Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-11 / 131. szám

Szenzációs vendégszereplés a Városi Színházban szombaton junius 14 efl Makai Margit és Tímár lázsef Verneuil színmüvében Egy tanteremmel ki kell bővíteni a város tanyai iskolát, de ki adja a pénzt ? (A Délmagyaröfszág munkatársától) Régi kívánsága Vár,ostanyának, hogy az elemi iskolát bővíttesse ki a város egy tanteremmel, mert a jelenlegi helyiség nem elég a nagyszámú tanuló elhelyezésére. Az ügyben megindultak annakidején a tanácskozások, szakértői megállapítás szerint 8200 pengőbe kerül az iskolának új tanteremmel való kibővítése. A város annakidején a minisztériummal folytatott tanácskozások eredményeképpen olyan megállapodásra jutott, hogy 4000 pengővel a minisztérium japul hozzá az építkezéshez, 4200 pengőt pedig a város vállal magára. Azóta azonban bizonyos változtatások váltak szükségessé a város háztartásában, amelynek következtében le kellett arról mondani, hogy a város is hozzájáruljon az építkezésekhez. A kibővítésre azonban égetően szükség van s ezért a város most azzal a kérelemmel fordult a minisztériumhoz. Hogy az egész 8200 pengős összeget utalja ki a minisztérium államsegélyként. 'A kérelmet kedden terjesztették a minisztériumba s remélik, hogy a válasz rövid időn belül megérkezik. Arról nincs értesülés, hogy mi lesz a minisztérium álláspontja. Remélhető azonban, hogy a kérdés megoldásának feltétlen szükségességét felismerve, sem a minisztérium, sem a város részéről nem mutatkozik majd akadály a yáröstanyai iskola kibővítése ügyében. Kedvező megoldás lenne, hogy az új iskolai év megkezdése előtt felépítenék az új tantermet, hogy a tanyai tanulók már a megnagyobbodott iskolában kezdhessék meg a tanjitSst 3000 pengős pénztárcát fogott s cigányasszony és vadházasfársa (A Délmagyarország munkatársától) Besurrauó tolvajcigányokat kisértek kedden Szentesről a szegedi ügyészség fogházába. Néhány nappal ezelőtt Kántor Imréné jelentette a rendőrségnek, hogy Batthyány-utcai lakásába a déli órákban ismeretlen egyén besurrant és a szekrényből egy 3000 pengőt tartalmazó pénztárcát lopott el. A rendőrség megállapította, hogy a lopással egy orosházi cigányasszony gyanúsítható, aki ugyanaznap másutt is kísérelt meg besurranó lopást Tettét felfedezték és amikor a lopott holmikkal távozni akart, elfogták. A károsult később, amikor a lopott holmikat visszakapta, a cigányaszszrmyt futni engedte. A személyleírás alapján megállapították, hogy a tolvaj cigányasszony Petrovics Rozália lehet, aki néhány hónappal ezelőtt szabadult a Csillagbörtönből. Detektívek mentek Orosházára, ahol megállapították, hogy a lopással gyanúsított Pelrovics Rozália vadbázastársával, Petrovics Károllyal együtt az elmúlt napokban lovakat, kocsikat, szobaberendezéseket vásárolt, valamint egy énre kifizették lakbérüket, Petrovics Rozáliát és vadházastársát elfogták és a rendőrségre kisérték. A cigányasszony beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy a lopást Farkas Mária nevü rokonával együtt követték el. Farkas Mária fosztotta ki a szekrényt, addig ő a ház előtt falasó tt. A jól sikerült lopás után a pénzen Farkas Máriával megosztozkodtak. Petrovics Rozáliát és vadházastársát kedden kisérték be a szegedi ügyészség fogházába. Farkas Mária ellen a rendőrség országos körözést adott ki. A ZOO latokat Az aupsóutyi „folond faUoHhtól" az tUa szegedi IwúkalüveQty (A Dólmagyarország munkatársától) Világdúbörgések idején el szokták rendelni a kirakatok eisötéti lését A hatalmas üvegablakok mögött kihunynak a fények és jótékony homály fedi mindazt, ami a kirakatban van, vagy volna. A kirakatoknak is