Délmagyarország, 1941. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-18 / 113. szám

Mai i r • lij benne et kö­iilönö­a fel* érezte el be­ii lesz. t ope­W Istene dhat# 5. Bű­a bo­lt vel« z ope-» be. . virul® amgi György? A szerb tragédia egy halálhír tükrében DÉ5LM AGY ARORSZAG VASÁRNAP, 1941. MÁJUS 18. Sí [ ég dra A kö* yO?^3" Imo0^ bot"*' ki*6' a* imétej in bo^l .t ntelce* m W® 60* ^ a kJ­fó'Wf géní'f jjOS! lít®" eK ut rttfí fel' £ A száguldó események torgatagában alig méí­•atott figyelemre a világsajtó egy pár sorból ál­Jó gyászhírt. mely néhány nappal ezelőtt jelen­gette, hogy Natalia, volt szerb királynő Parisban mindenkitől elhagyatva meghalt. Érthető, hogy a .sajtó vagy eldugva hozta ezt a halálhírt, vagy .. közlésre se méltatta. Ki törődik ma egyes szeme­lek elhullásával, tragikus halálával még ha ko­gi'ena ís díszítette egjkor fejüket, mikor nagy né­• .pek, éffész nemzetek pusztulása, élet-halál harca szerepel a történelem véres színpadának műsorán. | Ebben az infernalis színjátékban a királyok ls vsak statiszták, a főszereplök maguk a népek s nemzetek. Hogy most mégis visszatérek az elfelejtett Na­talia királynő halálhírére, amely épp akkor ér­kezett, mikor befejeztetett egykori királyságának és a szerb népnek második rigómezei katasztrófá­ja, ezt azért teszem, mert Natalia sorsa, életének jftagy kalandjai és küzdelmei visszatükrözik a szerb nemzet sorsát, megértetik, hogy miért om­Kott össze kártyavárként"Jugoszlávia. I A mai generáció alig hallott valamit Natalia {királynőről, az idősebbek is inkább az európai , Uralkodóházak botr&nykrónikájának feljegyzései­ből emlékeznek halványan Szerbia egykori szen­vedélyes királynőjére. Pedig életlörténete nem annyira chronique scandaleuse-ük lapjaira, mint inkább a világháborút közvetlenül megelőző évti­zedek diplomáciai tor téuetébe kívánkozik. Natalia volt ugyanis a szerb hatalmi törekvé­sek egyik legerélyesobb képviselője, a szerb irre­denta mozgalmak, titkos társaságok földalatti munkájának, a szerb pravoszlávia imperializmu­sának és a Szerbiában a XIX. század első évti­Mében befészkelődött oroszbarát pánszláv esz­.ölének előharcosa. Érthetővé teszi ezt nála, hogy hiaga is orosz származású, Kesko orosz ezredes feánya. Személyének az egész szerb élet örökös be'té­Easadottságára, a szerbek külpolitikai orientáció­jának kettősségére jellemző szimbóluma abban áll, hogy Natalia elsősorban saját férjével, O b ­íenovies Milán szerb királlyal szemben kép­Viselte az oroszbarát és a szerb irredenta irányi, a saját férjének politikai ellenfeleivel kötött szö­vetséget. Alilán király ugyanis őszinte barátja Volt az osztrák-magyar monarchiának és cllensé­/ ge a pánszlávizmusunk és az orosz orientációnak. j Felescge egészen ellentétes nézeteket vallott. Ezért Állítjuk- hogy semmi sem fejezi ki in­kíibb a belgrádi politika örökös belső harcát a külpolitikai irányvonal körül, amely most is fel­Idézte a szerb népre a végzet pusztító erőit, mint 8z az évtizedes harc, amely a királyi férj és fe­teség között folyt le évtizedeken keresztül abban u kérdésben, milyen külpolitikát . kövessen Szer­•Ja. A külső világ persze a királyi családnak er­JŐI a bélsö harcáról egészen más természetű ér­tesüléseket szerzett Azt hitte, hogy Milán és Na­^Üa közti ellentétek Milán király ledér természe­téből. nagyszámú és nyíltan tárgyalt nőügyeiből, bűntelen szerelmi excarsioiból és Natalia közis­mert szenvedélyes féltékenységéből származnak. * beavatottak azonban tudták, hogy nem 6ze­Mni,- hanem véresen komoly politikai ügyek J'érgesitették el annyira a viszonyt Milán és Na­plia között, hogv végül is elváltuk egymástól. . Jugoszlávia összeomlásának másnapján nem ' érdektelen közelebbről megismerni azt a po­J'Hkai harcot, mely ezekben az időkben Szerbiá­dult és amelynek hullámai a királyi lakosz­% termeibe is betörtek. - 1868-ban meg,gyilkolják Obrcnovics Mihályt. •erbiának a múlt századbeli legkiválóbb fejí?de.