Délmagyarország, 1941. június (17. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-26 / 143. szám

109 szegedi iskola közfii 96-nél bevezetik az idén a nyofcosztáiyu oktafást fiz eisfi legyen fill Szeged az országban az uj iskolaieíerm bevezetése terén (A Délmagyarország munkatársától) Szeptembertől kezdve új fejezet "kezdődik a magyar iskolapolitika történetében: megvalósul a nyolcosztályos elemi népiskola. Az ország 5500 iskolájánál 67 százalékában vezetik be a nyolcosztályos elemi oktatást. A tankerületi főigazgatóságok — köztük a szegedi főigazgatóság is — megtette már az előkészületeket a reform gyakorlati megvalósítására. Szeged az országban az első volt, ahol megvalósították a nyolcosztályos iskolareformot. 'Az alsóvárosi elemi népiskolában már 8 évvel ezélőtt megnyílt a hetedik osztály, majd az ezt követő esztendőben a nyolcadik osztály is megkezdte működését. Azóta is az alsóvárosi községi elemiben nyolcosztályos az oktatás. Az alsóvárosi elemi iskola példájára Szegeden még több iskolában kísérleteztek a nyolcosztályos elemi oktatással. így a rókusi elemi iskola is megvalósította a nyolcosztályú oktatást, majd egyik-másik tanyai iskola is kísérletezett teljes eredménnyel. Szegeden tehát a nyolcosztályos intézmény •em új, szeptembertől pedig általánosan bevezetik. 'Amíg azonban as ország iskoláinak 61 százalékában nyílik meg az ősszel a nyolcosztály, Szegeden az elemi iskolák 89 százaléka megvalósítja est a reformot. Errenézve a tankerületi főigazgatóságon a következőkben tájékoztatták a Délmagyarországot: — 109 szegedi és környéki iskola közül szeptembertől kezdve 90-nél megvalósul a nyolc-, osztályos oktatás. Szeged tehát a nyolcosztályos oktatás beyezetése tekintetében úgyszólván az első helyen áll, de Szegedet illeti az elsőbbség abból a szempontból is, hogy itt nyílt meg először a nyolcadik népiskolai osztály. Titeenkileng iskolánál nem vezethetjük be az őszszel m nyolcosztályos oktatást, ennek inkább itechnikai akadályai vannak- Ugyanis néhány iskolánál nincs még megfelelő számú tanterem és a gazdasági iskoláknál, valamint a kisegítő gyógypedagógiai iskoláknál sem fejleszthető vi oktatás jelenleg. Ugyanez a helyezt az Izraelita és az evaugélikus iskoláknál is, amelyeknél szintén nem vezetik be az idén a nyolcosztályos oktatást. A legtöbb iskolánál most ® hetedik, jövőre pedig a nyolcadik osztály is megnyílik. Remélhető, hogy egy-két éven belül Szegeden már esaknem valamennyi iskola áttérhet a nyolgosztályú rendszerre. Kijelentették még a tankerületi főigazgatóságon, bögy a reform megvalósítása nemosak •tekintetben nagyjelentőségű, hogy a népi rétegek oktatását nyugateurópai színvonalra emeli, hanem megszünteti a tanítómunkanélküliséget is. — Férfi tanítókban máris hiány mutatkozik, — mondották. A nyolcosztályos reform megvalósításával nagy a szükséglet a tanítókban, a Délvidék visszatérésével még inkább megnyílt a lehetőség a tanítók elhelyezkedésére. Egyedül Szabadkán és környékén 200 magyar tanitó kell, de a Délvidék más területén is nagy szükség van magyar tanítókra, hiszen a szerb uralom idején a magyar oktatásügy úgyszólván egészen szünetelt. — Női tanerőkben még nincs hiány, egyegy megüresedő állásra nagyszámban pályáz nak, de már mindjobban meglesz a lehetőség arra, hogy a tanítónők is rendre elhelyezkedhessenek. Azelőtt 3—4, sőt 7—8 esztendő is eltelt, amíg egy tanítónő álláshoz juthatott, nem is igen lehetett a fiatalabb végzettségű tanítónők pályázatát figyelembe venni, mive] voltak olyanok, akik hosszú évek óta vártak a kinevezésre- Most igen előnyösen megváltozott a tanítónők helyzete, a kultuszminisztérium uta sította a hatóságokat, hogy a pályázatoknál vegyék figyelembe azoknak a tanítónőknek a pályázatát is, akik alig egy évvel azelőtt kap ták meg az oklevelüket- Ez azt jelenti, hogy ellentétben az eddig követett gyakorlattal, azok a tanítónők is megválaszthatok, akiknek egy évvel ezelőtt kiadott tanítói oklevelük van Remélhető, hogy rövid időn belül az állástalan tanítónők is eí tudnak helyezkedni, a nyolcosztályú népoktatás bevezetése majd ezt a problémát is megoldja. Közellátosi értekezletei tartottak a városházán (A Délmagyar ország munkatársától) Szerdán délben dr. Tukats Sándor főispán vezetéséve! közellátási értekezlet volt a városházán a főispáni hivatalban- Az értekezleten résztvett dr. Tóth Béla helyettes polgármester, dr. Katona István tanácsnok, a közellátási hivatal jelenlegi