Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

püükssá mmm §¥dro$i$züilidz szenzáctófa! a Nádasy bollettcsopoil Bfllleííeh. duetten. szólótdncoKt ' Szenzációs hosillim^K hivatali munka fáradsága ntán felüdülést je­lentett számomra a komponálás. Az íróaszta­lom fiókja számára dolgöztam % ésak bará­taim unszolására álltam rá, hogy nyilvános­ság elé lépjek szerzeményeimmel. Én magám még ma sem igen tudok hinni benne, hogy sze­rény kis nótáimnak mások számára is jelen­tőségük van, bár szakértő barátaim igyekeznek erről meggyőzni. A búcsúzásnál azzal a megjegyzéssel távo­zunk, bogy dr. Dyés Tivadar mindenesetre na­gyon szerény, ami dalköltőknél eléggé ritka tulajdonság, éppen ezért mi annál nagyobb bi­zalommal és érdeklődéssel várjuk aít a, hang­versenyt, amelyen néhány más szegedi nóta­szerző társaságában a nyilvánosság elé lép legújabb dalaiyal. fsz. f.) Tartós ondolálást 241 legújabb francia gépemmel csináltasson. A haj nem törik és természetes fényt kap. Estélyi frizurák gyönyörűen készülnek. Herédi GizellaSzee<d Kossuth L.-*ugárut 23. Junius eleién les* a szegedi gs,ógtfürdő-mo*galom sásxlóbonéása Budapesti szakemberek a szegedi reuma-napon (A Délmagyarország munkatársától) Je­lentette a Délmagyarország, hogy pár héten belül szakemberekből álló társaság érkezik Szegedre a város fürdőügyeinek tanulmányo­zásira, majd innen továbbmenve a felszaba­dult Délvidék fürdőinek az idegenforgalomba való bekapcsolását tesáti vizsgálat- tárgyává. Eredetileg ugy.volt, hogy a József Fe­renc főherceg vezetésével érkező vendégek pénteken jönnek Szegedre, a kirándulási azonban az utolsó pillanatban későbbre ha­lasztották, mert ezen a napon a fütdóorvösok és a fürdőügyi szakkörök egyéb vezetői a bu­dapesti reumakongresszuson vesznek részt. Igar a látogatás junius elejére marad. A pén­teki reumakongresszusra Budapestre utazott dr. M i s k o 1 c z y Zoltán tb. főorvos, Szeged fürdőorvosa és megbeszélte a szegedi látogatás programját. Ugy tervezik, hogy a gyógyfürdő szakér­tők, idegenforgalmi vezetők juniusi látogatá­sa zászlóbontása lesz a szegedi reumagyógy­fürdő és gyógyintézet megvalósítása érdeké; ben indított mozgalomnak. Többször irtunk már azokról a tervekről, amelyeket a kiváló gyógyhatású szegedi melegvíz kihasználására irányulnak és amelyek gyógyszálló,. gyógy­fürdő, reumakórház, pezsgőfürdő stb. létesíté­sével kapcsolatosak. Ennek a mozgalomnak a nyilvánosság elé lépése lesz a juniusi találko­zó, amelynek keretében Bilkey-Pap La­jos egyetemi magántanár, a székesfőváros gyógyfürdőinek főorvosa is Szegedre érkezik és itt előadást tart az orvosoknak a reumáról. A vendég szakférfiak, akik valamennyien az Egyetem Barátainak Egyesülete meghívására jönnek Szegedre, szintén felszólalnak. Ezal­kalommal ismertetik azokat a nagyszabású terveket is,, amelyeket a szegedi gyógyfürdő megvalósítására készítetlek. — A szegedi gyógyfürdő-nap előadói — mondotta a Délmagyarország munkatársának dr. Miskolczy Zoltán — rá fognak mu­tatni a reuma népbetegség elleni küzdelem jelentőségére és fontosságára s ebben a küz­delemben a Szegedre váró feladatókra. Mert ma már kétségtelen, hogy a »reuma« gyűjtő név alá sorotí betegség-csoportot népbeteg­ségnek kell tekintenünk. Ugyanis a népbeteg ség fogalma nem jelenti csupán egy beteg ­tegség milyen munkavégzési Ebből a szempontból nézve, kétségtelenül melyik iesést okoz. a reuma az a betegség, amely a legtöbb terhet jelenti a nesnzet gazdaságának. Magyarorszá­gon csak a társadalombiztosító intézetek ada­tai vannak feldolgozva^ az itt nyilvántartott oetegeknek 5 százaléka szerepel mint reumás. Az Országos Társadalombiztosító Intézet 