Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-30 / 122. szám

fah fel- és bnzatgráglfék a törvfripzcK elOtt ( S Délmagyar ország munkatársától) Árdrágítás! bűnügyekben ítélkezett Csütörtökön a szegedi törvényszék nzsorabírósága dr. Nóvák Jenő törvényszéki tanácselnök vezetésével. Ez alkalommal vaj-, tej- és buzadrágítók kerültek aa uzsorabíróság elé. Nagy József kiskundorozsmai piaciárus ellen azért indult árdrágítás miatt eljárás, mert nemrégiben a tej literjét a megállapított 24 filléres ár helyett 28 fillérért árusította. A törvényszék 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. Negyven pengő pénzbüntetést hozott a törvényszék Bitó Mihály kisteleki piaci árus ügyében. A piaci árus ellen az ügyészség azért emelt vádat, mert a vaj kilogramját 4 pengő 20 filléres árnál magasabban árusította. Április 24-én a kisteleki piacon Völgyesi Józsefné 23 pengő helyett 25 pengőt kért a buza mázsájáért. A törvényszék 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Pest vármegye közgyűlése nagy többséggel elvetette Matolcsyék indítványát Budapest, május 29. Pest vármegye tőrvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott csütörtökön délelőtt. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgysorozati pontja Matolcsy Mátyásnál* és társainak indítványa, hogy irjom fel a törvényhatóság a kormányhoz aziránt, hogy Barcsay Akos főispánt mentse fel a főispáni megbízatás alól. Emlékezetes, hogy Matolcsy és Tóth János nyilas képviselő nemrég levelet intézett a bizottsági tagokhoz, amelyben Barcsay Akos főispánnak állítólagos tevékenykedését összegezték s emiatt kívánták azt, hogy Barcsay távozzék a főispáni székből. A rendkívüli közgyűlésen a felszólalók rendkívül éles hangon bírálták Matolcsy Mátyásék eljárását Viczián István bizottsági tag felszólalásában megengedhetetlennek tartotta, hogy a mai sorsdöntő történelmi időkben a pártpolitikai szenvedélyeket meggondolatlanul szabadjára engedjék, végül azt javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy a tárgysorozatba felvett indítványt nem kívánja tárgyalni. Endre László alispán felszólalásában kijelentette, hogy nem egy pártnak, hanem az egész vármegye közönségének az alispánja s mint ilyen, azt javasolja, hogy vegyék le a tárgysorozati pontot a napirendről. Ezután névszerinti szavazással döntöttek az Indítványról, amelyet 303 szavazattal 11 ellenében levettek a napirendről. Peszcflöftépcssó! elvesz?cs£neft áru: nioctortiiöDi börtön (A Délmagyarország munkatársától) Kúriai ítéletet hirdetett osütörtökön a szegedi tör vényszék Bókay-tanácsa. Június 20-án Spiszler István, hódmezővásárhelyi napszámos lakásán megtámadta haragosát, Papp Perencet. Spiszler egy vasvillával haragosa fejére ütött, akit elöntött a vér és elvesztette beszélőképességét. Eletét csak gondos orvosi ápolásnak sikerült megmentenie- Spiszler a rendőrségen elmondotta, hogy a várostól inségsegélyt kapott. Papp azonban bejelentette a népjóléti hivatalnál, hogy sertést hizlal, mire az ínségsegélyt megvonták. A napszámost száváékos emberölés kísérletéért vonta felelősségre a törvényszék és egy évi börtönbüntetésre ítélte. A törvényszék ítéltét a tábla nyolchónapi börtönre mérsékelte, a Kúria a semmisségi panaszokat elutasította ús a táblai ítéletet jogerőre emelte. StelKHd, Szeged, Kárász utca 14. sz. — Bővérű, kövér egyéneknek, köszvényes be tögsknek ás aranyérben szenvedőknek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes »F*Józsefe keserűvíz, biztos, alapos és mégis ?ayhe hashajtó hatása következtében, gyakran igen w szolgálatot tosz. Kérdezze meg orvosátI MAGYAR NYILVÁNOSSÁG TEMESVÁR—TIMISOAItA—TEMESCHBURG el nevezésekről pompás tanulmányt irt a magyar kisebbségi élet és a kisebbségi tudomány avatott felkészültségű egyénisége: Schiff Béla a Lúgoson megjelenő »M a gy ar kisebbség* cimü nemzetpolitikai szemle most megjelent légujabb számában »A Temeschburg név a történelem megvilágításában* cimmel. A Lúgosán megjelenő szemle szerkesztői: dr. Ja k a b f f j Elemér és dr. Willer József. Schiff Béla történelmi tanulmánya véglegesen és kétségbevonhatatlanul tisztázna a kérdést. A nagy felkészültséggel. közzétett tanulmányból közöljük az alábbi részleteket: A hivatalos Timisoara elnevezés mellett legutóbb meglepetésszerűen felbukkant Temesvár egy harmadik, uj elnevezése is: Temeschbnrg. Figyelmen kivül hagyjak az olyan kérdéseket, hogy mennyiből jó vagy nem jó ugyanazon helynév többféle változata, vagy hogy ez a többféleség nem okozhat zavart, félreértést, mi tisztára történelmi szemszögből a tényeket világítjuk meg. Tesszük ezt természetesen teljes