Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-31 / 123. szám

Kéi ragyogó, egészséges fogsor az Odol fogpép használatának ered­ménye. Használja napi szájápolásához az ODOL FOGPÉPET ODOL­ingeidre nincs szükség a szegedi kereskedelmi kikötő bővítésére Hatósági szemle a kikötőben es ftomokrakoftó-parton Szabadka a szegedi egyetemért és a szabadkai meze gazda­sági iőiskoláért Beszámolt már a Délmagyarország arról a nagyarányú társadalmi megmozdulásról, amely a szegedi Horthy Miklós-tudományegye­tem teljességének visszaállítása és mezőgazda­sági fakultással való kibővítése mellett meg­nyilatkozott. Mint ismeretes: nagy délvidéki küldöttség jelenik meg majd a kormányzó, valamint az ügyben illetékes miniszterek előtt és előadja Szegednek ezt a létfontosságú ké­rését. A társadalmi megmozdulás egyre széle­sebb területen jut újabb megnyilatkozásokhoz. A visszafoglalt Bácska egyhangúan csatlako­zott a mozgalomhoz, képviselteti magát a kül­döttségben s napról-napra hozza nyilvánosság­ra azokat az adatszerű bizonyítékokat, ame­lyek teljes mértékben igazolják a kérés teljesí­tésének szükségességét. A Szabadkán megjelenő „Hírlap" legutóbbi fzáma terjedelmes cikkben foglalkozik a kér­déssel és többek között a következőket írja"! — Mi, délvidékiek, jól ismerjük Szegednek egyetemért folytatott régi és szívós küzdelmét, valamint azt a nagy áldozatkészséget, amelyet egy egyelem, felállítása érdekében hajlandó Völt magára vállalni. Szeged régi kívánsága a világháború befejezése után teljestilt. ami­kor Stthont adott a Kolozsvárról kiüldözött egyetemnek, illetőleg, amikor 1940. őszén meg­alakult a Horthy Miklós nevét viselő egyetem «•• egyelőre ugyan jogi kar nélkül. Az imént Bazatért Délvidék és annak fővárosa, Szabad­ka, őszinte örömmel vette tudomásul a magyar nemzeti megújhódás városa régi vágyának teljesedését és megértéssel támogatja Szegedet, amikor az nj egyetemének jogi karral való kiegészítése érdekében tevékenykedik. A cikk a továbbiakban azzal a fontos pro­blémával foglalkozik, hogy ha a szegetjj egye­temen vissza is állitják a jogi kart, ezzel még ninös elintézve minden kérdés: ninös megold­va a Délvidéken annyira szükséges gazdasági szakoktatás kérdése. — Szabadka, az ország második legnagyobb vidéki városa — írja a öikk —. ismét főiskola léikül maradna. Ez mindenképpen méltányta­lan lenne Szabadkára nézve, de a hazatért Dél­vidékre nézve is- Hiszen ha a szélsőségesen nemzeti irányú délszláv kormány a kétségte­lenül magyarjellegű várost érdemesnek tartot­ta főiskolai várossá tenni, akkor a megnagyob­bodott Magyarország nemzeti szellemtől átha­tott kormánya nem fogja a magyarsághoz hű­séges várost főiskolára méltatlannak és érdem­telennek tekinteni. A főként földműveléssel foglalkozó Délvidéknek elsősorban állatorvos­képzéssel is foglalkozó mezőgazdasági főisko­lára van múlhatatlanul szüksége. A hazatért Délvidék ezért azt kéri, bogy Szeged Csonlca­egyeteme kapja meg a hiányzó jogi kart, Sza­badka pedig régi vágyának teljesüléseként kapjon önálló mezőgazdasági főiskolát, ahol helyet kapna az állatorvosképzés is. A eikk délvidéki visszhangja annak a meg­mozdulásnak, amely a kötelességhez hű s ekep­P«n jogait megérdemlő két várost kívánja ré­gi kívánságának teljesüléséhez juttatni Ma­gyarország déli végeinek gazdasági és kultu­rális élete kívánja ezt és semmi ok ninös an­nak feltételezésére, hogy ezt a szükségszerűsé­get nem ismerik fel és nem méltányolják az arra hivatott körök. Alkoholmentes étterem nyílt Deák Ferenc u. 24, sz. alatt (Aradi-utca sarok). Elsőrendű, tisztán kezelt éle­tek. Abonensekct vállalok bentéikezésre és kihor­dásra és esetleg házhoz szállítva mérsékelt árban, olcsó menürendszer. 60 évos sankinuhrii limitem telje* garanciát nyújt. Szíves pártfogást kér: Liqati vcadáfllöc (A DélmagyaróTszdg munkatársától) Az el­múlt évek folyamán érdekeltek részéről több alkalommal az a kívánság merült fel, hogy bővítsék ki a szegedi kereskedelmi kikötőt, mert az Erzsébet-rakparton lévő kikötő nem elegendő a szegedi Tiszán. Most, hogy a Dél­vidék visszatért és a hajóforgalom fellendülé­sére lehet számítani újból felmerült a szegedi kereskedelmi kikötő kibővítésének problémája. A probléma felvetői azzal érveltek, hogy a délről észak felé irányuló tiszai hajózásnak a múltban Szeged volt a végállomása. Ez való­színűleg a jövőben is így lesz, éppen ezért kér­ték, hogy a kikötő kibővítésének kérdését a város vegye fontolóra. Ebben a kérdésbon a város közigazgatási hatósága aa érdekeltek bevonásával tegnap helyszíni szemlét tartott. A szemlén megjelen­tek a kereskedelmi és iparkamara, a hajóaási társaságok képviselői és több szegedi iparvál­lalat megbízottja. A szemle végeztével a város hatósága és az érdekeltek arra a közös megál­lapodásra jutottak, hogy ellentétben az eddig hangoztatott kívánságokkal, a kikötő bővíté­sére egyelőre níwe* szükség, mert a jelenlegi kikötőhely még nagyobb forgalom esetén Is megfelelő befogadó képességű. Igy a szegedi kereskedelmi kikötő bővítésének ügye egyelőre lekerül a napirendről. '£ kereskedelmi kikötőben megejtett szemle után a hatóság képviselői a Stefánia-sétány alatt húzódó homokrakodó-rakpaftot szemlél­ték meg. Itt az a panasz merült fel bogy o homokrakodás veszélyezteti a Stefánia-sétány közönségének egészségét és « jobbről-balról elhelyezett fürdőházak fürdőzőinek sportolását is zavarja. Ezért azt a kívánságot hangoztat­ták, hogy a város helyezze el a városnak étről az igen forgalmas pontjáról a homokrakodót. A helyszíni tárgyalás alkalmával, amikor megjelentek a homokos hajók tulajdonosai is, megállapították, hogy a városnak jelenleg nem áll rendelkezésére megfelelő fedezet a rakpart áthelyezésére, amelyet csak új rakpart építésé­vel lehetne megvalósítani. A kérdést úgy ol­dották még, hogy a parthnsználati engedélyek kiadásúnál kötelezik a homokszállítókat, hogy a homokot locsolás állal állandóan nedvesen tartsák és ezáltal elkerüljék azt, Hogy a szél széthordja a homokszemeket a környéken. A fuvarosoknak kötelességév teszik, hogy olya* kocsikat használjanak, amelyekből nem szó­ródik ki a homok. ÜVIKTiitai h!itápZ0HS7(€K a üti- is kOilpanterlkal államokban Newyork, május 30. A Külföldi Hirek jelen­ti: A Newyork Times jelentése szerint San­Salvador köztársaság katonai főiskolájának vezetéséro Christie amerikai ezredest szerződ­tette két évre. A lap megjegyzi, hogy ed­dig San-Salvadoron kívül Guatemala és Ni­caragua köztársaságokban vezetik amerikai tisztek a katonai főiskolákat. Amerikai kikép­zőtieztek a következő amerikai államok kato­nai főiskoláiban működnek: Chile, Columbia^ Ecuador és Haiti• , Cgu ngllas álság alapítása ts ftnkása too ooo peng* fedezetien adöttdglg Budapest, május 30. 1908. áprilisában 10.000 pengő törzstőkével egy szélsőjobboldali lap in­dult Budapesten: a /.Magyar Újság*. Különféle kölcsönügyletek lebonyolítása irtán 1039 végén már nehézségek mutatkoztak a vállalatnál; a nagyösszegü kölcsönök ellenére sem tudták fi­zetni a vállalat alkalmazottait, a nyomdaszámla is erősen megduzzadt, a vállalat nagymértékben eladósodott. Üzleti könyveket csak 1040 októberé­től vezettek. A könyvelés hiányosan tüntette fel a kötelezettségeket s igy, amikor február köze­pém a vállalat fizetésképtelenséget jetentett, a vizsgálat rendelkezésére nem tudtak pontos ada­tokat. feljegyzéseket bocsátani. A vállalat tartó­sága 200000 pengő. A kényszeregyesség ügyében tartott tárgyoláson a vállalat ügyrezetősége az adósoknak semmiféle garanciát nem tudott fel­ajánlón!. A hitelezők a vállalat egyességi aján­latára a szavazás elrendelését nem ellenezték, te­kintettel azonban arra, hogy n hitelezők részére egyetlen fillér fedezet stnr.v nem lehet kétséges a szavazás eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents