Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-20 / 164. szám

Szeged képzőművészete »Klféjlett irodalom 's művészet nélkül iyncs nép, oielly a* nemzet magas nevét megérdemelte volna*. •Vőrö s rn a r t y Saegvu keplftruuvészeli múltját keresve, — annak mclUUúsal»uu csupán az utóbbi félévszázad termelésére szorítkozhatunk. Mielőtt evvel lényegileg foglalkoznánk; nagy vonásokban nézzük át hazánk képzőművészetét, hogy érthető legyen; miárt csupán 40—7(0 év az, amit Szegeden múltnak nevezhetünk. Az első művészeti megindulást mar Szeut Istvánnál megtaláljak. Az árpádházi királyogtól Magyarország nagy uralkodójáig, Mátyás királyig szépen fejlődnek a képzőművészetek s monumentális építkezésekben kulminálnak. Sajnos a középkorból kevés műemlékünk maradt. Az archeológia tudománya a mult században s főként jelen századunkban produkál jelentős eredményeket. Megállapithaló tény, hogy Magyarország mindenkor megállta helyét, minden ágában a képzőművészeteknek. A legsötétebb korok — ebben bővelkedik történelmünk sem sújtották végzetes csapással, csupán kényszerű pauzák azok, amelyek meggátolják előrejutásának lendülotében. A mohácsi vész a szellem harceszközei helyett, kardot kényszeritett hazánkra, hogy mintsgy három évszázadon keresztül, nyugat bástyájaként harcoljon saját életéért s nyugat — nyugalmáért! Áldatlan helyzetünk, a harcok tömege, — köl- és belviszályaink a török hódoltság idején tul is gátat vet a nyugodt haladásnak. Képzőművészetünk csupán az elmúlt század elején talál ismét önönmagára. A 19. száz.ad nemzetünk szellemének hősi kora. Hatalmas ősenerglával tör előre irodalmunkudományunk. Óriás szellemi emberek titánl erővel harcolnak hogy behozzák mindazt a rengeteg időt. amelv alatt Európa nyugodtan élt. a? kotott. fejlődöd. Kazinczy Kisfaludy, Bajra. Széchenyi. Kossuth. Vörösmarty, Petőfi fergeteges rohanásban .gyekeznek ujolérni Európát. Képzőművészetünk rég nincs. Akik nlkotnnk. távol az országtól keresnek érvényesülést. íróink, politikusaink', várva-várják a szobrászt, festőt: aki művészi tudásával felülemelkedve az idegen vándorként nálunk holvoncó képírókon-kőfarngékon: megindítsa nemzeti kénzŐmflvésztünk előretöréséi. Hozsannám) fogadják elsőként a Rómából érkező Ferenezi István szobrászt, majd a Bécsből jövő Barabás Miklóst. Az olasz, származású, de maovarrá lett Mara*ton1 Jakab a negyvenes évek legmozgékonyabb eavénlsége. Nagyot lendít ugv a leendő ninffvar művészek', mint a társadalom művészi nevelésé" A alapítja hazánkban az eNő művészeti iskolát A maavar miivétve* istiloféu A magyar művészet s a magyar társadalom szellemi élete kibontakozás határán áll, amikor bekövetkezik a nemzet nagy tragédiája, amely Ismét pár évtizedre meggátolja a haladást: abszolutizmus. Az országol az évezredes sok veszély megacélozta. Ami a század elején oly hatalmas vitalitással megindult, a 2 évtizedes kényszerű hallgatás után friss erővel tör elő. Képzőművészetünk most már yegleg talajt kap, megtalálja nemzeti öntudatát és jellegét, teerbélyes virágzó fává bontakozik. Az ötvenes évek európai müvészetéua bécsi és müncheni iskola uralkodik. Később Pária veszi át * vezetést. Ezidüre esik Izsó Miklós és M a d ar á s z Viktor szereplése, kiket tömegesen követ JZ ország minden részéről nagytehetségű iíjú lemzedék. Zichy Mihály, Páál László. M u nzácsi Mihály. Székely Bertalan, Lotz Károly, B e n c z u £ Gyula. T h á n Mór. F e s z t y Árpád. Szinvey Merse Pál! Korunk akadémikus naturalizmusából indul legfőbbje; hogy más-más utakon, elhagyva az egybeformáló európaiságot, magyar géniuszként megteremtsék a magyar művészetet, 1871-hen Trefort kultuszminiszter valósitotta meg a legszükségesebb hagyományfentartó intézményt. a Mintnrnjztanodát, amit követ a MfntarajzIskola. majd a Képzőművészeti Főiskola. Az első tanárok: Székely Bertalan, Benczúr Gyula és a szőrász