Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-25 / 168. szám

NfllMs miimtmitsl o$o ben indított nyomozás! a szegedi rendőrség CgU felsőlanijai gazdálkodó szerint a lisztbe Keverten arzént (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nappal ezelőtt súlyos mérgezési tünetekkel szállították s klinikára Hoffmann János felsőtanyai gazdálkodót. Az első orvosi vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy milyen méreg került a gazdálkodó szervezetébe. Tüzetesebb és általánosabb vizsgálatot rendeltek el s ennek során arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy Hoffmann János szervezetét arzén támadta meg. A gazdálkodót napokig nem lehetett kihallgatni. Az orvosi kezelés azonban csakhamar reménykeltően éreztette hatását a betegen, úgy, hogy éltbenmaradását ma már biztosra veszik. A szereucsétlen gazdálkodó azonban az arzénKi s s Ferenc ny. erdőíőtanácsossaí, a Ferenc József-egyetem diszdok torával, beszélgettünk a szegedi Iákról. Óriási téma ez, elképzelhetetlen mindent felölel, levegőt, árnyékot, tüzelőt, folyószabályozást, — inadardalt, ha a lírai Jélék arra áhítozik, építkezést, vadaskertet és amit akartok. A fák apjának hívják Kiss Ferencet, mert csak az apa tudja ugy szeretni csemetéit, mint ő. Kedvencei vannak köztük, figyeli a szokásaikat d igazi aggodalom tölti el, ha azt látja, hogy valamelyiknek baja történt. Nézi a leveleit nagyítóval, megvizsgálja a háncsát, a földkóstoláshoz is ért, — hátha rossz a táplálkozása, sok vizet kapott, esetleg semmit! — és olyan tűnődés vesz rajta erőt, mint az igazi apán, ha lázasra pirul a kis fia. arca. ÖTVENHAT ÉV ELÖTT iajyezték Szegedre Kiss Ferencet, mint fiatal erdészt s hogy azóta tökéletes erdők támadtak a homokon, azt jórészt az ő fáradhatatlanságának, ritka szakértelmenek, tudományos kutatási módszerének kell köszönni. Alapjában véve a homok aem szereti a fát s óriási homokos területeinkkel is csak a szél játszott sokáig. Természetes vize nincs a homoknak, már pedig az erdőtelepítés leginkább ezt kívánja meg. A természet szolgálatába szegődik a szél, meg a madár is, kilométerekre elviszik szárnyukon, vagy gyomrukban, a csíraképzésre ingerelt magot, de mit ér mindég ha megöli a napsugár! — Tegyük fel azonban, hogy megmenekül, mondja Kiss Ferenc, zsenge korba jut, — megöli a vad, vagy az ember, mert a növény, vagy a fa csak kollektív erővel tud védekezni. Ez meglepő valami, de hamar megkapjuk rá a magyarázatot. Az őz nem azokon a fákon tisztogatja az aggancsát, amelyekből sok van, hanem kikeresi a féltve őrzött törzset. Az ember, a gyerek is a ritkább vékony fából farag magának botot. Így aztán nem volt könnyű dolog a mesterséges erdősítés. Az alföld fája, az akác, csak dísznövényként szerepelt itt-ott, nem beszélve arról, hogy szakemberek is tévedésben éltek, mert azt hirdették, hogy az Alföld steppe-szerü éghajlati tulajdonsága nem alkalmas erdőtenyészetre. Ez a hit azonban már megdőlt. Megszűnt a régi korltálan 1 1 1 Fájdalomtól porig sújtva tudatjuk, hogy Kormos Osmamié sz. Ranschburg Anna hőn szeretett hitves és legjobb anya f. hó 24-én hosszas és kínos szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat f. hó 25-én, pénteken délután 4 órakor temetjük a zsidó temető dntesmáböl. Gyászolják: Körmös Crscaao férje, József, Mária és Lajos gyermekei. Részvét látogatások mellőzését kérjük. 