. Hogy mit gondol, meddig marad uralmon ez a lqgutoLsó kormány? Valamennyi kormány legutolsó Mit, nem ugyan sorrendben, hanem minőségileg; — Már mint az ő szemükben, akik politizálás nélkül egy napig se tudtak volna élni. A legkisebb kávéház­ban is hat-hét frakció politizált sokszor kés­hegyig, vagy markolatig, szakadatlanul újságokat alapítottak, abban egymásról hallatlan leleplezé­seket közöltek, az emberölésig is elmentek. Aki ezeket a lapokat olvasta, az megzavarodhatott a problémában, ha vájjon van-e még becsületes em­ber az országban, a városban egyaránt? Tudok egy hetilapról, amelynek egyetlen száma negyven­három sajtóperre adott alkalmat. A tárgyalást azonban sosem lehetett megtartani, mert a szer­kesztő ur időközben máshová költözött és ha át is vette az idézőt, feleslegesnek tartotta a megje­lenést Minderre kedélyesen fogták rá, hogy demokrá­cia, csak szegény Sándor királlyal járták meg, Sándor, akire ráaggatták a »Vitéz és Egyes!­tőc ciniet, még pedig olyannyira, hogy ha a ki­sebbségi lapok nem igy írták ki a nevét minden egyes megemlítéskor, még ha egyetlen mondatban ötször is fordult elő — megfenyegették, hogy nyomdájukat földig rombolják. Mondom, Sándor valami körúton volt egyszer és kíváncsi lett Nagy­becskerekre, vagy ahogy ők keresztelték el kurta időre: Fetrovgrádra. — Itt van a közelben, nézzük meg Még idejében tudták értesíteni 9 hatóságokat; az egész város várta. A magyar uralomból való gyönyörű megyeháza előtt a főispán üdvözölte, aztán mentek volna tovább, megtekinteni a már zsákokba burkolt szobrot, uiikor a tömegben ke­gyetlen birkózással átfúrja magát egy parasztem­ber, letapossa a lábakat, dámákat lök oldalba és kinyújtott kézzel rohan a királynak. — Jónapot kívánok, én vagyok a főispán apja. Alexandor meghökkent, hirtelen zavarában el­fogadta a feléje terjesztett markot, egyébként M eset nem keltett feltűnést. Tetszenek érteni? Az at legjobb az egészben, bogy senki sem ütődött meg a jeleneten. Csak mi találjuk furcsának. Mert le* gyünk őszinték és hagyjuk a farizeuskodást —• amennyire nem vezet jóra, ha egy király az olym­puszi gőg magaslatán áll a népe felett, épp olyatt kellemetlen, ha szűrös atyafiak a csülküket nyúj­togatják a király felé. Megdöbben az ilyesmin sokkal, de sokkal kisebb ur is. No de véget ért a nap. Alexandor plutazott, egyszer aztán hetek múlva kezébe kerül egy pro­gram. Részletezve van benne, hogy mikor utazik Becskerekrc, milyen szavakkal leplezi le az apja szobrát, mit mond a diszebéden, mikor tér haza Ott kuncsorgott éppen körülötte az egyik mi­nisztere. — Nem gondolja, hogy talán engem is meg le­hetett volna kérdezni a program összeállításánál? Most hallok először a dologról, véletlenül. — Felség, nem én... — Nem bánom, akárki volt, de vegvék tudomá­sul. hogy nem engedem magam bábként rángat­atni Hátha azon a napon más dolgom akad?Most jut eszembe, hogy egészen bizonyosan nem is ére£ rá. Ezt ugv mondják, hogy valaki a kocsmáros né'kül esinálin meg a számadást. Attól kezdve nem lehetett előtte szóba hozu! B»rskereket. Megpróbáltak mindenféle ravaszsá­got. aervondiesőitették az apját, öreg Petárt, em­lékét áldva rátérlek a szoborra, de mikor már majdnem ellágvult. hirtelen magához tért. Édesapám igen nagy férfi volt, de Becske­rekre nem óhajtok menni. •Mivel pedig ünnepélyes leleplezést a királyt család nélkül mégse lehet rendezni. belenrugodlaK a szél akcióiéba és ugy kerülték meg a kérdést, hogv felszentelték a szobrot Ne álljon ott pogá­nvul. ha már egyéni akciósok elkövették azt a po­gányságot. hogy eltávolitotlák ugyanarról a hely­ről Kiss Ernő magyar vértanú szobrát PerCfirrlnBta. Friss sertés e§iáb Kapható RHogramonként f 20 P árbín a Pkk sialámSgyér Fe!s5* Hszapart 12. elárusító helyén.

Next

/
Thumbnails
Contents