Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

8

DÉLMAG?ARORSZAG * KEDD, 1941. ÁPRILIS 1. nést keltett a belgrádi államcsíny és épp oly visszafojtott izgalommal várják a további fejleményeket, mint a többi érdekelt fővárosban. Légrbölkapottaknab kell azonban minősíteni szokat a híreket, amelyeket, úgylátszik, az anSrÖl propagandahálózat istanbuli öefltrálja dobott az angolbarát világsajtóba, amelyek szerint rövidesen török-jugoszláv kölcsönös segélynyújtási egyezményre kerül a sor. Erre különben nincsen szükség. Az ankarai rádióban nemrég hangzott el az a félhivatalos török bejelentés, hogy a török kormány hajlandó Jugoszláviával szemben teljesíteni a balkáni paktumból reá háruló katonai kötelezettségeket az esetben. Ha Jugoszláviát a Balkán felől támadás érné és ez ellen a megtámadott fél védekeznék. Nincs tehát semmiféle indok arra, hogy 'Ankara és Belgrád között ujabb segélynyújtási egyezmény jöjjön létra. Halálos ellenségekből szövetségesek Sokkal komplikáltabb a török-götög viszony kérdése. Hösszú volt az út, amíg a két legelkeseredettebb balkáni ellenség, amely évszázadokon keresztül folytatott élet-Halálharcot egymással. főleg az egykori BizánC uralmáért; nemcsak bagótok, hanem szövetségesek is tettei. X Világháború után a legyőzött Törökorezággal szemben feltámadtak a régi görög BiSsSnc nagyságának emléke által táplált panhellenista Mmok, amelyek nem elégedtek meg az*al. Hogy a sévreei békeszerződés a görögöknek ítélte oda Kisázsia legfontosabb kikötőjét, Smyfnát, Hanem a nagyíatörö Venizelosz nem kevesebbet akart, mint ismét görög uralom alá felvetni Konstantinápolyt. 1919-től 1922-ig zajlott le a minden képzeletet felülmúló véres és begyetlen török-görög Hábörú, amely a görögik teljes leverésével ért véget. X háborút Befejezi békeszerződés arra kötelezte a görögöfiet, Bogy 1,450.000 Honfitársukat telepítsék át görög területre Kisázsiábó] és Cserében csupán 435-000 török költözött át görög területről Törökországba. Ékkor állapították meg véglegesen Törökország és Görögország európai határit. a Marim folyó mentén. Ki gondolta volM, Sogy ez a feszültségekkel teli határ valamikor a legszorosabb érdekvonallé változik majd át a Hét volt ellenség között? Ez a határ 'jelenti ugyanis ma is a török-görög viszony fényegét. Amíg 1923-ban a Mariöa völgy® inkább szakadék volt a két ország között, az ál összeütközések elkerülése végett a békekonferencia mindkét oldalról 30—30 kilométeres 'demilitarizált övet állapított meg, addig a későbbi török-görög szerződésekben éppen a Mariea-vonal lett ai a vaskapoes, amely a törökfförög szövetséget összefogja• Ez a közös törökfeörög Határ ma is a legkényesebb vonal a Balkánon, mert a határ körül lejátszódó cselekmények Határozzák meg Törökország magatartását a mostani Háborúban, 'A torök-görög közeledés a balkáni Monroeelv jegyében indult el, amely elv legerélyeeebb képviselője már 1925-ben Törökország volt. X török pölitika ugyanis kezdettől fogva arra irányult. Hogy kiküszöbölje a Balkánról a különféle nagyhatalmak befolyását és megakadályozza, Hogy a balkáni államokat a nagyhatalmak politikájuk érdekében egymás ellen kijátszhassak. Ebben a szellemben jött létre mér 1925-betí az első török-görög szerződés, amelyet 1930-ban barátsági és döntőbírósági szerződés megkötése követett. Érdekes, bogy ezt annakidején Mussolini közvetítette Athén) bn7ött. 1933-han 10 éves szövetségi FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ paktum jött létre Törökország és Görögország között. Ezt a szerződést nemrég titkos katonai záradékkal látták el, amelynek értelmében a két szerződő fél életérdekének tekinti a közös török-görög határt és ezért, Ha Görögországot, vagy Törökországot a görög Tráciát átszelő Mesta-folyótól keletre, vagyis a Mar riva-völgye felé támadás érné, úgy a két ország köteles egymásnak katonai segítséget nyújtani. Kétségtelen, bogy ez a szerződés elsősorban" Bulgária ellen irányult, mert Hiszen a közös török-görög batár teszi lehetetlenné, hogy Bulgária kijárót kapjon a Mariea-völgyén keresztül az Égei-tenger Dedeagacs kikötőjéhez, amelytől Bulgáriát a neuilly-i békeszerződés megfosztotta. Mi a török „biztonsági övezet"? X Marica 'és a Meszta folyók között elterülő görög Tráeia az a terület, amelyet a török sajtó és a török rádió állandóan Törökország biztonsági Övezeteként emleget és amelynek ellenséges támadással szemben való védelmét török feladatnak fs tekinti 'Ankara. Félreértések elkerülése végett meg kell itt jegyeznünk, Hogy a sokat emlegetett Száloniki és a Bulgáriából "idevezető Stfumg-völgye nem tartozik ehhez a területhez. Törökországot és Görögorszagot végül a Halkan! paktum Is segélynyújtásra kötelezi egymással szemben. Ennek értelmében azonban a easus foederis Csak az esetben lép érvénybe, Ha Görögországot, vagy Törökországot egy balkáni