tárgyilagossággal. Temesvár elnevezését szabatosan meghatározza Szentkláray Jenő a Borovszkyrféle gyűjteményes monográfiában megjelent s a város történem tét felölelő munkájában. A magyar helynév • árat jelent a Temes partján és ezegyuttal a város ősrégi eredeti elnevezése. Már Szent Gellért életrajza — a Vita Sancti Gerardi — temesi főesperességet említ és Szentkláray történettudósunk ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy a főesperesi kerületek és a vármegyék között szerves kapcsolat állt fenn, illetve területeik azonosak voltak; amikor pedig megalakult a vármegye és a róla elnevezett Főesperesség, már állnia kellett e temesvári váriak is. Tény, hogy Temesvármegye eis<$ okiratos emléke Imre király egyik 1208-iki adománylevelén bukkan fel, Temesváré pedig 1212-ben IL Endre egyik iratán (»a castro temesiensi*) 1266 ban »terram Castri de Tymes*, egy 1310 táján készült okirat keltezése pedig: idatnm in Temesvar*. Régebbi irataink »vagy egyáltalán nem készültek, vagy ha készültek, elkallód tak*. Temesvár első fent emiitett okiratos említésétől kezdve a város ezen neve szakadatlan folytonosságban, állandóan előfordul századokon végig, mindmáig. A nevetadó folyó leggyakoribb változatai középkori okleveleken Times, Temes, Turnus (h-val és anélkül) — vagyis Tömös — s ennek megfelelően különféleképpen irták Temesvár nevét is. Nem voltak akkor még lerögzített helyesírási szabályok, még csak egységes Írásmód sem volt s igy érthető, hogy "közvetlenül egymásra következő okiratokban is a variánsok egész skálája mutatkozik. Milleker (Délmagyaror' szóg középkori földrajza) a Castrum retti» de Tb e á> c s w a r-t fogadja el leggyakoribb alaknak. Nem a hajdani írásmód, hanem a kiejtés a fontos, a várat s a várost kezdettől fogva Temesvárnak, gyakorta Tömösvárnak mondták. így ismerte a világ Károly Róbert nyolc éven át volt királyi rezidenciáját, amelyben fejedelmi vérből való külföldi előkelőségek is megfordultak. Akár Hunyadi Jánosra vagy C a p i s t r an ó i Szent Jánosra irányult a keresztény világ figyelme, amikor innen vonultak ki Nándorfehérvárt (Belgárdot) felmenteni, akár az itt esett »királyi esküjéről* volt szó, akár Dózsa György kivégzéséről — amely sokat foglalkoztatta a külföld képzeletét .—, akár a vár megvételéről. Az innen elszármazott főiskolások neveit mindmáig »d e Temesvár* néven olvashatni a külföldi egyetemek régi regisztereiben és Temesvári Pelbárt idevaló franciskánus-barát latinnyelvü egyházirodalmi müvei egész Európában tették közkeletűvé a tudós szülővárosának nevét. A törökök uralma alatt, 1562-ben, bármin* éve a vár megvétele után Herczeg István temesvári főbíró és társai a pápának irt magyar levelüket betüszerint igy keltezik: Koil költ) ez lewel T«meswarit.,."í* Vatay uram, aki itt török fogságban sínylődött,'az itt készített két rajza egyikén (a temesvári muzeumban látható) ezt írja: lg napkelet, s Deliről fekszyh az Thömös Wa r Kis Thőmös at fol'nan benne s körött wan sár. DeatörőkisTemesvarnak és mos varnak irta. Tömösvár olvasható Kemény János erdélyi fejedelem önéletírásában, S következtek a felszabadító hadjáratok. Savoyai Jenő herceg »ex castris ad Temesvárin: (igy!) positis* köszönte meg Kelemen pápa ajándékát, a diszkalapot és szentelt kardot az egész keresztény világ figyelme Temesvár felé fordult. »Külőokiadások" jelentek meg külföldön is — nyomtatványok — s hirdették Temesvár visszavételét közöltöt a török kapituláció pontjait olasz nyelven is, aztán sorra megjelentek a haditényt dicsőítő emlékérmek Már előzetesen, 1596-baa Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem veretett emlékérmet amikor ostromolta a várat. Ennek képénél a felírás: TEMESWAR. A városházán őrzött Catastrum Civium-bal — polgárok könyvében — iVöstung Temesvár* olvasható, mindkét városi tanács, az úgynevezett »rác« tanács is pecsétjén a >C i g 111 u m Gittis Temesvactensls* köriratot viselte s a székesegyház épitésére vonatkozó, Mária Terézia korabeli felirat, amely annakidején a dóm szentélye fölött díszlett, is hirdette: ...Eoclesia Cathedralis Csanadiensis Temesvári! rediviva. Mikor aztán a Bánát tartományi jellege megszűnt — folytatja Schiff Béla tanulmánya — s a régi közjogi helyzetet helyreállították, a várost is szabad királyi várossá emelték, a latinnyelvü szabadalomlevélben is •Temesvárt* írnak s azontúl marad is Temesvárnak. Száz év előtt ugyan még egy könyv, meg egy hetilap »w« betűt basznál a város nevében, ez azonban csakhamar teljesen divatját mult 1849-ben hirtelen változik minden s a magyar szabadságharc leverése után »szerb« vajdaságot és temesvári bátisé-