Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-25 / 168. szám

4

D E F. M A GYÁ R O R S Z A6 * PÉNTEK. 1941. JULIUS 25. 10 esztendő a migyar dal szolgálatában Beszélgetés a szegedi »mesterdalno_ kokkal* egy évtized nótás emiekeiről (A Délmagvarország munkatársától) Nemze. tflnk egyik legszebb kincse a magyar dal, a bánatos időkben is nótás, őrökké bizakodó magyar kedély. Amig dal terem a magyar nótafán s aniig vannak, akik szivük minden melegével, lelkesedésével ápolják és szeretik a magyar dalt, addig mindig bátor kedvvel nézhetünk a jövendő elé. Ahogy Nürnbergben voltak valaha inesterdalnokok, akik az éneklés, verselés művészetében keltek nemes versenyre, ugy nálunk is akadnak mindig olyan daloskedvü, szines, meleg lelkek, akik teljes odaadással és rajongással szolgálják a magyar nótát. Beszélgettünk a népszerű fiatal dalnokkal, R i 11 ó Jánossal, abból az alkalomból, hogy tiz esztendeje szolgálja a magyar nótát. A MANSz karácsonvfaünnepségétől a Zeneművészeti Főiskoláig Bittó Jánosnak talán prózai mesterséget adott az élet, jómenetelü szabómühelyét az édesapjától örökölte, de ugyancsak az édesapjától örökölte dalos kedvét, zenéért, nótáért rajongó lelkét. Tiz éve már annak, hogy Szegeden a magyar nóta szolgálatába lépett és ez az elmúlt tiz esztendő sok szép, nótás emléket hagyott a fiatal »mesterdalnok* szivében. A kedves, szőliölugas-be járatú kis ujszegedi villa-lakásban, ahol egy boldog édesanya vigyázza az elmúlt évtized felhalmozott emlékeit, beszélgettünk Bittó Jánossal. — A MANSz egyik karácsonyfaünnepélyén: <926 decemberében léptem fel először, mint dalénekes. Beugrás volt, mert a szereplők közül többen megbetegedtek s a beugrás várakozáson felül sikerrel járt. Ettől kezdve valamennyi egyesület meghívott, hogy jótékonycélu előadásaikon szerepeljek s felléptem különféle miisoros esteken, jótékonycélu matinékon és népművelési előadásokon. Akkoriban vált divathóborttá a jazzmii/.sika, a magyar dal szinte száműzött lett a jazzmelódiók kedvéért Bittó János azonban önzetlen lelkesedéssel terjesztette Szegeden és környékén a magyar nótát... Később magánúton énektanuimányokat folytatott. Kertész Lajos, az egyelem kitűnő karnagy* vette gondjaiba a széphangu, fiatal énekest és bevezette a zene s az énekművészet titkaiba. — 1934 február 11-én rendeztem első önálló magyar nólaestemet az Ipartestület márványtermében. Ebben az időben a magyar nóta csak fehér asztalnál volt elképzelhető s amikor Orbán Sándor átjött Hódmezővásárhelyről énekelni, bizony asztalokat állította be az Ipartestület nagytermébe, mert — a bori és a magyar dalt elválasztani nem lehetett. Ez ellen indultam harcba s bebizonyítottam, bogy a magyar dal szépsége borital nélkül is le tudja kötni a magyar közönséget? — mondja Bittó János lelkes tűzzel. És boldogan emlékszik viszsza rá, hogy vállalkozása milyen jól sikerült. Azóta minden esztendőben megrendezi önálló >Magyár Dalbokréta«-hangversenyét. A két legutóbbi hangversenyt már a Tisza-szállóban rendezte meg, mert az Ipartestület nagyterme már szűknek btvonynlt a magyar dal rajongói számára. Magyar dalbokréták . .. A hangversenyek müsorösszeállitása is utlörő munka a magyar dal népszerűsítése terén s Bittó Tánós már ezért ls elismerésre érdemes. Tinódi Lantos Sebestyén krónikás dalaitól a XVIII. század kumcdnlain és hajnatköszöntö virágénekein keresztül, D a n k ó Pista gyönyörűséges nótáiig, valamint a legújabb nótatermés gyümölcseit érintve dalbokrétákha köti a magyar kedély és busán vigadó néplélek legszebb virágait ... — 1937 óla ta«ja vagyok a szegedi egyetemi énekkarnak és 1933 óta baritonszólistája a székesegyház énekkarának. Bejártam — mint énekes — Ausztria, Lengyelország és hazánk minden nagyobb városát és mindenütt a magyar dal szépségét. lelkesítő, gvujtó erejét hirdettem! Még élénken emlékezetes Bittó János multévbeti rádiószerepiése, amelynek döntő sikerét ml sem bizonyítja jobban, minthogy az ország minden részéből 50 darab gratuláló levelet Között a fiatal szegedi énekes számára a posta. A levelek között volt néhány könnyekig megható is: az akkor még megszállt Kolozsvárról írták a magyar nóta szegedi szerelmesének ... Azóta szerepelt már több ízben Budapesten — a Nemzeti Kultúregyesület meghívásának tett eleget — s legutóbb a Zeneművészeti Főiskola hangversenytermében szolgálta a magyar dal kultuszát. Bittó János ugy őrzi dulos-emlékeil mint más ifjú ember a rózsaszínű leveleket, amelyek oly széppé varázsolják az ifjúságot... Vitrinben és falon büszkélkednek azok a babérkoszorúk és pálmaágak, karikás ostorok és kulacsok, amelyek a közönség háláját és szeretetéi tolmácsolták a magyar dal hü terjesztőjének. — A legkedvesebb emlékeim annak az ismeretlen hallgatómnak a doboz Merrze.govina-cigarettája. aki őszinte lelkesedésében ugy érezte, hogy adnia kell valamit s feldobta egy szereplésem után a színpadra... — mondja mosolyogva. — Felejthetetlen emlék lesz számomra a felszabadult Délvidéken: Szabadkán tőrtfnő első szereplésem, amelyre augusztusban kerül sor éppen ugy, mint ahogy soha sem tudom elfelejteni, hogy vigadtak sírva a kolozsvári magyarok, amikor 4 felszabadulás után elsőként énei<eltem nekik magyar dalt nyilvános helyen... — Célkitűzésem: mindig és mindenütt az őrölte értékű magyar dalt szolgálni, terjeszteni mindaddig, amig Nagymagyarországon minden magyar kéz a kézben énekelheti együtt a legszentebb hálaimát: »Isten áldd meg a magyart*... (ra. pj A felsőház elfogadta, a képviselőház pénteken tárgyalja a házassági Javaslat módosításait Budapest, julius 24. Az egyeztető bizottság teg napi ismeretes határozata után csütörtökön ösasszeült a felsőház plénuma. Báró Perényi Zsigmond helyéről felemel kedve, megemlékezett a kormányzói pár negyven éves házassági évfordulójáról ás ezeket mondotta: — A Kormányzó ur őfőméltósága C6 a Főméi tóságu Asszony a napokban ünnepelték házasságuk negyvenéves évfordulóját. (Lelkes éljenzés.) Az ő ünnepük a mi ünnepünk, minden becsületes magyarnak ünnepe. (Ugy van! Ugy van!) Amikor mi felnézünk őreájuk és látjuk az ö boldog, eszményi életüket, a hitvesi szeretet és a köteiességteljesilés ragyogó példáit, az ö nagyszeai erényeiket, akkor adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy őket nekünk adta és kérjük, hogy áldja és sogitse és nagyon sokáig éltesse őket. A felsőház és a képviselőház között felmerült ellentétek kiegyenlítésére kiküldött együttes bizottságok jelentésének tárgyalására kimondták a sürgősséget. A jelentéshez báró Prónay György szólt hoz. zá. Hangoztatta, hogy megállapodás jött létre azok között, akik a megegyezést igenlő szavazatukkal megpecsételték, de semmiesetre sem kötik azokat, akik ezt a módosítást nem szavaziák mcir, mert azt nem tartják megfelelőnek és kielégítőnek — Szerény véleményem szerint az egyeztető bizottság akkor, amikor nemcsak a hozzá Utalt 9. paragrafussal foglalkozott, hanem ezen túlmenően megváltoztatta a törvényjavaslat elmét és egy uj szakaszt toldott hozzá, e ténykedésével hatáskörét túllépte és azért szólalok fel, hogy e tekintetben alkotmányjogi és közjogi agsályaimat a felsőház színe előtt kifejthessem. AllitGm, hogy az együttes bizottság azáltal, hogy ezt a ténykedést elkövette, hatáskörét túllépte. A következő határozati javaslatot nyújtotta be: »A felsőház megállapítja, hogy alkotmányjogi aggályai vannak abban a tekintetben, hogy az egyeztető bizottság uj szakaszt vett fel jelentésébe, illetve javaslatába, amely nincs szükségszerű őszszefüggésben az egyeztetés végett hozzáutalt szakasszal. Hogy ebben az esetben a felsőház a fent emiitett alkotmányjogi aggály kérdéseben