Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-12 / 35. szám

Pénteken tárgyalják a beíugyminiszférinmban Szeged költségvetését fi városházán ugy tadják, hogy nem változik a 80 százalékos nétadő VA Délmagyarország munkatársától) Január 31-én volt a pénzügyminisztériumban — amint azt a Délmagyarország annakidején jelentette — Szeged ezévi költségvetésének előzetes tárgyalása. Ezen a tárgyaláson még nem történt régleges döntés a költségvetés tételeiről, inkább csak számszerüségi szempontból, tehát a számvevőség munkája szempontjából vizsgálták meg a költségvetést s anank egyes tételein flefn is próbáltak változtatná. A tulajdonképpeni miniszteri felülvizsgálat és jóváhagyás most következik a belügyminisztériumban. Kedden a belügyminisztériumból értesítés érkezett Szegedre, bogy a minisztérium illetékes ügyosztálya, fébfitdr 11-re, péntekre tűzte Szeged költségvetésének tárgyalását. A tárgyalásra dr. Tukats Sándör főispán, dr. Pálfy József polgármester, dr. Kemenesy Tibor pénzügyi tanácsnok és Dékány Sándor számvevőségi főtanácsos Budapestre utazik, Dékány Sándor számvevőségi főnök szerint a pénteki minisztériumi tárgyalás előreláthatólag nem sok változást eredményes majd a költségvetés tételeiben. A minisztériumban bizonyára igyekezni fognak, bogy a kiadási oldal tételeiből lefaragjanak valamit, a bevételeket pedig fokozzák. Lényeges eltérés azonban nem valószínű, hiszen a pénzügyi bizottság és a közgyűlés olyan derekas munkát végzett a költségvetés letárgyalásakor. bö'gy újabb változtatások szinte lehetetleuek. Ilyenformán semmi kilátás arra. hogy a pótadó százaléka csökkenjen, valószínű tebát. hogy a pótadó 80 százalék marad. Az esetben. Ha. az árvízzel kapcsolatos Ki adások nem zúdítottak volna a városra nemvárt tetemes költségeket, valószínűleg sikerűit volna elérni a pótadó mérséklését a minisztériumi tárgyalások folyamán? ez a számvevőségi főnök véleménye. A jelen körülmények kö zött azonban erre semmiképpen sem lebet számítani, sőt örülni kell, ha a pótadó megmarad ezen a nívón. ft szegcdi tervengszCh 3 hónapi fogházra itCH cgu diplomatától megfosztod OggvCdet. aki súlyosan megrágalmazta az tiaíjcnen Kélhezo bírákat (A Délrnagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék BoVcoy-tanágsa előtt kedden súlyos fogházbüntetés kiszabásával ért véget az a rágalmazási ügy, amelynek yádlottja dr. Makai Márton ügyvédi diplomájátél megfosztott 60 éves füzesgyarmati lakos volt. A volt ügyvéd ellen három esztendővel ezelőtt a gyulai ügyészség hamistanúzás miatt indított eljárást. A bűnügy a gyulai törvényszék előtt folyt le, a bizonyítási eljárás igazolta a volt ügyvéd ellen felhozott vádakat, amiért a törvényszék 1938 április|J3-áu nyolc-hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ügy megjárta a felsőbb bíróságokat és 1939 elején a Kúrián jogerőre emelkedett az ítélet. Dr. Makai Zoltávi büuteteseOek jogerőre való emelkedése után ügyének űjrafelvétele iránt kérelmet nyújtott be a gyulai törvényszékhez. A kérelemben 'dr. Mikii súlyosan megtártigdii w ügyéhen eljárt és ítéletet hozó tanácsot, dr• Paúlinyi Gyula tanácselnököt, dr. Pálfy István ós dr. Érsek Lajos törvényszéki bírákat, valamint az ügyészség több tagját- Ária hivatkozott, bogy „a büntető tanács nem tárgyilagosan járt el vele szemben" és „az igazságtól telj®son eltért az ítélet." Az újrafelvételi kérelemben foglalt Kitételek miatt — tekintve, bogy mind a gyula' ügyészség és törvényszék értesítve volt — 9 szegedi ügyészség felhatalmazásra iildözendé rágalmazás miatt adott ki vádiratot dr. Makai Márton ellen. Ügyében a szegedi törvényszék egy ízben már kitűzte a tárgyalást, a vádlott azonban akkor nem .jelent meg. mire a keddi tárgyalásra rendőr vezette elő Vüzcsgyarmat ról, Dr. Makai a törvényszék előtt ártatlanság** val védekezett- Előadta, bogy bár maga ie ér zi. Hogy újrafelvételi kórelmében élesen támadta a gyulai büntetőtanácsot, de nem személyeket akart megtámadni, hanem a tanács ítéletét A bizonyítási eljárás lefolytatása után drIlyés Tivadar ügyész mondott vádbeszédet & a vádlott példás megbüntetését kérte. Dr. Makai Márton közel félórás beszédben hangoztatta ártatlanságát, majd végül kijilentette, bögS nyugodt lelkiismerettel várja a bíróság ítéletétA törvényszók ezután hétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rágalmazásban mondotta t* a vádlottat bűnösnek és Jtáfomhónapí fogházbűt® tetéssel