vezetője és Gróf Győző, a közellátási hivatal főtisztviselője, aki a szabadságon lévő Fodor Jenő, a közellátási hivatal vezetőjét képviselte. Az értekedet foglalkozott mindazzal a közellátási problémával, amely as utóbbi napokban felmerült s amelyet a hatóságok közbelépésével sikerült megoldani. Foglalkozott az értekezlet azokkal a közellátási kérdésekkel i«, amelyek a jövőre vonatkosnak s amelyeknek tekintetében a város vezetősége már megtette, vagy megteszi a lépéseket a közellá fás zavartalan biztosítása érdekében. MINDEN KÜLÖN ÉRTESÍTÉS HELYETT Gellér !József, mint férj és kis leánya Julika, Varga Mihály és neje szülei, Endre, Tibor, László és Vidor fivérei és ezeknek feleségei, Griirifeld Géza és neje, mint após és anyósa, valamint az összes rokonság mélységes fájdalomtól! összetörten tudatják Gellér JM! varga Ma elhunytát. Drága kincsünket, szemünk fényét, akit örökké siratunk, gyászolunk. 26-án. csütörtökön d. e. fél 11 órakor temetjük a szegedi zsidó temető cinter méből, családi sírhelyünkre. A Mindenható adjon Imádottunknak békés nyugodalmat Külön villamos d. e. 10 órakor indul a Dugónics-térről. Részvétlátogatások mellőzését kérjük Elet a megszállott Belgrádban Drágaság és élelmiszerhiány a volt jugoszláv fővárosban A szabadkai Hírlapban olvassuk az alábbi tudósítást a megszállott Belgrád mai életéből* — A Délvidék visszatérése után a Belgrádban élt magyarok mindannyian visszatértek U' letöségi helyükre. A hazatértek sokat mesélnek a volt jugoszláv fővárosban észlelhető élei' miszerhiányról és drágaságról. Elmondqfttáfc hogy a háború után mindennek az ára legalább kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedett. A búzalisztből sült kenyér már csak elérhetetlen álom. Még kukoricás kenyeret sem kapni, Csat kukoricalepényt. Ennek az ára kilónként 6—í dinár között váltakozik Az élelmezési cikkei közül a marhahús kilója 35-7-45 dinár, egy kiló zöldborsó 22—25 dinár, s ehhez hasonló arakon lehet csak beszerezni, ha egyáltalán lehet. A vendéglőkben egy menü, amely levesből, húsból, főzelékből és kukoricalepénybből áll, 50—69 dinárba kerül. Egy levesért, amelyet a háború előtt 3—4 dinárért lehetett kapni, most 10—tí dinárt kérnek. Zsírt a városban nem lehet kapni. Csak itt-ott található füstöltszalonna. A ruhaneműeknél hasonló mértékben drágult meg minden. Közönséges, egyszerű cipőért 7—800 dinárt kérnek, a jobb árúért 1300—1600 dinárt is kell fizetni. Egy valamirevaló ruha 4500 dinárnál kezdődik, de a jobb minőségekért 6—7000 dinárt is elkérnek. A dohányosok legnagyobb bánatára Eígarettát is csak itt-ott lehet találni, egy-egy nagyobb kávéház, vagy étterem főpincérének jóvoltából. De ilyen esetekben meg kell fizetni sd árát. "A húszas 'Csomagolású Dráváért 10, a* Ibaráért 13—15 dinárt számítanak. A Morava pedig már majdnem ritkaságszámba megy. S ha mégis ráakad valaki, 20—25 dinárt kell fizetnie husz darabért- Száva-dohányt a keres'i kedésekben is árulnak, de reggel kilenC-féltízrfl rendesen elfogy a dohány s akkör aznap nem' igen lehet kapni. Igy szűkölködik most a dohányban az a Belgrád, amely a dohányáról híres országnak Solt a fővárosa, A város forgalma lassan ismét helyreáll. A kijavított zímonyi vasúti hídon keresztül most már Zágrábbal is helyreállították a vasúti ösf szeköttetést. Az utcákon elég élénk a forgalörá s a kávéházakban is elüldögélnek az emberekA rendszeres munka még nem indulhatott meg. Belgrád lakosságának egyharmada mé$ nem tért vissza, azonkívül az ottélő magyarok is hazaköltöztek, úgy, hogy rengeteg az ür,e{ lakás- A kevósbbé sérült épületek kijavítását megkezdték. Az üzleteiknek nagyrésze zárví van, A Belgrádban uralkodó óriási drágaság aV lenére a hazaköltöző magyarok legtöbbször n»' gyon olcsón, párszáz dinárért kótyavetyélték d bútoraikat. Egyesek, a szerenüsésebbek. a visí' szatért déli területekről Belgrádba érkezettekkel kötöttek bútorcserét, — néha még látatlan' ban is. Az olcsón eladott bútorok egyrészt a''1 is bizonyítják, hogy Belgrádban a drágaság el' lenére tulajdonképpen csak az élelmiszernél1 és a ruhaneműnek van értéke. Érdekes a* is, hogy ha az ember átraeítf Zimonyba, amely pedig még nemrég a volt J*' goszláy fővároshoz tartozott, egész más vila' got talál. Itt úgyszólván változatlanul mAft' maradtak a háborúelőtti árak. Még kenyér is lehet venni, csak azt nem szabad Átviot? Belgrádba. Ha valakinek mégis sikerül a pészés, könnyen eladhatja kilogramját akár ** dinárjával k.