Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

1 Dugogícs-Társaság \ vasárnapi ffeiolvasá ülése (A Délmagyarország munkatársától) A városháza dísztermében vasárnap délután nagyszámú közönség jelenlétében felolvasó ülést tartott a Dugonics-Társaság hármas emlékezés jegyében. Az ülést dr. Banner János egyetemi tanár, elnök nyitotta meg értékes, tanulmánynak beillő megnyitójában megemlékezve a tatárjárás 700 éves évfordulójáról, képet adott arról a rendkívül értékes és egyedülálló tatárjáráskori leletről, amelyet az egyetem archaeologiai intézete őriz. Az értékes fejtegetést és méltatást meleg tapsokkal fogadta a felolvasó ülés közönsége, majd dr. vírbás Oszkár gimnáziumi igazgató, a társaság I főtitkára tartott igen érdekes felolvasást »A tatárok Magyarországont cimmel. Tanulmányában ' vázolta azokat a történelmi mozzanatokat, ame- 1 lyek a mongolok hóditó hadjáratát megelőzték, ismertette az akkori magyarországi állapotokat, mája szemléltető térképeken mutatta be Batu-kán •öadimttvészetét és a mohi pusztán aratott győzelmének titkát. Megrázó képet festett arról a tragikus történelmi pillanatról, amikor a tatárhordák ^gnyargalták Euráziát. Előadását azzal fejezte oe, hogy a második országalapitó Szeged városának is újból megvetette alapját. A sok és mély mai tulajdonságot rejtő előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Ezután dr. D i ó s i Géza kegyesrendi tanár Amiékezett meg Juhász Gvula költészetéről, a költő halála negyedik évfordulója alkalmából. Az amlekezést mai lapunkban külön tárcában találja az olvasó. Dr. Banner János elnök felolvasta ezután Mátra y László tanár két sikerült izes novelláját, végül dr. Eckerdt Elek kereskedelmi iskolai e. igazgató nagyvonalú tanulmányban emlékezett Verdiről a halhatatlan olasz zeneköltőről. Verdi életének idézése után színeden és találóan ismertette a Verdi-operák zenei és drámai szépségeit. Tamilmánvában etfvséffes képet adott ngy a nagv zenei lángelméről mint halhatatlan müvéről Eckerdt Elek előadását is meíeg tapsokkal fogadta a hallgatóság. A felolVas'ő ülés dr. Banner János záröszavaiyal ért Végei' ' Férfi és nftt kAiwildons&got m eő érKezfek KNITTEL KÁRÁSZ UTCA 5 SZÁM Alakifásokat modellek után "vállalunk. Nemzeti Takarékossági és Unió-tag. 429 a méregtől, ha kihúzzák a sorsjegyé! és az! legkésőbb A HÉT FOLYAMÁN nem fizeti ki a * Pető Bankházban 463 Parragi György Törökország viszonya Jugoszláviával, Görögországgal és Angliával Mult vasárnapi "cikkünkben a szovjet-török viszony múltját és várható alakulását fejtegettük. Akkori megállapításainkat, melyekben rámutattunk arra, hogy Ankara és Moszkva politikája ismét találkozott és a régi, Kemál és Lenin által kitaposott útakra tért, igazolta a kedden nyilvánosságra hozott török-szovjet megnemtámadási és semlegességi nyilatkozat, amely a török külpolitikát legnyomasztóbb gondjától szabadította meg és Ankarának visszaadta szabadkéz politikájának lehetőségét. Ezt a felfogást ankarai beavatott helyen egy hasonlattal fejezik ki. Törökország e vélemény szerint eddig olyan háromszöghöz hasonlított. amelynek minden oldalára erős nyoI más nehezedett: Németország, Anglia es öfoer | ország nyomása. Most az egyik oldal felszabadult a ráereszkedett tehertől és a török politika ismét egyensúlyi helyzetbe kerülhetett A belgrádi fordulat és Ankara Mult vasárnapi cikkünkben megigértüEliogy sorba vesszük Törökországnak a többi állammal szemben fennálló nemzetközi kötelezettségeit. A világdiplomáeia legkiszökőbb eseménye, a jugoszláviai rezsim-változás természetszerűleg a török-jugoszláv viszonyt helyezi előíérbe. Ankarában épp olyan óriási feltűHogy indul él a hallgatag hegyeknek. ' 'S a fátadt Csónak vájjon hova ballag, • És töredéke honnan jő a dalnak* " Arról a tiszai hajóról, mely a csendes folyón ríng, mikor: Hálót fon 02 est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnák a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. 