rendkívül érdekes a pályafutása. Voltak idők, amikor szöget ütött az emberek fejébe, hogy a kirakat üvegablaka természeténél fogva egy darabban van s minden igyekezetükkel arra törekedtek, hogy ezt a szép, csillogó egységet megbontsák." Nagy sikerrel alkalmazták ezen törekvés végrehajtása során köveket és aszfaltdarabokat. Aztán voltak korok, amikor kisebb szerep jutott az emberi tűnődés mélyén a kirakatnak, lévén a kirakat és a mögötte busuló üzlet üres. Mindebből az látszik, hogy a kirakatok együtt éltek és együtt haltak az emberrel és a korral. A bolond Johann .. . 1741 év juniusában — éppen kétszáz esztendővel ezelőtt — furcsa munka kezdődött Augsburg ban Johann Mayer ruhakereskedő üzlete előtt Kőművesek sorakoztak fel csákánnyal, lapáilai a tisztes üzlettulajdonos boltja előtt és nagy sí kerrel kezdték döngetni az emeletes szürke haz falait. Az utca egy ideig egykedwüen vette tudomásul a bontás tényét, de amikor hire ment, hogy Johann-nak valami uj terve van a bontással, akkor már egyre nagyobb tömeg kezdte figyelni az üzlet előtti munkát. — Mi lesz itt mester? — pattogtak innen fs, onnan is a kérdések. A válasz az volt, hogy a taton támadt kiadós lyukból »kir&kat« lesz Mayer ur legszentebb akarata szerint. A »kirakatc szó csakhamar befutotta Augsburg tisztes városát. Hogy mit akar jelenteni, azt nem tudta ugyan senki, de hogy valami bolond dolog lehet, arról meg volt mindenki győződve. El is terjedt a tisztes kereskedőről rövid idő alatt az a nézet, hogy bolond ember lehet, ha egy darabban álló házát ilyen oktalanság miatt átlyukasztja... »A bolond Johann* — így hívták a városban. Aztán egy napon betömődött a lyuk. Szép, esillogó, hatalmas üvegablak került a lyuk helyére és — Uram Isteni _ üveg mögött szépen, akkurátusan felsorakoztak Mayer ur ruhakereskedésében található öltözetek szines csoportjai Megszületett, végérvényesen és visszavonhatatlanul megszületet a »kirakat«. És a »bolond Johann-/ volt a bábája Augsburgban. Nem telt beJe sok idő: minden valamirevaló üzlet falát bontani kezdték az augsburgi utcákon és minden üzlet oldalában feketéllett az a lyuk, amelyből kirak»t lett. Olyan átütő sikert értek el a kirakatok, mint amilyen átütő sikert értek el jóval később azok a kövek, amelyeket a beverésükre használlak. Végig a világon — Szeged végállomással A delizsans korszakát élte még akkor a világ s igy a hir nem járt olyan, mint manapság De az újítás mégis eljutott a világ fővárosaiba Páris, London és a többi után Berlinben is elhatározta egy élelmes könyvkereskedő, hogy meg töri a jeget és ő is épít kirakatot. Ez már 1835-ben történt. Hogy Augsburgtól Berlinig terjedő útra miért volt "szükség a kirakat számára csaknem száz esztendőre, arra némi magyarázatot szolgáltatnak azok a fennmaradt feljegyzések, amelyek szerint a berlini kereskedők, illetve céhmesterek kiátkozAssal fenyegették meg azt, aki kirakatot mer cpitoni. Felismerték ugyanis a kirakat vonzó voltát, amely eképpen üzleti sikert is jelenthet, sőt ennek következlében bizonyos vetélkedési léckört teremt s mivel nem minden céhmesternek és kereskedőnek volt módjában kiveretni saját üzlete fnlát, elhatározta, hogy — a konknrrens kirakatát vereti be. ha az elkészül. Egyszerű megoldás és a jelek szerint rendkívül hatásos volt, ezt mutatja az a rnmmogás, mig a kirakat Augshurgból tovább jutott Aztán már nem volt nehéz az uija. Egész Európa megkedvelte a kirakatot s olyan hévvel kezdték el mindenütt éoiteni, mintha afölötti csodálkozásnak adtak volna ezzel kifejezést, hogf miképpen tudott a világ évezredeken keresztül kirakat nélkül élni. Budapesten s minden városban és faluban nW is