Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-23 / 166. szám

SoHgQcriüchcs sieaeiiu c§aiá«ioh mintatelepe lesz a llorthii-telep Augusztus eletén feehölföznch az első lahOh az elsO hazakba (A Délmagyarórszág munkatársától) Kedden megtartották a nyilvános versenytárgyalást a Horthy Miklós-telep most felépített új házai melléképületeinek elkészítésére. Tizenkét ajánlat érkezett, főleg azok a vállalkozók tettek ajánlatot, akik a házakat építették, ezenkívül néhány ácsmester. Az ajánlatokat a mérnöki hivatal és a számvevőség vizegálja felül és megteszi javaslatát a munkálatok odaítélésére. Ugyanakkor a polgármester előtt fekszik azoknak a sokgyermekes családoknak a névsora, amelyek kérték, hogy a Horthy-telep házaiban utaljanak ki számukra lakást. Sok ilyen kérelem érkezett a népjóléti hivatal útján, de különböző társadalmi egyesületek és a vitézi szók is terjesztett be névsort, olyan sokgyermekes, szgeénysorsú vitézek névsorát, akik épperi azért, mert sok gyermekük van, nem tudnak lakáshoz jutni. A polgármester rövidesen kijelöli azt a 16 Családot, amely lakást kap a Horthy-tejep nyolc kis házában. A polgármester nagy gonddal akarja megejteni a kijelölést, mert azt szeretnék, ha a Horthy-telep mintatelep lenne s azok a szegényemberek, akik Itt hajlékot kapnák, minden tekintetben érdemesek lennének a lakás kiutalására. Rendes, dolgos embereket akar a polgármester idetelepíteni, akik gondját viselik hajlékuknak, mintha sajátjuk lenne. A kijelölés augusztusra valószinűleg megtörténik és augusztus elején beköltöznek az új lakók' a remekbekészült kis házakba. Ugyanez idő tájt megkezdődik a melléképületek építése, majd rövidesen hozzáfognak az erre a célra kijelölt telken a telep kápolnájának építéséhez. Ha ez is készen lesz, soí kerül az avatóünnepség rendezésére, mégpedig- tekintettel arra, hogy" ezek lesznek az új szociális megsegítés keretében felépített első házak — országos keretek közölt. Az avatási ünnepségre megbírják a kormányzót, akinek nevét a telep viseli és hitvesét is. UÉLMAGYARORSZAÜ SZERDA, 1941. JULTUS 23. Cuk&íka- ís> gyütoatcs-ákusításia UéfuecdU át magukat a mit utcai Iciftis-MMkelc lluvÁd&n a% élei (itUwüit — A vz&q.ímj-, filléu* áuiwk nem tudiáU bevz&cewii ok Uataikat a>z uf (A Délmagyarórszág munkatársától) Nyolc utcai péksüteményáríís fordult kérelemmel dr. Fálfy József polgármesterhez, hogy — miután megszűnt a kifli- és zsemlyekészítés — megélhetésük érdekében engedje meg a város, hogy péksütemény helyett, cukorkát, gyümölcsöt, vagy zöldségfélét árusíthassanak. A polgármester a legnagyobb jóindulattál fogadta a süteményárúsok kérését és a város miudent megtesz, hogy a lehetőséghez képest megélhetéshez juttassa a szegedi utcai forgalomnak ezeket a régi, jellegzetes alakjait. Megkérdeztük a jelenleg kényszerpihenőre vonult árusokat, akiket régebben megszökött helyükön, a Tisza Lajos-kőrúton, a posta épülete előtt, s másutt láthatunk fehér kendővel letakart kosaraikkal és megszokott portékájukkal. Most egy jóakaratú kereskedőember — azelőtt állami hivatalnok — vette kezébe az ügyüket, ő jár velük hivatalból hivatalba, hogy nyélbeüthesse új kenyérkeresetüket. Kedden délelőtt összegyűjtötte a nyolc kérvényezőt és megjelent velük a tiszti főorvosi hivatalban, ahol kiadják számukra az egészségi bizonyítványt, az árusítási engedély egyik okiratát. A süteményárúsok között van néhány többgyermekes Családanya, valamennyien 'családfenntartók, legidősebb közöttük őzv. Busa Jánosné, aki 73 éves és 23 évi árult péksüteményt Szeged utcáin. Egy fia volt, a világháborúban eltűnt a férje a háború alatt meghalt. Azóta süteményárusításból tartotta fenn magát, rendes lakása van a Korona-utcában és 73 éves köra ellenére dolgozónő, önálló kenyérkereső. Komáromi. Jánosnéuak 