Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-02 / 51. szám

DfcLMAG? ARORS2ÁIÜ VASÁRNAP, 1941 MÁRCIUS 2. aölnek. Amig 1937-ben az uj fúrások 295 ezer métert tettek ki. addig 1938-bau csak 360 eaert 1939-ben 256 ezer, 1940-ben pedig 241 ezer métert" A fúrások ugyanis igen sok pénzt emésztenek fel te az esetek uagy százalékban a fúrás meddő marad. Mivel a román kormány bányatörvényei egyre inkább csorbítják a külföldi vállalatok jogait, súlyosan megadóztatják azokat, a vállalatok húzódoznak az ujabb befektetésektől. 1938-bau érték el Romániában at eddig legmélyebb fúrást, 3100 métert. Németorsxág és a román olaj Az írj világháború megindulása ismét * éomán oiajmezők felé terelték a figyelmet, A németek már a háború kitörése előtt igyekeztek biztosítani maguknak a román olaj egyrészét. 1938 novemberében Károly román király és Göring marsall lipcsei találkozója során megtárgyalták Németország bekapcsolódását a román olajiparba. 1939 március 23-án dr. W o b 11 a létrehozta ** slső nagy o bbs zabásu német-román gazdasági megállapodást, amely lehetővé tette Németország számára, hogy a német tőke ismét részt kapjon román olajtermelésben. A világháború után ugyanis a németek nemcsak az 1918 május 7-én aláirt bukaresti békében nyert koncessziókat veszítették el, amelynek értelmében 60 évre kizárólagos katatási jogot nyertek * román olajvidckm, hanem régebbi román érdekeltségeiket is elvették tőlük a világháború utáni sanremoi olajkonferencián. Az egykorj német vállalatokat felosztották Románia, Nagybritannia és Franciaország iözött. A Wohltat-féíe szerződés értelmében N'A metország ismét jogot nyert arra, hogy szakerőket küldjön ki a román olajvidékre. Ugyanakkor nemet—román olajkutató társaság alakult, amely* nek feladata a még fel nem tárt olajmezők kihasználása. Ezt a szerződést 1939 decemberében ár. eiodius kibővítette, Az uj olajegyezmény írtelmében Románia havi 130 ezer tonna olaj szállítására kötelezte magát A mult év második felében ex a szám még növekedett, mert az exportra kerülő román olaj szinte kizárólag Németországba került. Ezért megváltozott a román olaj exportntja. Azelőtt a román olaj nagyrésze Konstanza feketetengeri kikötőin keresztül ájerölt exportra. Noét az export fontja a Duna és a «»árazföld. 64 százalék olaj kerül dunai utón exportálásra, 21 százalékot pedig vawitoa szállítanak. A dnnai export a jövőben még fokozódni fog, mert a németek megnövelik tankhajóparkjukat. Ugyanebből a célból Orsován nagy olajkikőtöí épitenek, amely felveszi a versenyt a gjurgiui olajkikőtővel. Az 1940. december S-án létrejött 10 éves román—német gazdasági tervezet szerint a németek ujabb olajvezetéket építenek, bogy az olaj exportját meggyorsítsák. Jelenleg a következő vállalatokban vesz részt a német tőke: Pétről Block, Cretital Miniéi és az Industrie Komana Petrolban. Meghiúsult francia-angol terv A nyugati hatalmak, főleg as angolok már i náborn kitörése után szemet vetettek a román olajra. -.Minden esepp olaj, amelyet Románia Németország részére ad el, elveszett Nagybritannia számára és Németország ellenálló erejét fokozz*.* Éz a megállapítás hangzott el már a háborn kitörése utáni napokban az angol alsóházban. Mint a németek által megtalált francia vezérkari titkos okmányok bizonyítják, a nyugati hatalmak ezúttal is foglalkoztak azzal a tervvel, hogy szükség esetén éipp ugy, mint a mult világháborúban elpusztítják a román olajmezőket Nem fe. leitették ugyanis el, a legnagyobb német olajszakértőnek, Friedensburgnak azt a megállapítását, bogy » román oiajmezők elpusztítása döntőbb jelentőségű esemény volt, mint a nagy C9aták egész sora. Ludendorff emlékirataiban szintén azt irja, hogy Németország akkor