313 mérgezés következtében valószínűleg béna marad. - — W Csütörtökön délelőtt sor kerülhetett Hoffmann János kihallgatására. Arra a kérdésre, hogy miképpen juthatott szervezetébe az arzén, azt felelte, hogy gyanúja szerint lisztbe keverhettek arzént. A klinika azonnal Intézkedett, hogy a sütéshez-főzéshez használt lisztből mintát küldjenek a klinikára. Ezt a mintát még a délelőtt folyamán felküldték az igazságügyi vegyvizsgáló intézetbe. Egyben értesítették a szegedi rendőrséget, hogy azonnal indítsa meg a nyomozást a különös arzénmérgezés hátterének kiderítése ügyében. A rendőrség meg-tette a szükséges lépéseket a nyomozás megindítására. legeltetés is, akadálya a fatelepülésnek, a homokbuckák nem fenyegető rémek többé. Valamikor holdakra menő területeket borított el a szél, nem volt ritka a két-három méter magas homok, am. valósággal eltemette a termékeny felső réteget. — Mekkorák lehetnek ezek? — kérdezzük. — Az ötömösi erdőben közel van egymáshoz két ilyen bucka 131 és 130 méter tengerfclettj magasságban. Az ásotthalmi erdőben van egy 360 méter hosszú buckasor, átlagos magassága 6—8 méter. Ezekről a dolgokról napokig el lehetne beszélni, duplán laikusok is vagyunk hozzá Kiss Ferenc szaktudása mellett Lesz is még róluk szó, de minket elöljáróban az érdekel, hogy MI BAJA A SZEGEDI KORZÓ PLATÁNFÁINAK? Látni való, hogy itt valami nincs rendjén. Időnkint kidől egy-egy a soraikból a másikat fürészelni kezdik, pedig látszólag semmi baja, az egyik nekivastagszik és törzse árbócszerüen meied az égnek, ágai impozáns szépen fejlödnek, mig a másik gyengécske marad, vékony, mintha soványító kúrát használna. — A fának egyedi tulajdonsága van, feleli Kiss Ferenc. — Szóval egyéniség, — De mennyire. A talajtól függ, Bogy menynyire nö. A platánnak azonfelül vau egy gombaellensége, az úgynevezett gloegsporium nervisequium. Ez Szegeden először 1897-ben lépett fel a főposta előtti egyik platánfán, továbbá a Rómaikőrúton volt kincstári faraktárban. — Hogyan dolgozik? Először a rügyeket támadja meg s ha nagy mórtékben lép fel, a rügyek 20—80 százaléka nem hoz levelet. Igy a fa körülbelül hároin hétig kopaszon áll. Csodálatos azonban a természet, az emheri agyvelő hasztalan akar kifogni rajta, csak lényegtelen tapogatózás marad minden nagy eredmény az ö gondoskodása, előrelátása mellett A gomba leette a rügyeket s mikor már jóllakott a fa szinte csupasz, jönnek a tartalékokból a pótrügyek, amiket járulékos rügyeknek hívnak. Ezek a legnagyobb, legtitokzatosabb, bölcsesség folytán csak akkor törnek elő, ha az elsők elpusztultak s már nem fertőznek. A gombiák úgynevezett mierinmai (szálat) azonban belemennek a fa szövetébe is és így nem csak a gallyak pusztulnak el, hanem a vastagabb ágak is. Sőt tönkremegy sokszor az egész fa. — A törvényszék előtt van egy 40—45 éves fa. Csak rá kell nézni és a laikus is észreveszi, milyen beteg. A Széchenyi-téren körülbelül 187 a platánok de milyen ÜUoaftívn, pc^g mafdrajn egykorúak. MaUnjajpwágbajj az egyik átmérőt* 70 caüQxcátár, pár lépésne tóLe, ki aszfalt alá nyűió gyökérrel a másiké, amely egyidős vele, csak 22. DÉLM AGYARORSZAf* PÉNTEK, 1941. JULIUS 25. Itt van aztán még egy kérdés, amire dr. M á rton József ügyvéd hívta fel már régebben a figyelmünket. Nem hiába volt hosszú ideig a fiatalkorúak bírája, sok gyenge lelkecske nyílt meg előtte, gonoszkákat téritett vissza a helyes útra, nincs az a szenzációs regény, amely nagyobb •eseményeket* tárt volna fel, mint egy-egy tárgyalása, — hát