Stróbl Alajos. Nemcsak nemzeti művészetünkben, de európai vonatkozásban ii nagymesterek. Most már a főiskola lett minden induló tehetségnek elsfl állomása. A magyar képzőművészet keretei bővülnek. Művészeink szétszélednek az országban Művészi életünkben szerepet vállal a »vidék«. A nagybányai iskola a mlllénium éveiben a DÉLMAGYAR0RSZA6 VASÁRNAP, 1941. JULIUS '20 legnagyobb jelentőségű. Hollósy Simon eleinte nyarankint rándult le müncheni iskolájával. Szolnokon művészeink már a 19. század utolsó évtizedében a galériatónusokai levegővel cserélik fel, hozzák a magyar tájat, a magyar népet. A századfordulóban eredményszerüen kibontakozik az alföldi iskola. Szentes, Hódmezővásárhely, Szeged. R ud n ay Gyula. Kossta József. Nvi1 a s s y Sándor s azon művészek diszes csoportja, akiknek stílusában fontos szerepet visz a hagyomány, akiknek élményalapja az érzelem, a levegő. a színharmónia. Hazánk világháborús és háború utáni művészete Európa művészetével egyetemben: a forrongás kora. A legutóbbi évtizedben lehiggad, magára talál, megindult a római iskola folyományaként monumentális festészetünk. A város Szeged ösi város. Valaha népvándorlási telephely. Az Alföld e része ingoványos árterület volt, amelynek szigetjón épült a város. Innen neve is. A középkorból csupán J nagyobb jelentőségű művészi emlékünk van. A régi Szent Demetertemplom lebontásakor napfényre került nyoleszegletfi toronycsonk ó8 az alsóvárosi templom. A Demeter-templomot a 18. században teljesen átépítették. Szerencsés véletlen, hogy a fogadalmi templom építkezésénél, 1925-ben legalább egy toronyrészletet meg lehetett menteni. Ebből következtethetünk eredeti, csúcsíves stílusára. .Az alsóvárosi ferences templom hatalmas egyhajós gót -csarnok. A templom melletti kolostort a 18. században lényegileg átalakították. Az alsóvárosi templommal kapcsalatban emiitjük meg Képíró István szereplését. »Pictor Stephanus* Szeged szülötte, 1512-ben dolgozott a templomban. Állítólag ő festette a sSegitö Boldogaszszonyc-t ábrázoló képet. A tő. században már volt Szegednek festője. 1754 körül ugyancsak a ferenceseknél dolgozik Hogger János, szintén szegedi származású festő. A tnuzeum igen sok faragott kőemléket őriz, amiből a város román-korbeli monumentális építkezésére lehet következtetni. 1526-ban Szeged fejlődési lehetőségét is meggátolja a török uralom. Szeged az ország nagyrészével megszállás alá kerül. Megszűnik mindén épitő-ulkotó munka. 1686-tól a már országosan ismertetett okok miatt Szegednek nincs művészi élete. 1800-ban ts igen szórványosan találunk műpártolókra, de művészt csupán az évszázad vége produkál. Szegedet 1879-hén nt árvüs söpri el. A város romokban hever. Az ország, sőt Európa részvéte Szeged felé fordul. Nagyarányú épitkezések indulnak. Itt lenne most na alkalom, hogy az ópilkezésekkel karöltve nekilendüljön annak másik két alkotója! a szórásrat és festészet js. Sajnos a 19. század nem kedvez a monumentális művészeteknek. Az építészet Enrópájmn elszakadt a szobrászattól. a festészettől. Ebben az Időben nyer mind nagvobb teret az öncéln kerctfestészet és talapszobrászat. A szobrok és képek kiszorulnak az építkezésből, önálló életbe kezdenek s helyüket n szalonokban, tárlatokon találják meg. A városban a művészetek Iránti jószándék megvan. Már a 19. század első felében találkozunk áldozatkészségével. amikor Is Joó Ferencnek és Jánosnak művészeti ösztöndíjat Mztoslt. Joó Ferenc nortréfestő lett, számtalan arcképet festett naturalista stílusban. Utolsó éveiben teljesen visszafejlődött. Lokális jelentőségen felül nem emelkedett. Unokaöccse János, felcseréli a művészi pálya ezernyi megpróbáltatással járó hivatását a kényelmesebb rajztanársággal. Korán elkerült Szegedről, valahol Egerben tanított. Szeged a 80-as évekbe* ösztöndíjat adott a tehetséges parasztfiunak, Gabara Vincének. A hozzáfűzött reményeket sajnos nem válthatta Ke, tanulmánya kezdetén meghalt. Ot követi a Város ösztöndíjasaként Tóth Molnár Ferenc. Szatymazf tanvai flu. A Város tehetővé teszi, hogy Münchenben tanuljon. Főként genreképeket fest, jelentősebb, mint ttrafikns. Itt azonban teljesen elszakad az Alföld formát adó lényegétől, tipikusan német-mltnehenl fesz. Élete nagyrészét Németországban tölti. lapoknál illusztrál, plakátoknf fest. % mureumban lévő hagyatéka rajzbell felkészültségről tesz tanúságot, ami azonban nem emeli RÍ őt az átlagmüvészeR sorából. Gonifoskodion csafániáröl kössön életbiztosítás! Háború őseiére éirtonms HAMAR FARAD FÁjMAKAlÁBAI fej F Nt«*ZÚf1tK niNfrIM LAT rájoacns HM „A65CULAP* OM MT«T(T VINV KA»HATÓ> „cA&nerr TIAOUTAMKATPMH Gyártja : Carmen cipőgyár, Nagyvárat. Mx árvtz után Az árvíz utáni években a város felismeri igényét a képzőművészetekkel szemben. Nagyér lék ti képeket rendel, vásárol. 1895-ben alapítványt létesít 20.000 koronával. Ezt követi Zsombori Fodor István 12.000 koronás művészi alapítványa 1898-ban. A város és a társadalom összefog a képzőművészetek felkarolására. Megalakul a Szegedi Képzőművészeti Egyesület, Lázár György és Pálfy Viktor kulturtanács. nok költségvetést készítenek, hogy az Országos Képzőművészeti Egyesület tárlatait Szegedre hozhassák. Szeged volt az egyetlen vidéki város* moly az országos egyesületben jelentős taglétszámmal szerepelt A Szegedi Képzőművészeti Egyesület, mely Jelentős törzsvagyonnal rendelkezik, megkezdi működését. Évente kétszer tart kiállitást. Költségvetésébe 3000 koronát illeszt amely össreget « tagok közötti kisorsolásra szánt képek vásárlására fordítja. 1899—1900-ban a kiállítások sikerei fokozódnak. Képvásárló a város, a bankok, nt egyesületek és magánosok. 1900. évi jelentésében a« egyesület már a kővetkezőket közli: -Szeged közönsége szépen megértette törekvésünket és mlruf tömegesebben, lelkesebben sorakozik lobogónk körül, hogy hazai képzőművészetünk szent ügyéi diadalra juttassa*. Mint látjuk, a város már a századfordulóban teljes mértékben értékelte az ország képzőművészetének előretörését és minden erejével azon volt, hogy azt lokális vonatkozásban is felvirágoztassa. Alapítványokkal, művészi ösztöndíjakkal, kiállítások rendezésével ösztönzik az anrw termett tehetséges szegedi fiatalokat, hogy a művészetekben előrejutva öregbítsék Szeged jóhlrét A mult század végére s a század elsfi 14 esztendejére esik kiváló képzőművészeink virágkora, amelyet művészek szerint fogunk ismertetni, amikor hazánk ismét belesodródik fátumábo? 1914. világháború 'i A háború nem kedvez művészeinknek'. A til* sadalom minden rétegének kulturigényét eltompítja a vérzivataros szomorú végfi háború. Eri követi az infláció, alapítványok elértéktelenedése, általános anyagi romlás. Szeged Trianonban határvdrossá degradálódik. Szürke, nehezen mozduló, reménytelenül köedő, szomorú város. Művészeink élnek, illetve élni akarnak. Alkotnak. kiállításokat rendeznek. * vároo mindené elkövet, hogy vitalitásukat fenntartsa. Lehetőségeihez képest vásárol, műtermeket épit, lakásokat bocsát művészei rendelkezésére. Sajnos, e» mind kevés. A műpártoló középosztály lerongyolódva nem is látogatta már a kiállításokat, nince meg a vásárlás lehetősége. Frissülést, vérkeringést, megmozdultai jelei* szomorú helyzetében Is gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szegedi képviselősége. Nagyarányú építkezést kezdeményez, megrendeléseket juttat szegedi művészeknek is. fis ismét eléri e sokat szenvedett várost a sorstragédiája nalátt képviselője médiai Ujabb küzdelmes kor veti előre árnyékát. Ezt a kort már nem Ismertetjük. Benne élűnk". Minden reményűnk megvan rá, hogy a küzdelmek évein nemsokára már tul leszünk, máris megnagyobbodva hazánk' Szeged ismét centrum lesz ahol a művészetek ujult erővel virágzanak majd TEI»»E*VÁRY JÓZSEF