sújtotta. A törvényszék súlyosító körirt menynek vette, hogy a bírákat és a gyulai bűtf tetőtanács elnökét hivatali eljárásában rágalmazta meg. Az ügy rövidesen a tábla elé ke' rüL KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonok, jóba rátok, valamint a MÁV üzletvezetöség és állomásfönökség urai, akik tragikusan elhunyt drága jó férjem és édesapánk végtisztességén megjelenésükkel és virágadonlányaikkal fájdalmamat cuyhiteni igyekeztek, ezúton fogadják hálás köszönetemet. özv. VJZVÁRY ALllERTiNÉ és CSALÁDJA Temetés a határon Irta: Sz. Özigethy Vilmos Az aradi vonaton, amely elképzelhetetlen sokáig érkezik Csabára, ketten játszanak. A pajtások közül az egyik öreg ember, a másik ötéves kisfiú. A gyermeknek lóg az egyik rizskása foga, az ntána következő majdnem egészen kitolta a helyéből. A kis embert ez meglehetősen zavarja, enni sem tud, ösak kinlódik, hol az egyik, hol a másik szájaszögletébe tologatva a Csirkehúst. Azonban igy is sűrűn felszisszent -Jaj! Ezt ugy mondják, hogy rálépett a fogára. — Kis koma, mondja az öreg ember, keressünk egy cérnaszálat, rákötjük a fogadra, aztán kihúzhatod magad. A gyerek a világ minden kincséért se taeBae bele a- kalandba. Hogyne, majd hogy fájjon! — Nem fáj, és re sem veszed, amikor kirepül. Most sokkal rosszabb. Néha odanyúl, mozgatja, lehajlítja egész vízszintesre. Mindössze egy piciny iuybús tartja még a régi helyén, de ha egyszer olyau borzasztó a rettegés mindentől, ami a foggal függ összeA báosi tréfál, bolondozik, egészen megnyerte a kis vadóe bizalmát, — ezt sz egyet kivéve. Most már megpróbálkozik h fiúcska maga is, nem olyan a bá?3si. mint aki rosszat akarna, szinte kacérkodik a fogával, do az első idegrezdülésre nagyot kiált ós levágja fejét az ülésre. f — jajl Hirtelen volt :< mozdulat, így is marad ntána egy percig, aztán mosolyogva kél fel. A közében a foga. Ügy történt, hogy épp a száját ütötte a karfához, a gyenge kis fognak pedig nem kellett sok biztatás. Elvált a többi társától. Van öröm, valami nagy szenzáció ez! — Mit csináljunk vele! Az első kihullott fogad? — Már a második. Az első el van téve emlékbeMár ki akarja hajítani az ablakon, de a báesi megfogja a kezét, A vonat éppen közeledik a magyar batár felé, gabonás szekerek döcögnek az utön, szántás közben megáll egy ember, törli a homlokát és néz a vonat után. — Ubi bene, ibi patria, mondauá az érzéketlen cinikus. Hazugság, ezerszer is hazugság. Annak a baromuak, amelyik a szekeret vonszolja, valóban mindegy. A pók, a légy, jól érzi magát ott is, itt is. Mit bánja a szemtelen veréb, hogy kinek a tulajdonát dézsmálja? Faj,' vallás, uemzetiség mindegy neki, ha tele a gyomra. De a kutya elszökik a gazdája után s a vadállat sem szokja meg az idegen hazát, az idegen környezetet. Csak az ember bírna el mindent? — Kurtics! — jeleuli a kalauz s a vonat járása l&ssui. Szuronyos katonák: jelennek meg, olyan érdekes figurák, mintha, falusi színház* bau operettben statisztálnának. Lecsapott karimájú, nagytollas, posztókalap a fejükön, az alakjuk girhes. Körülveszik a vonatot, itt most senki sem 'mozdulhat meg addig, amíg át nem esett a vanjvizsgáiatoft. A* aem tart sokáig. Legyünk igazságosak az ellenséggel szemben is. macerálnak annyira, mint a pesti finánc, hosszasan kutakodik, hogy mi mindent akar®* becsempészni szeretett hazánk fővárosába a nyomorult, garaslalan középosztály. — Le lehet szállni, mondják végül. Akkor azt mondja a játékes báesi ujousz®^ zett nti cimborájának. . . — Emberkém, gyere esak. Már tudom ^ csinálunk a fogaddal — Mit? — Eltemetjük. hí' Hallatlanul tetszik a gyereknek a terv, » szen rajta kivül csak az öreget izgatja a misztériuma. A közepes korban levők hárítja el maguktól az elmúlás gondol®^ Majd máskor! Most nem érünk rá. ^ A b'ácsi előveszi a bicskáját és keresi ^ nek közt a megfelelő helyet. Hol puhább föld? A drága anyaföld, aki szótlanul ^gj hogy idegen nevezhesse magáénak. Á®1 . miért szólna, mikor annyi élő is bele tűd godni- Vagy esak nem ért véges eszünk * z tárgyak lélektanához s azért van odaát földrengés, vasúti szerencsétlenség, mert megrázza magát türelmetlenségében * te0 csak magyar anyaföld? ^ Az ablakok megtelnek érdeklődőkkel. *^jrf i-ek. szereplője lévén a jelenetnek, rtle" komoly, ^ — Mit csinálnak? - kérdik minden "tlil " — Temotüiik, — Mit? — Ezt a kis magyar fogat összenevetnek, fölényeskednek. f — D» botondo* ember, cn*^ baja