veszítette el a háborút, amidőn Bulgária összeomlása után az antanthatalmak ismét birtokukba vették a román olajmezőket. A német külügyminiszter által közreadott 30. és 31. számú akták szerint Gamelln francia generalissimus felszólítására a francia kormány megbízta Thierry bukaresti francia nagykövetet, hogy készítsen tervet a román olajmezők esetleges elpusztítására. Ebből a célból a francia kor. mány elküldötte Bukarestbe Leon Wenger o'ajmérnököt. Wenger 1939. szeptemberében megérkezett Bukarestbe és egy évig maradt ott, addig, míg a román hatóságok kl nem utasították. A választás azért esett reá, mert « la tagja volt annak a gyújtogató bizottságnak, amely a világháború alatt elpusztította a román ofajvídéket, .Egyébként » Concordia nevű uaav román villaMa délelőtt « órakor van a JAZZ MATINÉ Jegyek a napi pénztároknál. m a Belvárosi Mo%i -bon latnak, amely francia érdekeltségű, a társelnöke. Bukarestben nagy befolyása volt, rendszerint ő szerzett a román kormányoknak külföldi kölcsönt. Wengernek munkatársa volt Pierre EouIond, a Columbia nevü román olajvállalat igazgatója. Wengerék terve azonban nem sikerült, mert a németek által talált francia titkos okmányok közzététele után őt is, több más francia és angol segitőtársával együtt kiutasították Romániából. A Wenger-terv kudarca folytán az angol sajtó már régebben felvetette azt az ötletet, hogy a Royal Air Force repülőgépei bombázzák a román olajvidéket. Részben ennek megakadályozása érdekében jelentek meg Romániában a német tanhadosztályok, amelyeknek legfontosabb feladni® a román olajvidék megvédése esetleges angol légitámadásokká] szemben. Eden ankarai tárgyalásai során szóba került román olajvidék kérdése is. Hogy megjelennek-e majd valóban az angol gépek a román olajvidék felett, ezt a jövő fogja megmutatni. A román kormány számol vele s ezért rendelte el olajvidék kiürítését. T i ? i i i i Ptt nyúlszőr* *, szalmak alap-újdonságok megérkeztek a „DAME"- Kárási-utca 14? Üt Szegedi itáMcggcleinz& A szegedi polgár mindig szeretett csúfondároskodni, erre mondták, hogy slingelt szája van. Gyakorolták a tréfát a legkomolyabb tisztséget belöltö férfiak is, mikor leiették a pennát s megszabadultak a hivatal levegőjétől. Szinte rajuk se lehelett ismerni, annyim másokká váltak, „fürge jnókus"-okká, ahoflgyan változott állapotukat feltisztelték. Az volt a cél, ki tudja a másikat minél nagyobb bolondságba belekergetni, ki mond valakire olyan tréfát, hogy napokig emlegessék döcögő, hullámos nevetéssel, ami mind elmúlt a régi nyugalmas élettel együtt. így születtek meg a „ragadvány-nevek" is. Más "se kellett hozzá, csak hogy elárulja Rutai Mihály a galuska iránt érzett szeretetét, nyomban Galuska Mihály lett belőle, akárcsak a Czinkőczi Ignácból Krumpli Náci, hasonló etelbeli szenvedélyek okán. A késő utód aztán, mikor igazoltatások országútján keresi az őseit, mert meg kellene állapítani a maga leszármazását. — tépi a haját, hogy miért nem találja meg az öregapját az anyakönyvekben. Pedig minden hozzátartozója ebben a városban élt, ha kivágódott látogatóba a tanyára, azt már külföldnek hívta, azonban itt születtek, házasodtak, itt haltak meg. Ilyenkor derül ki, hogy az anyakönyvi adatok bemondásánál a gúnynevet használták. Hogy mekkora utánjárással, bizonyítással jár ilyen esetekben az igazolás, azt csak az tudja, akinek része volt benne. Hiteles okiratok igazolták néldául, hogy egy Dolecskó nevü ember 1812-ben Szegeden született, az anyakönyvi bejegyzést mégsem lehetett megtalálni á plébániákon. De nem került az elő a környékről sem. Tudniillik, ha messzire esett a várostól a tanya, nem a városba hozták keresztelni a gyereket, hanem a legközelebbi faluba. Akárhány ludas-pusztai újszülött a szabadkai plébániák anvakönyvéből kerül elő. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a tanvaf kisvasút nem olyan régi intézmény, a várva várt forgalom megnyitása után aztán nem Is egy 70-80 éves öreg magyar látogatott be a városba, aki születése óta nem megdűlt ki a tanyájából. Szóval: keresték Dolecskót is, sehol semmi nyoma. Akkor azt mondja valaki: — Nyílván elírás történt, nézzünk meg minden tételt egyenként. Valóban, erre elő is- került a Hajdani újszülött, csakhogy Talicska néven. A bejegyzés kétségtelenül jóhiszemű, csak a bába volt bikfanyelvü. — Hogy hívják a szülőket*/ — kérdezték a plébánián. Százharminc év előtti bábaasszony műveltsége felett immár hasztalan vitatkoznánk, továbbá minek bántanék nyelvérzékét, ml kor ma is petlóreumot mond, hatlüvetü leyorvelt emleget, meg pléravolt, ismeri to.vábbá a kurtulpalotál, — a Dolecskó név. [jmmt egészen idegen hangzású, nagyon tőrihette a nyelvét. Azt mondta hát. , — A Talicska János ácsék fia ez és Ferenc lesz a neve. Rengeteg bizonyitckrtt kelleti összeszedni, hofiv lekerüljön az ősapáról a Talicska terhe. Mert bogy a többi gyerek már a rendes nevén szerepel, azonosak a szülök, sőt valamennyi gyeieknel ugyanazok a keresztszülők is, legöregebb Dolecskó János igazolhatóan házat vett Szegeden s ilyen néven vették fel ® város polgárai közé. (Ha nem volt valakinek házbirtoka, polgár sem lehetett.) A kiigazítás teliét, ba nehezen is de síkerült, mert kétségtelenül be lehetett bizonyítani a személyazonosságot. De mit csináljanak Bernát János ivadékai, mikor a szépapjukat hol Csugorának, hol Buborának, hol pedig Gugorának tisztelték, — a jó Isten tudná már megmondani, hogy milyen okon? Akit Gyapjasnak hivnak, az mind bodorhaju volt valamikor. Régi juhásznép, Alsóvároshoz tartoznak, igazi névük Csótí. Összekavarodott a Ködnien, meg az Ábrahám családnév is, sokszor szerepelnek öszszetett formában. Egész bizonyos, hogy v®lamelyik Ábrahám egyszer uj ködmönt hastttatott magának s igen büszkélkedett benné* Miért ne tette volna meg, mikor üresek lennének a koncert-termek, ha dámáink neo* mutathatnák be az uj toilettjeiket s mik©' lényegtelen egyéniségű egész kis szürkeségek olyan felvágott fejjel igyekeznek tudomás111 adni a létezésüket, mintha napjainkban mái dolog nem is szédítené kimerültségünket. Ábrahámhoz is hozzászegődött a Ködme* név. De volt Abrabám-Türes is azon az egyéni okon, hogy a jé lélek tőrrel fogta a nyulat A Farkasok legtöbben a Farkas-CsamangÓ összetett nevet használják, amig. az egyiket vagy a másikat elhagyják. Eredetét nagy"" öreg szegedi ember magyarázta el nekem. . — Valamelyik Farkasnak volt egy Mang® nevü ökre. A Tiszán áthallatszott az álla* bőgése, valamint a gazdája buzdítása is: Csa. Mangó! Idővel aztán összefogták a csát, vofS a mangót s lelt belőle ragadványn'év. ,. A Varga-IIalbür alsóitanyai család mi'f nyilván másfajta keverék. Itt a Halbűr ® bácskai eredetű Halbrohr-ból simult át magyaros hangzásuvá.De voltak ott s ma is vadnak utódaikban, ha máskép nem, Wein©" meg Hoffmatm nevü juhászok", nem beszélVj a Wolfordokról, akik Wahlfahrt, Bunford riációkkal, majd nyilván önkényes fordítás**: Jójártokká változtak, hiszen végeredménybe" ugyanazt jelenti a szó minden változatáig Steinhardt (később Erőskövy) Ignác res seborvos, aki szintén nem vetette meg %J jé tréfát, ismertebb volt Szukaport Náci ven, mint a családin. Vadászember léve"' idomította a rizsiáját s Hallották ahogy ditotta: — SucK 'Apport! , K szegedi nyelvjárás megíratlan törvénj* szerint mi alakulhatott volna ebből más, «*,p Szukaportf ' „ Bob Tartós ondolóias hajfestés a legtökéletesebben Szántol Mo,<.»»*/ Dugonics-tér 11. 323 Tel.