Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-23 / 166. szám

|Jégszekrényen jutányos árban fermeiezö és mezőgazdasági géoek Zománcozott edények Legolcsóbban Bruekner vasudvarban J l JGOSZL A VI ABOt — SZERBIA LETT (Belgrádi icvcl) Belgrail, julius. Szerbia közigazgatási és gazdasági élete napról-napra javul. Naponta ujabb problémák merülnek fel és ezeket nebéz megoldani. A nep- türelmes, visszavonult és dolgozik. Nem hiányoznak ugyan az agitátorok, a politikai ügynökük sem és amint a belgrádi sajtó cikkeiből kivehető, a tragikus áprilisi események uián, amikor Anglia háborúba ugratta be a szerb nép vehetőit, most Szovjetoroszország akarta felhasználni az összezsugorodott államot saját céljaira. A szovjet ügynökei élesztgetni akarták a szerbekben a pánszlávizmust, valamint a szarbek hagyományos orosebarátságét és azt ajánlotta, begy a szerb fegyverforgató férfiak rejtőzzenek el az erdőkben és »bajduk*-ok módjára tevékenykedjenek. Szerbia katonai parancsnoka megszigorította a katonai törvényt. Halállal, de legkevesebb bárom évi bortóuncl büntethető az az egyén, aki a háború folytatásához foutos készleteket, felszereléseket, különösen „ gáz és villanyvezetéket, vízvezetéket, vasiili távbeszélő cs távirrla, világítási sth. felszereléseket megrongál, vagy hasznavehetetlenné tesz, aki Szerbia területén nem német katonai személyeket támogatásban részesít, aki a Reichre, vagy :t német katonai érdekekre káros híreket külföldi személyek, vagy hatóságok tudomására hoz, aki azzal a szándékkal, hogy ártson ar német katonaságnak, beszünteti a munkát, vagy mást erro rábeszél. A kísérletet is hasonló súlyos büntetéssel sújtják. 1 Belgrádban néhány nap óla uj lap jelenik meg sObnovar cimen. A lap szerkesztője S z t o itn irovics-Jováno vics Milán volt szmederevói képviselő, aki Sztőjadinovics miniszterelnöksége idején tunt fel a politikai élethen, majd Cvetkovjcs kormánya alatt sajtófőnök is voit. A lap legutóbbi számában dr. Marinkovics Ntkola írt vezércikket és éleseu otsromolta azokat a politikai gonosztevőket, akik Szerbiát végzetes kalandba akarták sodorni azzal, hogv a szerb uépet a haldokló Szovjet védelmére harcba vitték volna 9 németek ellen. -Pántics Dusán Pozserovácon mondott beszédet a kerület városelnökei előtt , — Nagy szerencsétlenség ért bennünket — mondotta többek között. — Jugoszlávia azétesett Csak fsert'ia maradt meg. Most a megmaradt állam mrgszervezése, a munka megszervezése a fofcladotunk. Pántics felhívta Szerbia tiépét, hogv mindenki tehetsége és munkabírása szerint helyezkedjék ól ós ne nézze ki tni volt Jugoszláviában, hanem ?g»esit*e minden erejét a megújhodási munkában. Pántics kijelentelle, hogy a nópmegbizottak tanácsa (Szerbiában'megszűnt a miniszteri elnevezés, *koinesszároknak« hívják a minisztereket) egymilliárd dinárt szavazott uieg közmunkákra. Pántics további beszédéhen a kommunista agitátorok aknamunkáját ostorozta, majd ezeket mondotta: .. — Senki ne menjen az erdőkbe. Az embereinkBek nem ott a helyük, hanem a munkaasztalnál. Gyülekezzetek szerbek egyetlen nagy tönieglie, do nem másért, csak a munka elvégzése végett. Hasonlóképpen beszélt dr. Kosztics. Lázár volt szabadkai egyetemi tanár, ö is a kommunista agitátorok étlen beszélt és hangsúlyozta, hogy a szerb nép sohasem volt kommunista