Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-18 / 113. szám

«s ;,cszit elsőrendű kivitelben szobafestést, mázolást és butorfényezést jutányos árban Cégtulajdonos Csány* Mihály Fekotesas utca SÍSE. sas T • 1 « V o n: 10-4)8 ixwa&zi viutyhrnu, titkai Számok, adatok, vicutások és Uewadások a s*eqedi pockoktól5- és ttyttektól «• 35 szcs iózsatotól az idén csak 10 ezt* illatozik, UísztqtdcH (.A Délmagyarország munkatársától) Elmultak a fagyosszentek. Fölöttünk, körülöttünk _ s tatán egy kicsit bennünk is — lassan kibontakozik az illatos, virágos májas. Májas a virágok hónapja, ilyenkai lángol fel első igazi tavaszpompájában a természel. A kertekben, parkokban sokezer virág bontja ki a szépség zászlaját. Valóságos tavaszünnepet ülnek a nefelejcsek, boglárkák, aranyszemü, selyemszirmu kis árvácskák, karcsú szép tulipánok és nehézfürtü orgonák. Valami titokteijes izgalom remeg a levegőben, egyfajta ünnepi készülődés: a tavasz nagy revfijére vonulnak fel az emberek. -.Ki, a szabadba, látni a tavasz!« _ ez alatt a jelszó alatt telnek meg a parkok vidám, szaladgáló, játszadozó gyermekekkel és néhány pillanatra, egy félórácskákra újból gyermekké lett s a tavasz színes revüjének örülni tudó felnőttekkel.,, Szegeda parkok városa Kissé szeles, de már nyári ígéretekkel teli napsütést hozó délelőttön végiglátogattuk Szeged parkjait. Az, aki először téved erre mifelénk, néhány órai szigorú szemlélődés után kellemesen megállapítja, hogy Szeged a parkok városa. Az ujszegedi Erzsébet-ligetnek — kis lokálpatriotizmussal bátran hangoztathatjuk — messzi földen hire van, üdítően szépek és gondozottak az egyetemi parkok, a klinika-kertek, tavaszi virággunyájában elegáns és gyönyörködtető a Széchenyitér s bár kissé elvadult, de regényes sziveknek kedves a Stefánia-sétány is. Nagy divatja van ma a számoknak, számokkal érzékeltethető szenzációknak s az érdekessé, gef kihangsúlyozó kvantitásnak. Ugyan, kinek Juthat eszébe az a bizarr ötlet, amikor az egyetemi klinika-kert sétányain járkál vagy a belgyógyászati klinika mögötti nagy körönd egyik padján ülve gyönyörködik a szigorlatra készülő diákok magoláséban, hogy az a szemnek, szívnek oly jóleső, friss, tavaszi virágpompa — hány palántának köszönhető, hány árvácska mosolyog rá a virágágyak közül, hány kéken kacérkodó nefetejts üditi a gyógyulást váró betegek lelkét? Ki nek futhat eszébe ilyesmi, ba nem a ma számokkal bíbelődő, szám és mennyiség kultuszban élő emberének? * Hallgassuk meg Vadász Istvánt, az egyetem Párisi Nagy áruház Rt. Szeged ÍCsekonies ésKiss-utca sarok ÉLELMISZEREK} Pörkölt árpa 1 kg —.68 Góliát vagy Gyöngyvirág kávépótló fél kg —.98 Sütőpor vagy vaníliás cukor 3 levél -.21 Likőr vagy rumessencia 1 üveg • —.21 Aszalt szilva negyed kg —74 Mazsolaszöllő 10 dkg —.35 Rizspótló fél kg —.44 Mogyoróbél negyed kg —.95 »Julienne« szárított zöldség 1 csomag —29 Tortalap szegletes 4 drb —22 ,Erő« huskivonatos 2 toiásos levestészta 1 doboz —28 Piskóta 8 drb —.24 Mézescsók 10 dkg —.28 Maláta vagy mentből cukorka TO dkg —38 Kavícsdrazsé 10 dkg — »C« karamella 6 drb -2A Kedsz negyed kg —70 Sósperoc. 