9 tagú Családja van. Tíz embernek sok kell s ehhez a nagy háztartáshoz segít hozzá Komáromiué a keresetéveh Hogy mennyit tudott keresni egy póksüteményárus naponta, arra nézve felvilágosítással szolgál Faragó József ne. Vékony kis öregaszbzocy, 62 éms, arcán nyomot hagyott egy müncis élet minden gondja, baja. — Hét éves korom óla magast keresem a kenyeremet. — mondja és egy kis büszkeség cseng a szavában. — öttagú Családom van, a férjem munkaképtelen, három leánygyermekemet taníttattam abból, amit az árusítással kérésiem. Mind a három leányom elvégezte /a polgárit, méghozzá tiszta jeles tanuló volt mindegyik, tandíjmentességgel tanultak. Kettő varr, a harmadik gép- és gyorsírónőnek készül. Az öregasszony. — mint a kérvény elárulja — még írástudatlan, a legkisebb leánya — gép- és gyorsítóul). És abból a keresetből nevelte fel, amit utcai árusítással szerzett. — Eladtam naponta 250—300 darab zsemlyét is a jóidőkben, — mondja büszkén. — És megkerestem néha —l pengőt, mikor milyen fürge voltam • . . Mert hiába, vagyok öregasszony kérem, még ma is úgy bírom a munkát, mint tíz fiatál leány! . . . Faragó Józsefné élete kész regény. Félárvg volt, hétéves korában pásztorkodott Vasmegyében, aztán felkerült cselédnek Pestre. Itt ismerkedett meg az urával, aki szabómester! volt s elhozta Szegedre. Aztán jött a világháború s jöttek a gyerekek, három leány, egyik a másik után. 'Az ura a világháború Után keresetképtelen lett, ö tartotta fenn a kis családot. A szerb megszállás alatt Újszegeden kezdte az utcai árusítást. Akkor nem kellett hozzá sem ipar, sem engedély. Később Szegeden folytatta, péksüteményre rendezkedett be, ebből éltek, gyermekek ebből nevelkedtek. • — Az új iparhoz befektetés kell — mondja a nénike, mint valami bölcs kereskedő —, ha A nap szárazzá tette Hágát? Vegyen ICUNSZT (daueri OLAJAT Puhit — fényesít Széchenyi-tér 2. 40 gramos üveggel —60 tillér napközben éppen a legnagyobb forróság óráiban, -nem vehet a dolgozó ember. Aki mégis meg akarja tartani munkakedvét, az kitűnően pótolhatta a hidegvizes leöntést néhány csepp valódi Diana sósborszessiel ha lemossa izzadó homlokát, bedörzsöli forró Imrét, hónalját és karjait. Ez ugy lehűti és felüdíti, mintha hideg fürdőt venne. FRISSÍT, HÜSTT, ERŐSÍT MINDENÜTT KAPHATÓ. , 'Jelenlegi árak: j preba eredeti közép | nagy PALACK 70 f. j 1.20 P | 3Ő0 P j 6.40 P gyümölcsöt árulok, kosarakat, mérleget kell venni. De majd aduak hozzá péuzt a leányaim, most már felneveltem őket, keresnek s majd csak hozzásegtíenek a befektetéshez . • . Igy tervezget az öreg zsemlyeárusnő. aki 7 éves kora óta . megszokta, hogy küzdelem a* élet ... A kérvényezők között van Rácz Sándorné, aki 9 éves kisleányát iskoláztatja és tartja eh Érdekes Streberovszky Andrásné esete, akii Kőrösmezőről hozott magával a férje Szegedre.* Eredetileg Oroszországból jött és most az a' baj, hogy nem tudja megszerezni iratait, amelyek az új iparengedély megszerzéséhez szül\ ségesek. De nem tudják beszerezni az iratokat a többiek sem, hiszen olyan szegények, amilyenek csak a fillérekből máról-holnapra élő emberek lehetnek. Nem tudják előteremteni az iratok beszerzésének költségeit, éppen ezért nem új iparengedélyért folyamodnak, hanem azért, hogy meglévő sütemény árusítási engedélyükre vezessék rá, hogy cükorka- és zöldségféle árusítási űzhessenek. Valamennyien bizakodnak a polgármeste; szivében és abban, hogy találnak majd valami módot számúkra, amelynek alapján folytathatják kenyérkeresetüket. Szívesen átképezik magukat 'cukorkaárusításra, vagy gyümölcsárueításra, hogy bsaládjukat továbbra is támogatFAIS-TVK ÁS TE VÁLJILMT BSFIST AZ ULOATÓI, AMELY* nek eddig megszokott. kis színfoltjai voltak és amely egén életűket, évtizedes élményeik öazszeségét jelenti . , . *