érzelmű. Öroszbarát. do nem a szovjetoroszok barátja, akikből hányzik a testvéri s általában a szláv érrés. Szerbiában egyébkent megjelentek a szerb csendőrök és a szerb állami rendörök, akik vj»zF/nknpták fegyverüket, A német katonai rendőr, séget vi—zavonták. Most újból szerb rendörök és csendőrök örködnek a rend felett. Hozzátartozik a szerbiai viszonyok ismertetéséhez az is, hogy V rn y a c s k a. B a n y a éppúgy megtelt, mint az előbbi években és nem is sokkal drágább, mint azélőtt. A szerbiai fürdők mind zsúfoltak. Az embereknek sok a pénzük s könvnven adakoznak. Máris igen nagy összeget g.viiitfittek Szmederevó uönépítésére. A szerb kormány megkezdte a mocsaras területek kiszárítását Sok fejfájást okoz Szerbiának az. hogv Szerbiába menekülnek nemcsak azok a volt iugoszláv 'tDlami ér, magántisztviselők dobrorolyárok. telepest, ai-ik Szerbia .örseszugorodott területén szüíetteV hanem horvátok, szlovének, delsz.erbiaiak, -At igen sol kácftai születésű súáv is. yú.b'9 van a t-re '' *obb fer. flomr msf!skü!t?kt,cn. h írben magánlakásokban helyezik cl aa érkezőket és igyekeznek szánjukra alkalmazást találni. Az utóbbi hónapokban nagy szántban emelkedett a szerbiai pravoszlávok szánta, lizer és ezer menekült kérte felvételét a pravoszláv egyházba. Különösen a szlovének keresztelkednek át nagyobb szántan. Magában Belgrádbafi ezcruél több szlovén tért át a pravoszláv vallásra, ' ' tio nyaralni menü, vagy hosszabb idol tölt Ijivoi oMiondidi: biztosítson netoréscs lonásl har elleni Szerdán összeül a két Ház egyeztető bizottsága a házassági javaslat ügyében A képviselőház nem tagadta el a felsőházi nddsiitfp Budapest, julius 22. A képviselőház keddi ülésén — mint előre várható volt — elvetette a házassági javaslat 9. paragrafusának felsőházi módosítását. A törvényjavaslat most a két Ház bizottságaiból alakult cgyc.tető bizottságához kerül. A köt Ház egyenlő számban küld ki tagokat az egyeztető bizottságba- Ha a két Ház 'közül valamelyik az egyeztető bizottság javaslatát nem fogadna el, akkor meg kcU ismételni az egyeztetésre megszabott eljárást s ha akkor setn jön létre megállapodás, a, törvényjavaslat sorsáról a két Ház együttes ülésben titkos szavazással dönt. A Ház ülésén. Bacidfy Kálmán előadó ismertette az igazságügyi és a közjogi bizottság jelentését. Az együttes bizottság q fslróház á!« tal a 9. paragrafusnál keresztül\Itt, módosításokat. nem tette magáévá és változatlanul fenntartotta az általa korábban clfogadotrt szöveget. A képviselőház ezután elvetette a 9. ssakaetsra vonatkozóan a felsőház módosításait. A 19, szakaszra vonatkozóan elfogadták a felsőházi módosítást, - * Az elnök bejelentette, miy.cl a .képviselőház a 9. szakaszt illetően neut tetto ftiagácvá a felsőház szövegezését, a továbbiakra vottufkozóaK a két Ház érintkezését szabályozd rendelkező' sek értelmében fog intézkedni. A Ház legközelebbi üléséi csütörtökön, tartja, ff Vörös pók" pusztítja a Kálvária- és a Szentháromság-utca vadgesztenye fáit az életkorukat és kipusztulásra vannak iiéive, Sajnos, a hajdani városrendezők ugy látszik, nenj tudták, hogy városi környezetben 4. vadgesztenye* fa minek van kitéve, ig.y niost siámilhajuttk rá, hogy pár cven belül a két uüát ujru kell fásitani, (A Dclmagyarország munkatársától) .Néhány napja egyre-másra kapja a Délmagyarország