10 dkg — Mogyorós vagy vegyes nápolyi 10 dkg —.38 Teasütemény 10 dkg —.52 kertészét, hogy megkaphassuk a tavaszi »divatievü« pontos, számszerű adatait... Vadász István' most készült el a tavaszi virágrevühöz szükséges palántamennyiségek szakszerű kimutatásával és készségesen rendelkezésünkre bocsájtotta érdekes adatait. Divatos és korszerű kifejezéssel élve talán igy mondhatnánk: az egyetemi kertészet a tavasa virághadjárat során ^elsüllyesztett* barmincnyolcezer növényt 38.000 illatos, mosolygó, szépséges tavaszhirnököt... A kiültetés alatt álló, vagy még elültetésre váró növények között szerepel: 600 drb. zöld levelű canna, 264 drb piros levelű canna, 212 drb calladirnn, 610 benisetnm, 130 coleus, 6800 rózsaszinü begónia, 149 lobélia, 1400 piros levelű begónia, 740 piros begónia, 2030 ageratum — kékszínű szegélyvirág —, 1000 piretum, 300 verbéna, 600 drb. élénk, piros pellargónia, 210 drb. rózsaszinü pellargónia, 1770 szalvia. 900 petónia, 640 iresinae, 120 santonia, 660 muskátli, 620 boizát, 530 tátika, 200 drb. pagétes, 200 achyrantus és még sok komoly, latinos nevü, de a valóságban bájos, harmatos és üdetavaszi revüprimadonna. Mint diszitő, méltóságteljes stafázs szerepel még négy pálmaheiyettesitő dísznövény: dracénák és a »diszletek« a klinika-épületek ablakában is kivirult már a muskátli ... Szőnyeg: 7250 millflör és 2000 más pázsitvirág... S a bevonulási revüinduló csilingelő harangjátékát játssza 320 harangvirág. Eqy kts park-történelem Divatos tna a történelmi visszapillantás is. Nemcsak divatos, de ez esetben hasznos dolog is, hiszen cdy kevesen tudják, hogyan lett Szegedből parkváros, a virágok és nyilvános kertek városa. Erről Süvegh Sándorral, a városi kertészet vezetőjével beszélgettünk. A városi kertészei vezetésével uiegbizott lelkes tavaszi virágrtvft rendező elmondotta, hogy Szeged szabad királyi város kertészete már az 1870-es években megkezdte a kertészet alapvető munkálatait. A város egyik legrégibb kirándulóhelye a2 ujszegedi népliget volt, ahol már az 1870-es évek elején szép, arnyat adó fák, cserjecsoportok és fenyők csábították sétára az andaigókedvü polgárokat... 1877-ben a Maros árja Újszegedet elsöpörte s akkor nagy pusztulást szenvedett a népliget is. A nagy árvíz után a Tisza medrét az ujszegedi oldalon szélesitettték és a Tisza-töltés melletti népligetből mintegy 200 métert levágtak. A megmaradt részt egészen a Temesvári-kőrútig kiszélesítették s a népliget jelenlegi területe körülbelül harmincöt hektár — Az ujszegedi népligetet a mostani alakjában néhai Fia la Antal volt városi erdész tervezte. Az elmúlt évek hosszú során át a kertészet vezetői: néhai M a y e r Miklós városi főkertész és édesapám: néhai Süvegh Mihály városi kertész, valamint a nemrég elhunyt nyugalmazott városi főkertész: Szabó Kálmán, iparkodtak legjobb tudásuk szerint a városi kertészkedést a legmagasabb nivóra emelni. Később néhai Hinni e] Dezső városi főkertész. úgyszintén Gulácsy Béla a legutóbbi főkertész lelkesen folytatták elődeik megkezdet munkáját. így Süvegh Sándor, aki hamarosan rátér arra, hogy a kertészet legfőbb gondot fordít a Széehenyi-tér parkírozására, amely — büszkén hangoztatja — Magyarország legszebb tereinek egyike. Beszél a tulipánok, jácintok, violák, arábiszok. nefelejcsek, árvácskák tömegéről, mint büszke hadvezér a hadseregéről... Aztán a Stefánia-sétány következik s a Móra-kert, ahol nemsokára nyílnak már a rózsák s talán majd a szegedi kultúrpalota egykori nagy álmodozójának szellemét idézik vissza a fehér szobor árnyékába... Megtudjuk, hogy a Dugonics-tér 1870 év nyarán még pusztaság volt s hetenként kétszer búzapiacot tartottak rajta. 