épültek már kirakat nélkül üzlethelyiségek. Szegeden sem kellett a ránkmaradt kevészszám* feljegyzés szerint külön eszközölni az üzletházé falának ki lyukasztását: ezzel a lyukkal, sőt üveggol betömött lyukkal születtek már meg az áruházaknak és boltoknak szánt üzletrészek, á \V|a|g|n|e|r-család. amely 1850-ben alapított íj1 üzletházat, már kirakattal látta el az azóta 's jólismert üzlethelyiségeket Hasonlóképpen kirakatot kapott a D a n n e r-féle vállalat üzletháza is, de megjelent a kirakat annak a Fóliák nC' vü kereskedőnek apró kis üzleten is, akit a2 1800-as évek elején engedtek a városba a palánkon belül, kimondván a városi tanács határozataképpen, hogy »jó magaviselete érdemesitésé['! engedtetik bé > városba árulás céljáböl s ha j° maga viselettyet itt benn is folytatja, akkor pú1* gárnak is bé fogadtatik .« Az »ároIás céljából* kis üzletet nyitott és kitette apró kirakatába mindazt, amit beljebb nagyobb tömegben lelhetett a tekintetes vásárlóközönség. Ha másképpen lehetett, akkor ugy segített magán az egykor' szegedi kereskedő, hogy az ablakba rakta kj ké*" szemlére nz áruit, amit feltétlenül látni kell a közönségnek. Három ökör egy üvegablakért Ami ebben az időben némileg útját állta a kirakat, illetve a kirakatüveg szélesebb területen való elterjedésének, az nem volt egyéb, mint aZ' hogy az üveg mérhetetlenül drága volt Annyit"! került, hogy egy tehetősebb kirakatüveg árábó' a feljegyzések szerint — 3 ökröt lehetett venniIsmeretesek azok a régi szokások, hogy az üveg helyett »Máriaüveget/, ezt a csillogó homály®8' áttetsző ásványlapocskát használták. Csakhogy ennek nem sok értelme volt a kirakat esetébe®' mert igaz, hogy áttetsző volt, de nem átlátsz®' Ezért aztán áldozni kellett és a méregdrága üveget beilleszteni az üres lyukba. Tették is vol"a ezt szívesen a szegedi kereskedők, ha némi biz'®" sitékot kaptak volna atekintetben a váro6 köz- é vagyonbiztonságának hathatós őreitől, hogy "j kirakatüvegük nem lesz áldozata holmi becsiPf^ arszlán legénykednének, vagy a suttyomban érkező tolvajoknak, akik fáradtságot nem kiméig nyomták be olykor az üvegeket és vittek el zasztó és rendkívül nehéz cipekedések kö^b®9 mindent, amit a kirakatban találtak... Ez ell®9 egy ideig vasráccsal védekeztek, de ezzel fel' M részt a drága üveg úgysem menekült meg a dühödött tolvajok bosszúja elől, másrészt p® a vásárlóközönség sem látta tisztán a kirakat® helyezett árukat , Szeged történetével foglalkozó, elsárgult sok tanulsága szerint érdekesen festhettek egykori kirakatok. Van egy feljegyzés, 9X0 Jt szerint >az alsó Városi Vasút utzában nem semmi az üzlet nagy ablakában, hanem ki ,r, tátott, hogy 'ki minket látni akar, lépjen bejjé* < Ez az egyetlen feljegyzés, amit találtunk • szegedi üzletek kirakatára vonatkozóan a időkből. Az ujabb időkből már jóval tetem®®®9,, a feljegyzés és az újsághír. Többnyire arról a nak, hogy milyen körülmények közrejáts»á° folytán következett be egy-egy kirakat elmnla®*^ A kirakat ma már szorosan hozzátartozik városok arcához. Ez a kétszázéves intézmény & . zánőtt a mindennapokhoz, az életünkhöz. Csá f : tanak, csillognak, megmutatják magukat ©V f szerényen, néha öntelten. Pihen bennük a vonal és az íz. Olyankor a legváltozatosabb^ a legnyugtalanabbak a kirakatok, amikor yo|í | nyugodtabb az ember. Rengeteg színük, és ízük van. S olyankor egyszerűsödnek l®- j kor az ember válik nyugtalanná. Ez nem ®® Mert itvenkor — az ember kerül a kiraka'b® Berncüorfí alpaK** "r evőeszközök kzpbatók # M tí Hongária adénrH**** CtjáO^ Tisia Lajos körút ». ^ (Mihályi füszertMet meHeW FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ «