Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-11 / 131. szám

Szentes győzött Csongrád elten a kéi sxomsxédvávos villanyperében Ü sxegcdi tábla 3300 pengőé, 633 árammérőórái és különböző felszeretésé iéélé meg Ssenées számára CA Délmag yafország munkatársától) A szegedi ítélőtábla előtt az elsőfokú ítélet helybenhagyásával ért véget az a nagy érdeklődésre ezámotfartó ügy, amely „csongrádi villanyper" néven indult meg évekkel ezelőtt Szentes és Csongrád között- A felperes Szentes város évekkel ezelőtt 9—10.000 pengős keresettel támadta meg Csongrád városát, Csongrádtól az összegen kívül többszáz árammérő órát és villamossági berendezéseket követelt. 1907-ben történt, hogy a szentesi Hazai Villamossági Rt 25 esztendőre szóló szerződést kötött Csongráddal. A szerződés értelmében az áramfejlesztő és villamossági üzem a szerződésben megalapított anyagi juttatás fejében villanyárammal láIel Csongrádot. A Hazai Villamossági Rt. 1916-ban felszámolt és a ösongrádi áramszolgáltatást Szentes városa vállalta magára. Hét esztendővel ezelőtt. 1934. november 20-án Csongrád Szentessel, mint a Hazai Villamossági Rt jogutódjával felbontotta a szerződést, mire Szentes meg akarta yónni Csongrádtól az áramszolgáltatást s viszszakovetelte azokat az árammérő órákat, huzalokat és villamossági berendezéseket, amelyeket a részvénytársaság és annak megszüute (A Délmagyar őr szag munkatársától) Szendrő városának borzalmas pusztulásával napok óta foglalkoznak a lapok. Az egykori várost elzárták a külvilágtól a lángok s csupán az a néhány ember tndott kusza híranyagot szolgáltatni Szendrő pusztulásáról, aki el 'tudott menekülni a levegőbe repült városból. A menekültek elmondották, hogy nagy csoportok indultak el Szendrő felől; mindnyájan az egykori város lakói; most helyet keresnek, ahol megtelepdhessenek. mert Szendrő megszűnt léteznx • • * Kedden délelőtt Szegedre érkezett egy fiacálember, aki szombaton Szendrőn járt. Átadjuk neki a szót: elbeszéléséből megrázó képe bontakozik ki egy város pusztulásának. Csütörtök délután három óra . . . — Nem voltam jelen a borzalmas katasztrófánál — kezdte —, de a pusztulás kéné' láttam. Beszéltem néhány menekülttel, aki elmondotta a város halálának megrázó perceitCsütörtökön, június 5-én igen sokan tartózkodtak Szendrőn, vásár volt a városban. Ez a Belgrádtól délkeletre, mintegy io kilométerre fekvő városka a szerbeknek föntos katonai központja volt: a vagongyár, a nagyfórgalmú állomás és az arzenállá berendezett szendrőn vár voltak a város legfontosabb pontjai. Csütörtökön javában folyt a munka, tömve voltak az ntcák, az állomás is tömve volt emberekkel. Nem sokkal három óra után kellett volna kifufniok a személy- és tehervagonoknak. Hasonlóan élénk volt a dunai kikötő forgalma is, ahol egy erftzös és két benzinrakománnyal telt nszúlyhajó várakozott az indulásra. És egyszeresük — bárom óra felé járt az. idő — emberi füllel szinte már alig érzékel ketö robbanás rázkódtatta meg irtózatos erővei o várost. Rögtön utána robbanás-sorozatok követték egymást. Pillanatok alatt egyetlen láne- és fvft'crner lett a város A szörnvű ereután Szentes adott Csongrádnak. A perben Csongrád jogi képviselője azt hangoztatta, hogy a Hazai Villamossági Rt.-vel kötött eredeti szerződés értelmében 25 év után a részvénytársaság által juttatott berendezések, így az árammérő órák és huzalok Csongrád, illetve az áramfogyasztók birtokában maradnák. Szentes jogi képviselője kifejtette, hogy amikor a részvénytársaság megszűnt, Szentes új szerződést kötött Csongráddal, amelynek értelmében az órák, huzalok és vezetékek Szentesre szállnak vissza. A törvényszék részben helyt adott Szentes város követelésének és 7500 pengő kártérítésen kívül 055 darab árammérő órát, 331 darab árammérő órához tartozó „Gumón" alátétlemezt ítélt meg Szentesnek. Az ügy fellebbezés folytán a szegedi tábla elé került, amely most a törvényszék ítéletének helybenhagyásával Csongrád város fellebbezését elutasította és kötelezte a perköltségek megfizetésére. A tábla ítéletében kimondotta, hogy a törvényszéki ítélet a teljesítési határidő lejárta ntán, az esetleges felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajtható. jű röbbanás, mint papírszeleteket, JCágta a falhoz az embereket s döntötte romba a városnak minden épületét. A vagongyárban mintegy 2000 munkás dolgozott, együtt halt meg mindegyik a gyárépülettél. Mint a kártyavár, úgy omlott össze a gyár a mintha papirmaséjáték lenne, tígy repült kilométer magasságba a szendrői vár és az állomás. Kétszáznyolcvan vagon lőszer robbant fel a várban, 30 bazon — bazinenként 300 vagon — összesen .9000 vagon benzin robbant fél. A Duna kicsapott a medréből..» A mindent elsöprő detonációk nyomán rettenetes lángoszlopok Csaptak fel — folytatta a szörnyű kép idézését felemésztve az állomás raktáraiban felhalmozott élelmiszert és egyéb anyagokat. A gyárépület, a