Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-09 / 105. szám

SZÍNHÁZ ES SZÍNHÁZI ÜNNEP (A diák-Hamlet kolozsvári bemutatójának szinlapjára) JÜELM AGYARÖRSZAG I PÉNTEK, 1941. MAJTE 9. töaid let LCTŐK siet" melf^ R ÖDIFA1 ér; k* TIK3* FA JIEG R"' Ü9 is tlah jr PC® BEIA tdí IETO' IJC ÁRO0 IFA ZEK' N)Éfa< rlf" -ti ná' $ ti AL'; fa' fa' TFLfa FA IJ U A szegedi színjátszó diákok tegnap Kolozsváron mutatták be az országos visszhang mellett megteremtett »egyetemi Hamletet*, Ez a kolozsvári előadás és az a hang, amellyel Kolozsvár fogadta a szegedi diákok szinpadi megjelenését, ismét sok mindenféle kérdést vet fel. Többek között a szegedi színház kérdéseit is. A színház igazgatója a kapuzárás előtt azzal búcsúzott el a szinögyi bizottságtól, hogy a legnagyota© sajnálatára egyelőre nem tud programot adni a jövő évadra és nem tudja körvonalazni jövőévi társulatának kereteit azért, mert — mint mondotta — a színészek egyrésze nem szerződik hozzá. Az igazgató azzal indokolta meg ezt a szokatlan bejelentést, hogy >a színészek nem mernek a szegedi színházhoz szerződni, mert a szegedi sajtó nemcsak ridegen, hanem barátságtalanul és sokszor kíméletlenül kritizálta meg őket és ezzel elvette kedvüket, bátorságukat a szegedi szerződéstől*. Nem kívánunk most ezzel az indokolással és ezzel a filippikával foglalkozni, csak a kolozsvári Hamletelőadással kapcsolatosan rá kell mutatni arra, hogy az egész magyar sajtó, Szegeden kezdve, Budapesten folytatva és Kolozsváron végezve a legnagyobb melegséggel ég lelkesedéssel fogad minden olyan produkciót, amely a színpadot valódi hivatására emeli, amelyben csak egy kis lélek, bizonyíték van a színjátszás lelke és értelme mellett. És ez így van nemcsak akkor, amikor diákok lépnek alkalomszerűen a színpadra, hanem mindig akkor is, ha a hivatásos színház csak a legkisebb részleteiben is teljesíti hivatását. A szegedi diákok Hamletje mindenesetre példát mutat a szegedi szinház számára, a sajtó boldogan és lelkesedéssel köszönt minden olyan teremtést, amely a magyar szó és a gondolat templomává avatja a színpadot. Ez a sajtó, amely az igazgató szerint »elrlasztja a színészeket*, boldogan és a legszélesebb nyilvánossággal állott és áll mindig a hivatását teljesítő színház mellett Színházi ünnep Kolozsváron Hogy mit jelent a szegedi diákok Hamlet-előadása, hogy az elmélyülésen és a magyar szó nemes gyakorlásán tuí milyen ösztönző példát mntat a hivatásos szinház felé is, azt mi sem igazolja jobban, mint az a vezércikk, amelyet Spectator, a kiváló erdélyi kőziró irt a kolozsvári »Ellenzék* hasábjain a szegedi diákszínjátszó fogadtatására »Szinházi ünnep* cimen. — Illik méltatnunk és kell méltassuk sok vihart látott színházunk holnapi estéjét, — irja vezércikkében Spectator. Ez nem szokványos műkedvelő-játék alkalma lesz. Sokkal több ennél. A szegedi egyetemi ifjúságból kiválogatott jótehetségü és magas tanulmányozásra érett elemei szövetkeznek, hogy alapos tanulmányok alapján s szaktanári bírálat pillantásai között íöloldjar nak újból egy színjáték, irodalom, bölcselet, sőt irodalompolitika s ifjúsági politika szempontjából egyaránt nagy és rejtélyes feszültséget: Shakespeare hamleti kérdéseit. Nem különcködés, hanem rendkivill törekvés jogán és indítékán. Röviden szólva, eltűnődtek rajta, bogy Shakespeare és Hamlet ujabb és ujabb tanulmányt érdemel i az egyetem ifjúsága jól teszi, ha belemerül, a rendesnél mélyebben