­^t. A gyilkosságot a Karagyorgyevics-párt kó­v«tto el egyrészt bosszúból azért, mert tSl/-ben Obrenovicsok gyilkolták meg a Karagyorgyc­j ds-dinasztiát megalapító Karagyorfíve. egykori ^léskereskedőt. akinek levágott fejét elküldlek l szultánnak. 1868-ban a vérbosszú örökös gyil­óságai következtében már csak egy Obrcnovics a 14 éves Milán, akit Mihály meggyilkolása fejedelemmé kiáltottak ki. Milán hamar meg­rí3 a régcnstanácsot és nem egészen 18 éves ko­pbiin (ugy mint II. Péter) átvette az uralkodást 'einté foly tatja elődje oroszbarát politikáját, vSlim VIIIII* III ttl Itt •>•••••« (ii| A gazdagság ára: á mindössze 3 P. Ennyibe kerül ^ a magyar királyi jótékonycélu — állami sorsjáték egy egi\,z = sorsjegye és 1.50 P-be egy fél. A húzás már közeledik, junins 5.-énl A sorsjegy haph»tó inin- ~ den sorsjegyfőárusitónál, va- zs fa mint na összes dohánytOzs- gs dékben. amikor azonban az 1877-es orosz—török háború, befejező sanstefanoi békében az oroszok Bulgá­riának Ítélték oda a szerbek által e habomban elfoglalt Nis és Timok vidékét, a szerb kormány elpártolt az orosztól és a monarchiához közele­dett. Ennek az lett a következménye, hogy az 1878. évi berlini kongresszus, amely revidiálta a sanstefanoi békét, íd. A n d rá s s y Gyula indít­ványára Szerbiához csatolta a 11 ézer kir,2 terü­letű nisi tartományt, egyben kimondta Szerbia teljes függetlenséget. A berlini kongresszus hatá rozata értelmében Aliján fejedelem királlyá kiáll tattá ki magát. A monarchiával való barátság annyira elmé­lyült, hogy 1881-bon titkos szerződés létesül Szer­bia és a monarchia között, amelyben a monar­chia odaígéri Szerbiának a Vardar völgyét és Nyugatmacedóniát, Szerbia pedig örökre lemoro arról, hogy valaha is irredenta mozgalmat tá­masszon Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Ma­gyarországnak a szerbek által lakott területeire vonatkozóan A monarchia be is tartotta Szerbiával szemben e titkos egyezményben lefektetett bartáságát. Mi­kor t88ö-bcn Bulgária bekebelezte Keletruméliát, Szerbia megtámadta. Azonban már a háború har­madik napján tönkreverték a szerb hadsereget a bolgárok, ugy, hogy nyitva állt előttük az ut Szerbia belseje felé Ekkor a monarchia külügy­minisztere elküldte Szófiába gróf Khevenhüüer belgrádi követünket és tiltakozást jelentett be a bolgárok további előnyomulása ellen. így sike­rült Szerbiának terület! veszteség nélkül niegus»­nin az általa kezdett s elvesztett háborút. Annak ellenére, hogy a monarchia a jóindulat és a barátság kétségtelen jeleivel halmozta eJ Szerbiát, Milán király monarchiabarát politikájá­nak belső ellenzéke egyre nőtt Ennek az orosz­barát ellenzéknek látható feje egy Svájcban vég­zett és Bakumin herceg anarchista tanain neve­lődött fiatal mérnök, Nikola Fasics, a »jugo­szláv egység* későbbi megteremtője volt. Az el­lenzék azonban a királyi konakon belül is hatal­mas szövetségesre talált. Natalia királynő sze­mélyében. Natalia is a szerb nép megalázásának tekin­tette Pasiccsal és az oroszbarát radikális párttal együtt a berlini kongresszusnak azt a határoza- j tát, amely jogot adott a monarchiának, hogy meg­szánhassa Bosznia-Hercegovinát, amelyet szerin- 1 tűk Szerbiához kellett voína csatolni. Á királynő és párthívei ellenezték u bolgár háborút is és szerintük Törökországot kellett volna megtámad­ni. hogy megszerezhessék Szerbia számára Ma­cedóniát. A belső támadások végleg a monarchia kar­jaiba taszították Alilán királyt, aki nem talált más kiutat, minthogy felajánlotta Ferenc József­nek kebelezze be a "monarchiába Szerbiát és küld­jön ki csapatokat a megszállására. Kálnoky kül­ügyminiszter azonban nem fnerte elfogadni Mi­lán szokatlan ajánlatát, mert attól tartott, hogy ez háborúba keverné a monarchiát Oroszország­gal. Natalia és Alilán közti viszony egyre tűrhetet­lenné vált, egyre több nyilvános botrány rob­bant ki a királyi házaspár között. Natalia nyíltan megvádolta a királyt, bogy nemcsak őt, de a szerb népet is megcsalja, nemcsak házastársi hűségét nem tartja be, de a szerb nép irántit sem. Közben azonban Natalia megszökött Szerbiából Németor­szágba, mivel ngy érezte, hogy élete Szerbiában nincs biztonságban, mert politikai szövetsége-ét Nikola Pasicsot is halálra Ítélték a »zajecari fel­kelési miatt s Pasics is csak Bulgáriába való szö­késsel tudta kikerülni a halált. Natalia azonban magárai vitte egyetlen gyermekét, a kis Sár.dur herceget, akivel nagyratörő tervei voltak. Világszerte nagy szenzációt keltett 1888 ban az a hir, hogy Milán megindította Natalia elien a válópört A válást a szerb püspöki karnak kel­lett volna kimondania. Az orthodox püspökök nagyrésze, akiket a pravoszláv és pánszláv esz­mék fűtöttek, a királlyal szemben Natalia part­ján voltak és ezért szembeszálltak a királyi aka­rattal s nem mondták ki a válást Alilán erre igyekezett minden áron visszasze­rezni Sándor trónörököst mert attól tartott, hogy Natalia a szerb ellenzék segítségéve! ki­rállva kiállja ki a nyertnek Sándort és Natalia fog uralkodni helvette. A német rendőrség segít­ségével sikerült is Milánnak Sándort visszakap nia Nataliától. akit ki is utasitottgk Némcior­szSgból. Hiába erőszakolta ki közben Milán a válá® ki­mondását, helyzete Szerbiában tarthatatlanná vált 1S89 március 6-án végül is fia javára lemond trónjáról. Pasies amnesztiát kap. belgrádi polgár­mester. majd moszkvai szerb követ lesz Natalia azonban keservesen csalódott az nj rendszerben Azt hitte, hogv nagyravágyását most már kielé­githoíi és kiskorú fia mellett ő lesz az igazi ural­kodó. A szkunslina azonban piegunta, hogv a Ko­bakból intézzek az ország sorsát és 189t májusá­ban kiutasította az anyakirálynét Szerbiából," mert az ország belső rendjére veszedelmesnek találta jelenlétét. A száműzetésben ismét találkozott Alilán és Natalia Mindkettőjük legnagyobb csalódását a fiuk, Sándor király okozta. Sándor kiadta a pa­rancsot, hogy az esetben, ha apja megkísérelné Szerbia határának átlépését, le kel! lőni," mint egy kutyát. Ugyanilyen kegyetlennek bizonyult anyjá­vá f szemben is. Amikor elkövette életének legvég­zetesebb lépését és 1900-ban feleségül vette a ná­lánál 10 évvel idősebb, pvanus multu Drága Ma­iin özvegyasszonyt, Natalia nyílt levelezőlapot küjdütt Parisból belgrádi ismerőseinek, me'yben közölte velük, hogy fia, Szerbia királja elvette feleségül az ő egvkori komornáját. Férjével 1903-ban kibékült ugyan Ausztriában, de ezután sem éltek többé együtt. Alilán Ausztriá­ban maradt, ott is halt meg. Natalia Franciaor­szágba költözött és hol Párisi an. hol Iliarntzban élt. A politikáról teljesen lemondott, sőt annyira szembekerült egvkori pravoszláv .elveivel, hogy 1902-ben áttért a katolikus hitre. Megérte anyai'balsejtelmeinek szörnyű valóra­válását, amikor 1903 június 11-én az összeesküvő tisztek meggyilkolták fiát Sándort, az Utolsó Ob­rcnovicsot és felesegét, a démoni Drngn Aíasint és agyonszurkált meztelen holttesteiket kidobták a Konak ablakain. Ezeknek az időknek utolsó főszereplője Natá­lia királynő, akkor halt meg, mikor a királygyP-' kosság nyomán megteremtett jugoszláv állaniepü­iet összeomlott. FAVASSZAL ÉS NYÁRON HASZNALJA A Gréf-kenőcsöt hatása biztos. Készili Suriányi József Sz*n$ Rókus gyó^yfierSára SZEGED, Kossuth Lajos-sugárut 31. sz. Óva­kodjunk az utánzatoktól! 170 Jí U T O R tényezett és festett hálószobák színes kombinált és "konyhabútorok elsőrendű minőségben, olcsó áron. Nagy raktár! BLASKOVITS-butorüzIct, Tá­bor-u. 5 sz.. az adóhivatal mellett 473 Megnyílt Szofcsányi Gy. és fia férfik a I a p ii z I e t e FEKETESAS-UTCA 12 sz. alatt (Szegedi Nép­bank uj palotája). Raktáron tart márka­gyári és saját készítésű nyúlszőr- és *y«F> kalapokat, valamint nagybani árusítás — Javítást vállai Kalapfeellélfk Üzem továbbra is Béke-utca IS sz. alatt. 37o

Next

/
Thumbnails
Contents