1939-ben 1,500.000 pengőt, a MAV betegbiz­tosító intézet 140.000 pengőt fizetett ki reuma gyógykezelésére. A munkakiesési bérre és a rokkantság okozta járadékra vonatkozó ada­tok nincsenek összegyűjtve. — Ezek az adatok világosan mutatták, hogv a reuma népbetegség, mégpedig ugy az egyénre, mint a közösségre súlyos teherként nehezedő népbetegség, amely ellen a küzdel­met minden lehető módon fel kell venni. En­nek a küzdelémnek az egyik része a megelő­zés, másik része a tudomány mai állása sze­rint a reuma leghatékonyabb gyógymódjá­nak, a fürdőkezelésnek minél hatékonyabb kiépítése. — Szeged abban a szerencsés helvzetben vah — foTytitta dr. Miskólezy —, ho-j a reuma elleni küzdelem mindkét részébe be­kapcsolódhat. Egyetemünk kiváló orvosi ka­ra éppen a napokban juttatott el a polgár­mester úrhoz egy átiratot, ebben egy modern gyógyfürdő felépítését javasolja és készsége­sen ajánlja fel szolgálatait a reuma elleni küzdelemhez, ami a gondozói szolgálatban és a gyógyfürdő szellemi irányításában, majd pedig reumakutatóintézet felállításában nyer­ne igén nágyértékü gyakorlati kifejezést! — A gyógyító munkához pedig rendelke­zésünkre áll; az 1000 méteres hőforrás 52 fo­kos gyógyvize, amely vegyi összetétele és hő­foka alapján kiválóan alkalmas minden reu­más betegség gyógyítására. Egyáltalán neiö hanyagolható el az a körülmény sem, hogy Szeged évi körülbelül 3000 órás napsugárzá­sával az ország alacsonyan fekvő reszei kö­zött első helyen áll. Nem hiába nevezte Z a d­ravecz püspök Szegedet a »fénv városá­nak®. — Sajnos, jelenlegi fürdőnk méretezése, beosztása nem olyan minden igényt kielégítő fürdő lehessen belőle, azonkívül gyógyszálló­dé ja rfincs és a jelenlegi helyen ez nem. i« valósítható meg. Á fürdő maga sem építhető át a mai kor igényeinek megfelelően. A mai fürdőnek meg kell'maradnia népfürdőnek épiteni kell egv modern gyógyfürdőt, amely gyógyszállóval cs turdőkórházzal lenne egy­bekötve. Arivei hőforrásunk az Alföld egyet­len termál-gyógyvize és a Délvidéken iíved rendeltetésű modern gyógyfürdő egyáltalán nincs, szinte parancsoló szükség kivánja « terv mielőbbi megvalósítását. A város cáwel az intézménnyel kifejezhetetlen szolgálatot tenne a szenvedő emberi társadalomnak, 3 nemzetnek s végül — de nem utolsó sorban rr a város közönsége ojyan intézraénvjieí jutna, amely idegenforgalmát növelné, bevé­teleit fokozná és diszére válnék a városkép­nek­— Mivel erre vonatkozó elgondolásaimat — fejezte be nyilatkozatát dr. Miskolczy Zol­tán a város hatósága, az egvetetn oW!" kara és budapesti illetékes körök nagv íet­széssel fogadták, minden remény meg vatí rá. hogy azok mielőbb valósággá is válnak; _ Férfi, és nöi szőve ek, selymek egyéb ruházati cikkek kedvező fizetési feltétélék' kel beszerezhetők >TRIBON< képviseletnél —' Oroszlán utca 6. (udvarban). ~mmmemmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm—rn—** Halálos iféfef Zágrábban Zágráb, május 31. A Stefani-itoda jelenti* A zágrábi rendkívüli tőrvényszék kimondott® az első halálos ítéletet. Az elítélt egy szerb férfi, aki. május 26-án rálőtt egy horvát nai őrjáratra. Az ítéletet már végte is hajtot­ták­Tánclemezek RfRiivészlemezek Gramofonok Könyv Papir írószer • 9 y raktárai VÁROSI NYOMDA K ér é 9. • Bejárat kapu I a t ifOfcnrák az Anna-ün6üulorrásnáj Az 1000 méter mélységből fakadó 50" — bőségesen hydrokarboixátos viz kitűnő ba7L. a vese- és hólyaríiántalmaknál. kőképp" nél és sartúJlermelésfléL Biltofan ormi tanftcsadfts ts dtcnúrzes ivúkorázOk részire naponta lei 9-tai 9 ér*161 Uj helyiségében megnyílt ; Kertész Sándor bútorcsarnoka J Kárásr-utca IX. szám

Next

/
Thumbnails
Contents