szerkesztősége a páuaszokut, hogy 'titokzatos kóc* pusztítja a fákat a város'két szép és forgalmas utvonalán, a Szentháromság-,utcán es a Kálvária-, utcán. A városnak ezen a- kél régi és u szegedi városképre -annyira jellemző utcáján köztudomasulag dus lömbu vadgesztenyefák árnyékolják az uttestet és a gyalogjárdát. Évtizedek óta állnak ezeknek az utcáknak kél oldalán a vaslugtörzsü, széles koronájú gesztenyefák, nemcsak jótékony árnyékot vetve a inekg nyárban a járókelőkre, hanem diszt is kölcsönözve, ezeknek az utvonalaknak. S most ezek a fák senyvednek, pusztulnak a nyári melegben. Nyár közepén, amikor minden züídül és virul, a Kálvária-,- meg a Szentháromság-utca vadgeszten}éráinak levelei sárgán fonynyádnak le az ágakry] és hullanak a kövezetre, ahol az utcaseprők öiszánirá Veprik össze az őszi lonibhullásra emlékeztető le-Vélesoiilókat. Ezt- a jelenséget már tavaly nyárbn is észlelték a két utca lakói, de mivel az idén -fokozott mértékben jelentkezett és több hatalmas fa kiszáradásnak is indult, jelentették a városi kertészetben. A bejelentések nyomán Gülá'csy Béla kerületi kertészeti felügyelő is megvizsgálta a helyzetet cs megállapításairól a következőket mondotta: A vadgesztenyefák betegsége: a »vörös pók* támadta meg a Szentháromság-utca és « Kálvária-utca vadgeszteayefáit ugy látszik, már tavaly, vagy tavalyelőtt nyáron. Piciny piros, szabad szétmncl aJig látható allat ez, amely a íak leveleibe eszi be magát s csak arról lehet észrevenni jelenlétét, hogy a fak levelei elsárgulva lebullauak. A városi környezetben elültetett vadgesztenyefákon bizonyos idő elteltével mindig jcleptkezik ez a gyilkos kis élősdi és a fa kiszáradását okozza. Nyirkos talaj hiányában, lefojtott, aszfaltos környezetben a fa nem tud védekezni gyilkosa ellen és kipusztulásra van ítélve. — Egy vadgeszteoyefa élettartama rendszerint 109— ISO esztendő, de- városi környezetben legteltebb 40— 50 évig él egy ilyen !«. A Szentháromság- ét 9 Kát üij utca .fai körülbelül elértet mert _ fásitani, a vadgesztenyefák fokozatosai} ki' fognak száradul II L .1 'I MAGYAR NYILVÁNOSSÁG AZ ÍRÁSTUDÓK ÁKl UASÁKÚJ, ES A MGKElÉ VjiLOK LAZADASARÓL közöl glosszát a » Magyar Kultúra* legújabb, szánt:). ,i-A magyar irodalmat — irja -i ma sok vcszclv fe* nyegoti, de tatán a leghagyobb az 4(odaírni folyóiratok részéiül. Ma inát' alfg vaa folyóirat Magyarországon, tnejvet iiodaírni ambíciók fülenének s a legtöbbje 4 Ic^roszs z a 1) b külföldi m a g a z i ü u k t) p u s ára süllyedt alá. Ac/ui á különbséggel, hogy mig a külföldi folyótráfukúak leg* alább a technikája és •kiállítass elsőrangú és művészi, addig a. magyar,, |#poknái meg cz is szegényes és iuvepc^ uejkuli- Lehet-e például mással, mint tészvéllciis^ggel és idegenkedéssel nézni azt a gyás'zpa vergődését, .amit a *llid* körül csoportosult iró^ folytatunk. hogy az irodalmat te|jésTcn fpibigi.tsák egy utcai képeslap áporodutt vizóbettí. Es ki láthat vívmányt llajni ss Verenc.pj képeslapjában, a »3Íagyar Futár*-báu, amelyw illusztrációs részében annyira primitív, nijiit délamerikai kollégái, szövegrészéből)' pedig po!i-» tikai cslzniadiasággal akarja az j'roda!* tn a t, a tudást és a szellemet pótolni? Mi ez, ha nem az egyik oidöJon a:z t-r;á s t o dók árulása, — a másik oldalon, i ffi % » k e d y ó k lázadása'-" >