02 égi rónán ballag már a holdi Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket fáknak az eg'% tanyák. Hallgatják halkan a harmonikát. 'Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatoki Ma nem üzennék hívó távolok. Ma kikötöttünk itthon, álmodokf Csendes életidill után vágyódott Szegeden s w)t a hangulatát legjobban kifejezi a Szögedí interiettr e. versében: Pirosló abrosz, friss szalonna, Búbos kemence, jó meleg, Pár kurta röf a szoba hossza, Megférnek « tő emberek! Hagy Agy fölött a házi áldás, Arany rimában a király. Künn fanvar taVaszi szél lárm'áz, Benn enyhe, renyhe félhomály. Fölenged itten kósza szivem $ kakukkos óraként ketyeg. Be jó a csönd, az óbor itt benn, Be jók e józan emberek] Remélte, hogy itt szülővárosában megtalálja Nyugalmát:.,, Ifi lieménnyé 'épül annyi emlék ts emlékké szépül a remény, Feledünk itt hűtelen szerencsét, S kikötünk az álmok szigetén. És Juhász Gyula álmodik borongós, lassan bánatos álmokat s piros, didergő szivét Isten tenyerébe helyezve repül a költészet tovalebbenő szárnyán a magasba, a Végtelenbe s megérkezik másodszor is haza Istenéhez, Teremtőjéhez. A húszas évek elején már megindul lelkében egy sajátosan és gazdagon nép gyökerű kereszténység s ennek fordulatát egészen szegedi és szegedkörnyéki népi versei jelentik. Verseket ir. magyar könyörgést A fekete Máriá-hoz, Akihez vigaszt várva eljöttek a hü zarándokok messze tájról s eljött ő is . .. • e szomorú Öltő Bús magyarja, hü zaráívdoka-, . .« • o csüggedt, árva költő, ki ajándékul verset lióz. i . • , mint könny'ét a felliő, a feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonyának. A Havíboldogasszony, Betlehem, Bucsnfia C. versei egy-egy remekei a magyar és katolikus áhítatnak. Ezt a magyar és Katolikus áhítatot legjobban mutatja költői és emberi fordulásával a maga egész szemléletesséffében a tápai Krisztus remek egysége: ,.Az ország 'útján függ s a 'földre néz, Arcán szelíd mosoly a szenvedés, rA falu népét nézi csöndesen, Amint ballagva munkából megyeri. A magyar Krisztus, a falusi szent, Hiszen nekik Is megváltást izent. Feje fölött a nyárfa is magyar, A fecske is és egy a zivatar, Mely öt paskolja s a falut vert És folyton buzgó öl szent sebei Nem a magyarság sorsát hirdetikf * És ki segít már, ha ő nem segít? Magyar hit és katolikus hitvallás kettősségé vei haza jutott az Istenhez és ezzel a csomaggal érkezett el 54 évét számláló életének állomásához is négy évvé lezelőtt. 1937 április 6-án. Elmenetele lassú, csendes, bucsunélküli, fáj' dalmas elmenés volt, de hisszük, hogy a könyörületes Úristen kegyelmes békessége várt rá az örökkévalóságban, mely ntán annyira vágyódott. Hiszen már 35 éves korában békességes szomorúsággal irta: ,. . minden bánat lassan béke lesz, És mindenik gyötrődés győzelem. S a kínok kínja, mely vérig sebez, Scaít túllátni a szűk életen. ' ;/ ' " A _ . . . az élét, a szép, nagy proCesszló, Mely indul örvény és sifok fölött, rAz égi tájfelé taft csendesen, S egy stációja van: a végtelen* Processziója elvonult örvény és sírok fölött de itthagyta drága örökségét, önmagát, végrendo letet, testamentumát: • Szeretnék néha visszajönni, m'ég, : Ha innen majd a föld alá megyekf Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn 'és a fellegel. Igen, jöjj vissza kis fejfával diszitetf egyszeri, kopott sírodból, melyet jutalmul kaptál kinn " temetőben és légy verseiddel különösen szegcdi dalaiddal serkentő buzdító erő, a fejfádat imádó, léleklátó vates, kivel együtt valljuk minden tagagadással szemben, amit magad énekeltél Szegedröli . • . . hogy az öreg Tisza felett, rAz örök élet csillaga remeg-