1873 őszén töltették fei először és parkiroztatták. 1376-ban költözött ide Dugonics András szobra s ettől kezdve neveztetett e tér Dugonics-térnek s ugyanezen időtől kezdve lőn parkírozva... A Gizella, később Klebelsberg-téren szintén örökzöldek gyönyörködtetik a járó-kelők, sétálók szemét-leikét s a Bob dogasszony-sugáruton, abol nemrégiben még nyalka tisztek és fess lovaglóruhás hölgyek galoppoztak ki egy kis reggeli lovasturára ma szép parksávok húzódnak végig egészen az állomásig- ' .. Ujabban rendezték a Mátyás király-teret s körülbelül 2000 drb. fát, 5000 drb. cserjét ültettek el. A Szabadság-teret, Kolozsvári-teret és Vadkerti-teret fásitások diszitik. A külső kertek közül legszebb a Kálvária-tér, amelyet hét esztendővel ezelőtt parkíroztak. Közepén két sor jegenye vezet a stációk mellett föL a Kálváriáig 8 körülbelül 10.000 darab növény hangolja áhítatra a lelkeket. Süvegh Sándor mesél még a fogadalmi templom körüli zöld pázsitról, a kisméretű és ujkeJetii Somogyi-kertről, az Arany János és Berzsenyi-'''®3" fásitott, gyepesített részerői. A Leehner-térről, a Szent István-tér parkosítási tervéről, az Uj te® parkjáról, a Kossuth Lajos-sugárutról, a rókus' templomkertről, a Szentgyörgy-térről, a Gede* parkról, a Somogyi-telepi parkról, amelyekbe" mind muzsikál a tavasz... Fejlesztem kellene a kertészed Szeged, a parkok városa. E-z szép és büsz^ cim, de nem szabad elbizakodni és visszaélni e zel a jelleggel. Sajnos, 10 éve már, hotry a k®®'®' szet egy szinten áll, semmit sem fejlődött. Ed"® a válságos idők anyagi körülményei, a kertész" költségvetésének áll®ndó mriiylrbálása az oka költségvetés évről-évre csökken, legutóbb 160.06 pengős költségvetést készített a városi kertész®' A közgyűlés elé már csak 120.000 pengő keru" és végeredményben 80.0000 pengőt kaptak. I|vCn.' módon a városi kertészetet nem lehet fejleszt®"'' pedig milyen szép álmok — tavaszi virágálu10. — rejtőznek a kertészet terveiben: a Somo&i park kifejlesztése egészen az algyevi országút'-; az Erzsébet-liget 35.000 rózsatőjéből az idén csak 10—12.000 illatozik, a szabadkai vámház'® kezdve a rendezőpályaudvarig fásitani kell®" ' persze ehhez szükséges a vizlevezetés és Ofvjj bek... De ezek a tervek egyelőre csak maradnak, mert a mai idők nem kedveznek * rágregéknek... Pedig milyen szép volna, ha a következő ^ rágreviit már igy jelenthetnék be a szegedi vaszparádén: Ujabbon »elsüflyeszt«ttünk« 10.000 facseru®^. v, .,»„.. -vifWi .Amiül ... P.rzseu a szabadkai utón, 20.000 rózsatöt az Erzs' ^ ligetben, 7500 gvopsZogély-virágot a Szili®®'. gáruttól Algyő felé vezető útszakaszon. . mas virágcsapataink pedig felfejlődnek a term • hozó nyár felé, előre! raíwr ptrO^JL. ÖNNEK, vagy aki az életében szerepet j^gy mindenkiről mindent megmond, lelki, anyag* gazdasági sorsáról HARX arafo'óoiif Lakásán, Somogyi-*. 11 I. cm. 4. egész nap P A N N 0 N 1 A Budapest, \n„ Rákóczi ut S. sz Elsőrangú családi szálló a Táras kózpontlábei* Egyágyas szobák S.-töl IX.- P-i* Kétágyas ssobftk f.-tól P-»«itillSn termek; Penslórendszer Is berszetv* LUCZA JÓZSEF Kelinetesló- wniiiszisro Pákftczn-ttr 118 Gyors munka. Grál «flel»e»«iMTö-lér S. (voir Gl/eilo-lír) ' T.k.rékocsáa és Unió Kftztnczu-nlcs 14 H/Sm Teleion: XO-T5 Nemzeti Takarékossag « __