napirendre tér, teszi ezt azon oknál fogva, hogy a mai nehéz viszonyok mellett nem tartja kívánatosnak, hogy ebből kifolyólag a két Ház között ujabb nézeteltérés következzék be. A felsőház azonban a maga részéről leszögezi azt az álláspontját, hogy ez a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat* Balogh Jenő ugyancsak helytelennek tartja az albizottság váratlan döntését és osztja Prónay György nézetét. , < Töreky Géza azt fejtegette, hogy uoha a kiküldött bizottság tagjai csak a hozzájuk utalt kérdéssel foglalkozhattak és tehetséges, hogy egy kissé tul is mentek a megengedett határon, de ez a felvetett igen súlyos kérdés érdekében történt. ö is ugy látja, hogy a kérdésnél a suly azon van, hogy a két Ház egyetértése ne bontassák meg, mert ezt az ország érdeke kívánja igy. A többség elvetette báró Prónay György Javaslatát. A törvényjavaslatot a felsőház többsége részleteiben is elfogadta. » A Magyar Kűrirí felhatalmazták annak közlésére, hogy dr. Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök az országgyűlés két háza által kiküldött együttes bizottság szerda! ülésén nem vett Yészt. Bár a plenáris ülésen résztvett, a kiküldött 24-es bizottságnak tagja nem volt, annak ülésén nem jelent meg, mért a bíboroshercegprfmás ismeretes nyilatkozata szerint » módosításra került törvényt a magyar püspöki kar alapjában sérelmesnek tartja az egyházra. A képviselőház ülése A képviselőház ülését fél 1 órakor nyitotta meg Tasnády-Nagy András elnök. Megemlékezett arról, hogy a Kormányzó ur most ünnepelte negyvenéves házassági évfordulóját. A nemzet választott képviselői nem mulaszthatják el, hogy ezaikalomból tiszteletüket é« ragaszkodásukat kifejezésre ne juttassák. Bocsáry Kálmán beterjesztette a házassági javaslat tárgyában az együttes bizottság által hozott jelentést. Budinszky László menlelmi jogának megsértését jelentette be. Az elnök javaslatára ezulán kimondotta a Ház, hogy legközelebbi ülését péntek délelőtt tartja és annak napirendjére tűzi a házassági javaslattal kapcsolatos módosítások feletti döntést. R a s s a y Károly: A magam részéről nem látom törvényszerűen előkésziive a tárgyat, amelyet az elnök ur napirendi indítványára tűzött. Az egyeztető bizottság a tegnapi napon elfogadott egy olyan módosítást, amely semmi összefüggésben nincs az előterjesztett javaslatban felsoroltakkal. — A beiktatott szakasz nem volt előkészítve, törvény szerkesztési képtelenség, mert elfelejtették összeegyeztetni a büntetőtörvénykönyvben foglalt rendelkezésekkel. En csak ennek formai részével foglalkozom és csak arra szorítkozom, hogy megállapítsam, miszerint ennek a szakasznak a beiktatása által alkotmányjogi sérelem történt. Soha arra nem volt eset, hogy egy olyan intézkedést iktassunk be egy törvényjavaslatba, amelyről a Ház plénumában soha szó nem volt. Ez a rendelkezés ugyanis nemcsak bogy nem volt benne a törvényjavaslatban, hanem az igazság ügyminiszter Álláspontja szerint oda be sem volt illeszthető. — Az egyeztető bizottság hatáskörének túllépésével alkotmányjogi sérelmet követett el. Mos* nem foglalkozom a szóbanforgó szakasz érdemi részével, de elhamarkodott szerkesztése kiviláglik abból az egy tényből is, hogy a szakasz alapján keresztény férfinak zsidó nővel szabad házasságon kívüli nemi érintkezést folytatnia, fordítva azonban, tehát zsidó férfinak keresztény nővel nem szabad. Miután a Javaslat nincs törvényszerűen előkészítve, nem áll módomban a napirendi indítványt elfogadni. ( D o n á t h György szerint á bizottsági módositás szorosan hozzátartozik az egész kérdéskomplexum lényegéhez. Radocsay László igazságügy miniszter kijelentette, hogy koncessziót tett tisztán szerkezeti szempontból. A Ház ezután az elnök napirendi 'avaslatáf tette magáévá. íemMsí üöw@m megtóritósáröl MMS Uiian OORMtülS!!