Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-02 / 51. szám

ü<5 Airrggi György A ROMÁN OLAJ Az angol-román diplomáciai kapcsolatos, rnegfsakitása, továbbá Edeu brit külügyminiszter anfcarai tárgyalásai ismét előtérbe helyezték a rónán olajvidék problémáját. Az angol lapok már * iKalt év őszén követelték a román-olajvidúk bombázását és ugy látszik Eden a Dardanellák •Megnyitásának kieszkőzlésével akarja lehelövé enni aa angol sajtónak ezt a követelését Mivel í román olajvidék ismét az események középpontjába került, érdekesnek tartjuk a román Majkérdés megvilágítását. A román olajat már akkor világításra használták, amidőn Amerikában az olajat csupán vánlórkuruzklók adták el a köszvény gyógyításának -óljaira. 1857-ben Bukarestet már petróleummal világították, A román olajmezök intenziv kibányászása azonban csak a jelen évszázadban kezdődött meg. Érdekes, hegy az egyik legnagyobb is legrégibb olajvállalatot, a Steaua Roraana-t '87 magyar bank alapította 1895-ben, Mint a viág más olajpiacain, csakhamar román olaj körül 3 megkezdődött a gyilkos harc, amelyben Rockeéllerék vállalata, a Standard Oil vezetett. A nugyar bank nem bírta pénzelni ezt a harcot és 3rórt 1903-ban átengedte részvénykötegét a német heutsche Bank-nak. Ez a vállalat tőkéjét feleme!o 17 millió lejre, amelyből 16 millió a Deutsch Bankó volt. 1916- augusztusában, amidőn Románia belépett a világháborúba, a német vállalat alaptőkéje már százmillió lejre emelkedett. Csökken a román olajtermelés S világháború előtt néhány évvel alapították aa angolok a legnagyobb román oljavállalatot, m Astra Románat, amely a Royal Duch Shell angolholland olaj világkonszem . leányvállalata és amely másfélmillió tonnás évi termelésével ma te az első helyet foglalja el Romániában. Ennek •vállalatnak az alaptőkéje a legnagyobb. 2.3 mii liárd íej. Az Arira Romanat érdekeltségéhez tar főzik több kisebb román olajvállalat, igy a Sos piro, a Shell C'o ot Romania és a üistributi" Amidőn a vasgárda került uralomra, az ango vállalat élére kormánybiztost neveztek ki, majc elrendelték az angol vállalat kisajátítását. Aangol, kormány tiltakozása nem használ!. A román olajvállalatok nagyrésze ma is idegtű tollével dolgozik. A román tőke csak 2ü szá telékban van érdekelve az olajvállalatokban. A román állam különféle bányatörvényekkel igyekezett a helyzetet a román tőke javára megváltoztatni, azonban, ezeknek a törvényeknek csuÚáa annyi eredménye lett, hogy a termelés csökkent'a külföldi vállalatok el kedvet lenedébe miatt. Ansig 1936-ban a termelés elérte á 8 millió 700 ->»er tonnát* addig azóta mintegy évi 10 százalékkal csökken a termelés és 191Ö-ben 5 millió 813 ezer tonnát tett ki. Ebből 3 millió 196 ezer tonnát külföldre szájlitottak, a belföldi fogyasztás 1 millió 862 ezer tonnát tett ki. A román olajvidék felgyújtása 1916-ban X mnR világháború döntő fordulatot jelentett j® rómán olajtennelésben, amidőn a központi hata'ntak hadseregei Bulgária felől átlépték a Duna rónalat, Berthelot francia tábornok és r«mp hson angol vezérkari ezredes irányító Sa mellett 1916 novemberében egy gyújtogató híróttad-: felgyújtotta, illetve felrobbanioffa a r<»olajtelepeket. Ennek során levegőbe repült '''ette leégett 1677 olajkút, 26 olajfinomító és 827 ®Zer tonna nyersolaj. A központi hatalmaknak csak a romok jutottak. Egy évig tartott, nmig az ®-ajkutakat annyira sikerült rendbehözni. hogy ®BlS-ban a bekebeli termelés 75 százalékát el "rtták ismét órai. A békebeli termelést évi 1 "'illió 850 ezer tonnát azonban csak 192i-ben értok :e! ismét. 1Ö36 óta az olajtermelés ismét csökkent. A ®°mbavicai kerületben a kutak fele kimerült ©ronban ez nem jelenti azt hogy a közeljövőben ® /omún olajforrások teljes elapadásával kell T^nolni. M a c o v i, a román geologiai intézet f, ró^etője azt állítja, hogy a román olajföldeken ' 60 millió tonna biztos és 120 millió tonna JteJ valószínű. A németek 30 millió tonnára berót-ik a román olajmezők olajtartalékát Hogy a mégis csökken, annak as az oka, hogy -'-Iföldf. vállalatok' egyre kevesebb fúrást esakü-'" ÁcMrifoxés, tvrtmetlheAt Baciogleííiezbó) ki' szilit kávédaráló, legegyszerűbb tormája az általánosan használt káyódárálóknak. A tiáziasszonyok széles köre használja, inert űrtükészílléke Jós mégis olesónljcszerfzheiö. kell a kávéfőzéshez. Az egyik az,'amellyel a kávét megdaráljuk. A legszegényebb házij asszonynak is nélkülözhetetlen segítőtársa e.z. A másik az a kávédaráló, amely a ^Franck • cikóriakávé jólismert késbarna dobozán látható. Ez is ajánlatos, mégpedig minden kávéitalhoz! Ez adja szép, sötét* barna színét, különleges, tökéletes ízét és azt a kiváló zamatát, amely mindennapi kávénkat előttünk olyan kívánatossá teszi. Ha csak rágondolunk, máris érezzük annak pompás illatát,