az idők és helyzetek mindenféle, korlátai fölött uralkodó nagy szellem világába. Re kapcsolatosan magasabb távlatok felé biztatja közönségünket, amelynek Ízlése mindinkább romlik és feltüzeli a színjátszást, amely a hamleti leiadatokból mindjobban elvonatkozik, viszont a tanulmány értékeit és eredményeit most készen kapja. Spectator azzal végzi cikkét, hogy jó lesz az irodalmpolitikát komoly és igazi mezőkre viszsráterelni és az ifjúság, amelynek feje és szive fő az erők túlságos bőségétől _ irja _ az ilyen és hasonló teljesítmények iránt vágyódásokra készfelte, elvonja felesleges vagy kinos mozgalmaktól, amelyek fájó sebet ütnek másokon és rossz emlékeket ültetnek a holnap férfiaib'a. Erre az "tóbbi törekvésre a szegedi egyetem ifjúsága néhány igen szép és hatásos példát nyújtott irodain»i és művészeti tekintetből a múltban is. A szegedi hamletistákat is történelmi izü jelentőség, fönja körül _ fejezte be vezércikkét Spcclaför. Rendkivul nagy várakozás és érdeklődés készülődik fogadtatásukra. Szinte felcsigázva, mégpedig önkéntelen felcsigázva. Nemcsak az ifjúság, hanem valamennyi nemzedék részéről, mert irodalmi és művészi fordulatot sejthetünk. Németh László a diak Hamletről A szegedi egyetemi Hamlet jelentőségéről tanulmányban foglalkozik Németh László, a megalkuvás nélküli, bátor tollú esséista és kritikus Z i 1 a h y Lajos folyóiratában, a »Hid«-ban »Mükodvelők és színészek* címmel. Elöljáróban a Hamlethez kiadott füzettel foglalkozik Németh László és ezeket irja: — Hogy fölvillanyoz ez a kis füzet! Szinte elveri a szinházbajárás estérőlestére növő mélabuját... Németh László azzal folytatja, hogy a tanulmányok közül különösen tetszett a Hamletet alakitó Szász Károlyé, aki a wittenbergai diákból indul ki és ennek a bosszúra rest, tiszta Intellektualizmusára zúdítja rá Dánia iszonyát. Hamletjeink közül ezt senki így meg nem irta volna — állapítja meg. A sztárkodó fényképeket elengedtük volna — irja tovább —, az egész füzet mégis igen rokonszenves munkába nyújt bepillantást, melyet mi inkább a nyilvánosság hiúságaitól és a karrier csalfa madarászfüttyétől féltünk, mint a belső tartalmasságtól. Ami felvillanyoz, mégsem a füzet, hanem a puszta tény, hogy képzett fiatalokból kellő vezetés alatt s nem minden támogatás nélkül műkedvelő társaság alakult. Nem igen tudom elképzelni, hogy némi kivonnlás, elkülönülés nélkül manapság jót is lehessen csinálni. A magyar dráma megujulását sem vártam soha állami vagy magánszínházainktól, amelyekben még megbukni sem igen lehet 10- 20.000 ember nélkül... Tanulmányát így folytatja Németh László: — Kísérletnek sem utolsó: kik viszik a színjátszásban végre is többre, akik magas szellemi munkával s élettel eltelten mint műkedvelők, az ifjúság színjátszó képességét is céljaik szolgálatába állítják, vagy a profik, akik éjjel-nappal színházban játszanak, de csak igen ritkán színdarabot... Bennem legalább, aki fiatal diákként igen kezdetleges körülmények közt magam is belekóstoltam a szinpadi műkedvelők boldogságába, megmoccan az emlék s minthogy szerzőt keresve egyikük az én nevemet is kimondja: alig állhatom meg, hogy ne jelentkezzem. A szinházi tanulmány következő szakaszában Németh László az egyik budapesti vigját«kbemntatóról ir bírálatot és tanulmányát ezekkel a sza vakkal fejezi be: — Aki azt kérdi, hogyan került ez a két dolog egy cikkbe: ne hagvjuk azt sem válasz nélkül. Ahol megélni csak