vár és az állomás volt a robbanások föfészke s a hatalmas menynyiségű robbanóanyag pusztulása eltüntette a föld színéről Szendrő városát. — A tűz perjEek alatt terjedt a város utcain, amelyekben egyetlen ház sem maradt épenDe még romokról sem lehet beszélni — möndia informátorunk —, mert az épületek a földdel lettek egyenlők ... Csütörtök délután három óra óta minden égett az egykori város helyén, a tűz oltására gondolni sem lehetett. A robbanások helyén úgy megrázkódott a föld, hogy kilométerekre lehetett érezni a rengésszerű földlökéseket a Duna válásággál kicsapódott a medréből; a kikötőben elsüllyedtek a szállítónszályok és a yontatógőzös. Aki látta ennek a vámosnak a helyét, az tudja, hogy álig vari szó, amely kellően elmondhatná, vagy leírhatná a pusztulás valódi képét. Borzalmas hőség a város körül — A mentisi munkák lehetetlenek — hall* gátjuk tovább. — A város napok óta elszabadult pokol, minden talpalattnyí hely ég. A tfc borzalmas htíséact terjeszt a város helrre körül, DÉLMAGYAROKSZAG SZERDA, 1941. JONIÜS 11. mint egy izzó kohóban, olyan a levegő Szendrő környékén. Ilyen átlapolok között vem lehet arra gondolni, hogy rendszeres mentést eszközöljenek. De nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát sem. Fantasztikus számok terjedtek el s a hióbhírek terjedésének meggátlására most hivatalos hirdetményben tették közzé a környéken a valószínű áldozatok számát. A közlés szerint mintegy 10.000 ember a robbanás áldozata. — Az állomás épülete alatt eddig félezer halottat találtak. Kétségbeesett emberek keresik, kutatják az elpusztult város környékén hozzátartozóikat; borzalmas látvány a félig őrült emberek rohanása. Ilyen megrázó képet talán csak a sanfranciskói földrengés nyújthatott. A robbanás irtózatos ereje messze hajitolta a sínekről a kocsikat, valósággal felkapta a házakat s mint a porszemet vágta 10—15 méter magasra az embereket. Ilyen katasztrófát ypalószinűleg nem élt át egyetlen város sem; tíz perc alatt eltörölt a föld színéről egy várost • • . Mi lehet a katasztrófa oka ? — A katasztrófa okáról többféle kombináció forog közszájon, — felelte kérdésünkre informátorunk. — Sokan azt állítják, hogy véletlen műve a szörnyű pusztulás. Mások szerint már régi idők óta alá voltak aknázva a levegőbe repült, helyek s most esetleg vigyázatlanság következtében jöttek működésbe a pusztító apparátusok. A hatóságok természetesen azonnal megkezdték a vizsgálatot, ennek eredményétől függ azután minden megteendő és várható intézkedés. Mindenesetre akár vigyázatlanság. akár a megfelelő óvóintézkedések hiánya okozta is a katasztrófát, a hatóságok példás szigorral járnak el az ügyben. — fejezte be beszámolóját a szendrői pusztulás Szögedre érkezett szemtanuja. Szendrő városához a történelmi vonutközásokon kívül irodalmi emlékeink is fűződnek. Egy „Szendrői Névlelen"-ne\ keresztelt ismeretlen poéta szedte versbe itt évszázadokkal ezelőtt két magyar vitéz párbaját, amelyet egy megszöktetett török nő miatt vívtak a vár közelében. A vers egyik legérdekesebb emléke a legrégibb magyar költészetnek. A költészet azonban ma már a múlté és Szendrő is a múltba temetkezett . . . Kalmár-Maron Ferene \ Nemzett Monfcaközpoiif közgyűlése A Nemzeti Munkaközpont szegedi szervezete » városháza közgyűlési termében tartotta meg közgyűlését. A közgyűlést dr. Rosta Lajos országgyűlési képviselő nyitotta meg, utána GaálSándor titkár terjesztette elö jelentését. Még mindig vannak üzemek — mondotta —, ahol heti 48 órai munkaidő helyett 72 órán át dolgoztatják az al» kalmazottakat s ezért a tulmunkáért összesen nem fizetnek annyit, mint amit egyszerű, 48 órai munkaidőre ir elő a rendelet. A szervezet különbőzé osztályainak beszámolója után bejelentette, hogy hármilyen számú munkástömeget elhelyeznek vasútépítési kuhikmimkára. amely 1' évig tart Ezután egyhangúlag a kővetkező tisztikart választották meg: elnök: dr. Rosta Lajos, alelnökök: Csűrik János, Imri József, Gregnss Rózsi, titkár: Gaál Sándor, jegyző: Bugyi Ferenc, pénztáros: Pintér Endre, ellenőrök: Boros József, Banyó János, számvizsgáló bizottság: dr. Némedy Gyula, Héhn János, Horváth Imre, küldött közgyűlési tagok: dr. Rosta Lajos, Gaál Sándor, Imri József, Kálmán Mihály. A megválasztott uj vezetőséget Kopasz József üdvözölte, maid dr. Rosta Lajos a magyar dolgozók összefogásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy fizessék meg a munka értékét adjanak emberi megélhetést 3 bánásmódot o munkásságnak. Végűi dr. Katona István városi tanácsnok, közölte, hogy a város minden konkrét esetben orvosolni kívánja a panaszokat, majd Boros József és Duda János szólaltak M. na naaraini meáo. taae hosszabb idol tölt távol otthonától: biztosítson betöréses lobásl kár ellen! ,SZENDRÖ, A LEVEGŐBE REPÜLT VAROS A megrázó pusztulás egyik szemtanuja Szegeden beszél a borzalmas robbanásról, amely eltüntette a föld színéről Szendrő városát