állam támadná meg. Ezért nem volt kötelezve Törökország segélynyújtásra Görögországgal szemben az olasz Háború következtében, mert Olaszországot nem tekinti balkáni áliamnak. Az előbb említett titkos kotorni záradék azonban minden támadás esetére szól. Kérdés természetesen, Hogy adott esetben Törökország teljesitené-e segélynyújtási kötelezettségét a görögökkel szemben. Anglia és Törökország X török szövetségi hálózat ismertetésénél természetesen ki kell még térnünk az angottörök szövetségre is, A világháború után szinte áthidalhatatlannak látszó ellentétek forogtak fent Anglia és Törökország között Anglia támogatta a görögök kisázsiai háborúját, az angolok erőszakolták ki a törökökre nézve sérelmes és lealázó Dardanella-státust, az angolok győzték le voltaképpen a világháborúban Törökországot és bomlasztották fel az ottomán birodalmat, lázították fel az arabokat a törökök ellen és 1924-ben az angolok szerezték meg az egykör török fennhatóság alatt álló moszuli olajvidéket. Angol-török közeledésre ösnk az abesszin háború után került, a sor• 1936ban Törökország, amelyet nyugtalanított az olaszok expanziós politikája, flotta-egyezményt kötött Angliával 1936-ban. Ugyanakkor a jelenlegi windsori herceg ellátogatott Konstantinápolyba, Anglia is erősen udvarolni kezdett TörökországnaH, bogy ellensúh/Ozó erőt kapjon a Földközi-tenger keleti medencéjében Olaszországgal szemben. Ezért állt 1937-ben az alexandrettei szandzsák kérdésében Franciaországgal szemben Törökország mellé. 1938-ban 16 millió font kölcsönt nyújtott Törökországnak, amelyet azóta újabb 45 millió fonttal toldott meg. Mint a török nemzetgyűlés alelnöke e héten Istanbulban mondott' feltűnő beszédé-ben Hangoztatta, bogy az 1039. október 19-én megkötött ankarai IS éves angol-török segély nyújtási egyezmény igazi rugója az olasz 'Osm patok 1939. nagvp'énteki albániai bevonulása volt. Azóta Törökország és Anglia, az egykori ellenségek szövetségesei egymásnak. X török külpolitika illetékes tényezői nem szűnnek meg azóta Hangoztatni, Hogy Ankara Hitari szövetségi szerződéseiben vállalt kötelezettségei mellett Hogy a szavak politikája miképp fest majd a gyakorlatban, azt valószínűleg már a kőzete jövő el fogja dönteni. A szegedi üzletek »bugázói« a torvényszék előtt Egyévi börtönre ítélték a társaság vezérét \ „v. (A Délmagyarország munkatársától) „BngázÓ" társaság került Hétfőn a szegedi törvényszék Ungváry-tanhosa. elé. A törvényszék tárgyalóterme elkerített részét teljesen benépesítették a vádlottak: László Dezső 25 éves foglalkozásnélküli iparossegéd és 13 társa ült a vádlottak padján. Az volt a vád ellenük, hogy együttesen követték el részben mint „bugázó" tolvajok, részben pedig mint orgazdák, azokat az üzleti lopásokat, amelyek februárban igen nagy gondot okoztak a szegedi kereskedőknek, de a rendőrségnek isA „bug'ázók44 vezére, László Dezső többszörösen büntetett előéletű. Sikkasztásért gyújtószerrel és lőszerrel elkövetett kihágásért, csalásért, „ezerédes és tfl/kő" árusításáért. Karnis vádért. Hatóság elleni erőszakért, lopásért és „itt a piros, höl a piros" játékért ítélték már el számos alkalommal. Mellette a vádlottak padján vegyes foglalkozású férfiak és nők ültek- a színes csoportban vendéglőspincér. dobosnö. gi/ümölcsbevásdrló, baromfikereskedő. iparossegéd, autószerelő, varrónő szerepelt orgazdaság vádjával terhelten Sok közülük közveszélyes munkakeriilésért. Csavargásért. és egyéb más bűncselekményért és kihágásért már büntetve volt A vádlottak személyi adatainak felvétele után az elnök ismertette a vádiratol, amely, szerint László Dezső Márta Károly nevű. barátjával végigjárta az üzleteket és „bugázással" élemelte egy-egy vigyázatlan pillanatban azt, ami a kezeügyébe került. Látogatást tettek » ökrös Mária üzletében, Varga böröndösnél, Borbély József böröndösnél, Neufeld Sándor rövidárú üzletében, a Becsey-íéle üzletben és< még számos más üzletben. Egyikük" szóval tartotta az üzlettulajdonost, vagy válogatott aa eléjetett árúk között, ezalatt a másik zsebébecsúsztatott mindent, amit lehetett. Női harisnyától és női fehérneműtől kezdve, férfinadrágtartón, pénztárcán, férfikalapon, női rétikiilön keresztül a legkülönfélébb árukat lopkodták össze az üzletekben. "A lopott holmikon aztán rövid uton túladtak a. vád alá helyeiéit orgazdák segítségével. A bíróság hétfőre egyedül ennek az ügynek tárgyalását tűzte ki. A tárgyalás során kihallgatták a vádlottakat és,kihallgatták a sértetteket és károsultakat. Á vallomások után a bíróság László Dezsőt egyévi börtönre Ítélte, míg a többi vádlott esetében kivétel nélkül megállapította ugyan a bűnösséget, de a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló rendelkezés alapján az eljárást ellenük megszűntette és hüntptcst nem szabott ki. féláru utazási igazolványok oíimagarorazag légy irodában