bárzenéből lehet, végül Is a dilettánsnak kel! Mozartot játszani... R belügyminiszter felmentette Gidófaivv Pált az MLSz minis! ferl biztesi megbízatása alól Budapest, május 8. A belügyminiszter csütörtökön leiratot intézett a MLSz miniszteri biztosához, amelyben tudomására hozta, hogy az 1940. március 9-én az MLSz közgyűlése által elfogadott alapszabályt, fegyelmi és játékszabályt láttamozta, illetve jóváhagyta. Rendeletben közölte a belügyminiszter azt is az MLSz és a JT miniszteri biztoséval, hogy közel kétéves miniszteri biztosi működéséről és az MLSz önkormányzatának a felfüggesztés előtti idővel kapcsolatos vizsgálatáról felterjesztett jelentését tudomásul vette, az MLSz ellen a vizsgálatot megszüntette és miután a miniszteri biztos feladata befejezést nyer. ennélfogva dr. Gidófalvy Pált az MLSz és a JT miniszteri biztosát e megbízatás alól a mai napon elismerésének nyilvánítása mellett felmentette. A volt miniszteri biztos, mint a szövetség orszá gos elnöke, az önkormányzatát visszanyert MLSz örszágos elnökségét az első ülésre május 11-éif, vasárnap délelőtt 9 órára hívta Össze. (MTI) A vezető világhírű márkás látcső BMMMI1I«U a optikai uakúiltitkbM. HOR,,OROM*>. MMÉPWD;! IÜRANY HENRIK IV.. V.EI-OFR. <U llörom giiermclf ei tüú szobáiban (A Délmagyarország munkatársától) Március 23-án a szegedi mentők egy súlyosan öszszeégett kisfiúval robogtak Balástyáról a szegedi gyermekklinika felé. Az autóban eszméletlen állapotban, harmad- és negyedfokú égési sérülésekkel egy 3 éves balástyai kisfiú, Joó Pál feküdt. A kis Joó Pált két kis testvérével együtt édesanyjuk egyedül hagyta balástyai lakásukban. Joó Istvánná a késő esti órákban tért haza munkájából és már messziről látta, hogy az ablak és az ajtó résein sűrű füst gomolyog ki. Rosszat sejtve futott a ház felé, ahol a belső bútor már hatalmas lángokkal égett. A kisfiúk közül csodával határos módön kettő csaknem teljesen sértetlen maradt, a kis Pál azonban súlyos égési sérüléseket szenvedett. A magukra hagyott kisfiúk játszadozás közbfen kinyitották az égő kályha ajtaját, ahonnan parázs esett ki és a bútorok lángot fogtak-1 A lakás ajtaja kividről volt bezárva, úgy, hogy, a kisfiúk nem tudtak az égő szobából kimfine-' kölni Csütörtökön a gyermekklinika jelentette rendőrségnek, hogy a kis Joó Pá] sériiléseilm belehalt. A rendőrség az iratokat áttette az ügyészségre, amely gondatlanságból okozottemberölés miatt ad ki vádiratot Joó Pálnéí ellenFERENCJQZSEF KESERŰVÍZ Csfrtnskgyilkosság Szabadkán Szabadka, május 8. Április 8-án » városba^ fejszével agyonverték Csete István ny. mozdony^ vezetőt Most véletlen folytán kiderült a gyilkoj sok személye. A csetnikharcok során agyonlőttek/ egy orosz emigránst, akinek a zsebében talált fü* zetben részletesen le volt Írva a gyilkosság- fi feljegyzés szerint Pusin Marko szabadkai lakos és Dinisevies Draguljev katona követték el bosszúból a gyilkosságot. Pusin haragudott Cse* tére, mert magyar volt és az orosz feljegyzésé szerint elérkezettnek látta a bosszú idejét Meg* állapították, hogy a csetnikharcok során Pusiitt agyonlőtték, társa megszökött. Széleskörű nyom©* zás indult kézrekeritésére. (MTI) MA ESTE Kezdi előadásait GAZDAG cirkusz a Mars -TLREN ^ • wwv mam maasm ^^ mmmmr u ^mtr « > 18 szánt a világ legjobb artistáinak felléptével Előadások minden nap este fél 9-kor. vasárnap 4, 6 és fél 9-kor. Helyárak 50 fílL-től 2'50-ig. Gyermekjegy 30 fillér*