megmaradt benne most is a gyengék védelmére irányuló jószándék. Azt mondja hát kérdésünkre Kiss Ferenc, megvilágítva a tételt: A PLATÁNOK GOMBABETEGSÉGE NAL SÚLYOSABB, MINÉL INKÁBB ELZARJA AZ ASZFALT A FA GYÖKERÉTŐL A LEVEGŐT De az aszfalt hatása növedékvesztcséget is okoz, a fák nem hoznak elég széles évgyűrűt, szóval nem válnak törzsben olyan vastagokká, amilyeneknek lenniök kellene a koruknál fogva. Visszamaradnak magasságban is. Ennek viszont az a baja. hogy a másik rá nő és elnyomja. — Egyszóval itt is folyik a küzdelem a letérj az érvényesülésért, _ jegyezzük meg. — De mennyire! Az ember csak gyenge kísérletező hozzá képest. Háromszor-négyszer annyi platán pusztul el a Széchenyi-tér»n az aszfaltban, mint a parktükrök melletti egyes szabad részeken, ahol Pálfy polgármester néhány év előtt lebontatta a rácsokat és levegőhöz juttatta a fákat. Rovarellensége nincs a platánnak A levélfonák alján levő szőrök nem kellemesek, mert ezeket a szél lefújja s aki belélegzi, azt köhögésre ingerli. Tavasszal mikor a magja hull, hónapokon át tart ez a píhe-eső és bepiszkítja a ruhát — Hát a fák tövében, a vasrács köt ül összegyűlt szemét, nem árt? — Dehogy árt, nagyon is jót tesz. Legfeljebb" nem szép. Kiss Ferenc, aki most is olyan agilis és fürge, mintha újonnan kinevezett erdész volna s nem állana mögötte közel hat évtizedes tevékeny mult, — örökös elfoglaltságában statisztikákon dolgozik, hogy kimutassa: növedékben és magasságban milyenek az arányok? Itt aztán, már miní hogy A FA ÉLETÉBEN NAGY SZEREPE VAN A GYÖKÉRNEK Minden fának kétféle a gyökere. Körülbelül 39 centiméteres rétegben találhatók ar tápanyagot felvevő gvökerek. mig a másik a vízfelvevő gyökér. Ez addig megy, amíg megtalálja a talajvizet, esetleg két-két és fél méternyire. Ha talajvíz-dagály van, megáll 1—1 méternél, azonban vizböségben elpusztul, esetleg kikapcsolódik a tápláló munkából, szóval nem működik. Nagy baj azért nem történhet, hiszen jön viz az oldalgyökerekből A természet itt sem hagyja magát megfogni. — Hát meddig nyúlhatnak ezek a gyökerek? — A táplálékot felvevő gyökér 30 méterre i« elmegy szükség esetén. Az akácnál a 25 méteres gyökér nem ritka, de hát ennek a fának nagy terület kell, hogy összeszedje a fenntartásához szükséges táplálékot. A felvevőképességétől fó íg ugyanis a fa növekedése. Általában a gyökértudományban ma Kiss Ferenc az első szaktekintély. Véget nem érő tatul* mányok, kísérletezések, viták után jutott el oda, hogy véleménye irányító. De eredményeket produkált! — Az ákác, mondja, külterjesen használja d a talajt, csak nagy terület Igénybevételével éf meg. Amelyik fa gyökszőrökkel van felruházva, az kisebb területen és kevesebb táplálék-mennyiségből elégíti ki a szűkségletelt. Első »népakadémiánk«-at azzal fejezzük' be. amivel kezdtük: a platánokkal. — Van még 10—13 tökéletesen szép platánfánk, nagyon kívánatos volná ezeknek a megmentése és fenntartása, habár nem a korzón. Újszeged sokkal alkalmasabb erre a célra. A Széchenyl-tére* hársfák kerülnek a kivágott, platánok helyébe, itt idővel hársfasor alakul, de addig is jó volna felszabadítani a kiültetett, aszfalttól nem bántott, platánokat. Egyelőre csak nyeséssel, hogy ne gátolják a hársak növését. Varga Mihály KeoMkiScéss3*ff» kötélárulia nuaraini megu, mm hosszába idol tolt távol oiutonőioi: biitosiíson hclorcscs looási Kár ellen! Beszélgetések a szegedi fákról i. Mi a bara a korzó platánjainak