Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-12 / 35. szám

Afvát e^ySzórnom izódáUa qyómféhykcp Kft fŰMttókáófa**, tty (icdóí mimkátasszónátok tnty Uctl válnia öl tyyttmcUUU t (A. Délmagyarország munkatársától) „Egyéves, szép, egészséges fiamat, jobb családhoz őröltbe adnám". Ez a hirdetés jelent meg a Délmagyarország egyik legutóbbi számában, az apróhirdetés rovatban. Az apróhirdetések rovata mindig érdekes olvasmány. Különösen mostoha időkben, amikor kevés a pénz és olcsó az 'élőt . • . Ebben a rovatban benne van minden, ami az emberi közösség életét jellemzi; adnak, vesznek; boldogságot, szerelmet, házasságot keresnek, vagy — mint a fenti kis hirdetés jelenti: szülőket kerestetnek . . . ióUUa svütöUel ke*** .. , X Hétvezér-utca 42 számú házban dobos, penészes kis pmUelakásban találtuk meg ZoliMt, az egyesztendős, szép, egészséges gyermeket, akit édesanyja örökbe adna. Sötét, szűk kis konyhán keresztül jutottunk he a valamivel világosabb, de fájdalmasan szegényszagó szobába. Gyermeksírás fogadött; aranyhajú, bűzavirágszemfi, pufókarcú gyermek sírt rozoga ko'ösijában- Fáradtaröú öregasszony hajolt feléje és esittítgatta: — Zolika "csak akkor sir, Ka éhes, vagy álmos, — magyarázza. Bizonyosan éhes a lelkem ... Csakhamar megtudtuk, hogy az őszhaju n'éa! Zolika nagymanuija. Zolika: Papp Zoltán az « gyermek, akit kerestünk. Özv. Papp Antalné egyesztendős gyermeke. Édesanyja szömorúszemú, magas, fiatalasszony, az egyik legnagyobb szegedi cukrászdában mos'ögatónő. Arcáról tisztán leolvasható kálváriás, hajszolt élete, az a csöndes tragédia, ami mögötte van már, s ami odáig vezette, hogy örökbeadja Zolikát . . . — Talán akadnak jóemberek, akik szépen felnevelik ... — mondja balkan. Nem o az első gyermekem, akit örökbeadtam . . . , Megtudjuk, líogy Papp Antalné ezelőtt másfél esztendőül özvegyen maradt öt gyerAkik már lejöttek a kocsikból levegőzni, most oda seregeinek. Szemközt az állomás épületén oláh" felirat, oláh lobogó. Közelednek az, őrt álló katonák is, b'ámulftaí némán. Lassankint nem állhatják meg, beszélgetnek maguk közt a maguk nyelvén, oly alt mulatságos ez. — Vazut? — mondja a bolondos bácsi. Azt jelenti: látod-e? Mutatja a fogat, ne maradjon kétségben. Bólintanak rá. Hogy látják, ostobaság, gyerekjáték az egész. ÜK bácsi betette a fogaöskát a porhanyós földbe, jól elegyengette rajta a talajt, aztán keresztét vetett felette, két kezét összetette, szónokolván valahogy ilyenképpen; — Kis magyar fog, kecskeméti apJfiS emberke foga, pihenj békében, minekután el kellett hullanod. Öntözzön meg az ég, amikor elsírja a magyaf bánat könnyeit, cirógasson a határon átjövő magyar szellő és kelj ki megerősödve, meggyarapodva. Kis magyar fog, egész agyar-erdő legyen belőled, begyes és éles. az szaggassa az els/agg.i'ni valókat, attól retteg jen mindenki iné-l és rrjindörökön örökké amen. Valaki leszól a kupé ablakából: — Ne olyarí hangosan, megérthetik —' Kell is, hogy megértsék. — Nem lett volna jobb odaát Lök Őshazán megcsinálni? — Itt kell, ő náluk. Félrecsapott knlapn oláh katonák csak állanak és nézik vigyorogva a ceremóniát. Nem értik, mifajta bolondság ez? Persze nana is ért' Setik, húsár a magyar fogaöáka elyaa lassan. mekével- Férje munkásember volt, Budapestet) keresett jobb munkalehetőséget. Megfázott, agyhártyagyulladást kapott és a 35 éves. életerős ember nem tudott megbirkózni a betegséggel: a budapesti Szent István-kórházban meghalt. Felesége és négy gyermeke maradt árván", az ötödik, a kis Zolika pedig négy hónap múlva született . . . — Szegény lányom mit tehetett volna? — veszi át a szót az öregasszony. Hatom nagyobb gyermekét a menhelybe adta, a negyediket pe dig örökbefogndta egy derék födrászmester Annak jó dolga van, bár adna a jó Tsfen ilyen szülőket a Zolikának is . • . Fényképek kerülnek elő, az egyik feketeszemű. szöszke leánykái ábrázol, lehet vagy három éves. Takaros, szép ruhában, pufók angyalarccal tekint a világba . . • Neki jó Helye van — sóhajt az öregasszony szinte fohászkodva: Thilringer Imre alsóvárosi úrifodrász örökbefogadta. A Thíivinge* nevet viseli azóta a kis Papp Bözsike . , . — Ilyen apát keresne a Zolika is! — mosolyog a nagyanya. Zolika sem sír már. ár taflan. nagy kék szemével csodálkozik ránk s amikor egy kis kenyérhéjat kap. mösolyogva gőgicsél . . , — Angyali jó gyerek a lelkem! — dicséri a« anyja is és fáradt szeme felcsillan. — Aztán . . . szívesen adja? kérdezzük, okosabbat nem tudónk kérdezni mert valami fojtogatja a torkunkat. — A szivemet csak a jó Isten láthatja . . . _ mondja a fiatalasszony. Elfofdnl, Hogy a szemén keresztül nehogy a szívébe pillanthassak — Egész éjszaka sírt. mielőtt a hirdetést feladta ... — árulkodik az édesanyja. Hét gyermeket szült és egy sem marad neki öregségé re • - •. Hát tessék elgondolni, hogy szívesen adná, Ka nem arra gondolna, hogy ő magát sem tudja fenntartani havi ?S pengős keresetből pedig hajnaltól késő estig dolgozik . . . Aztán a Zftlikának legalább' jó dolga lesz, erős egész séges, szép gyermek, felnevelik és derék em béri lesz belőle. Ezt szeretné a lányom, Zolika édesanyja . . . „EH Ualól HtveSlKn M . . /' A fiatalasszony siet a munkába. X nagyanyó folytatja a mesét: — Én kérem hat gyermekei neveltem fel. Mosni jártam, súroltam, vasaltam, amíg Csak össze nem estem a fára"dtságtól. Az Uram részeges volt, durván bánt velém, elhagyott. 011 maradtam öt gyerekkel, csak a legidősebb fiamat vitte magával, a többit végig magam neveltem fel- Hála Istennek, ha keservesen is, de felneveltem őket- Ma már más világ van, ma nem lehet . . . Hogy neveljen fel ma egy asszony öt gyermeket? És — mire nevelje, nyomorúságra szegényeket? Inkább odaadja, ha fáj is a szíve érte . . . A három nagyobb unoka a gyermekmenhely gondozottja. A legidősebb: Bózsika már második elemista, a söronkövetkező első elemibe jár. Arankának bivják, a középső öt esztendős: Sanyikét. Kiadták gondozóba őket s a menhely fizet értük, a legnagyobbat Somogyi-telepre, a két kisebbet Szén t mi hál y telekre. — Biztosan jó dolguk van — mondja a nagyanya — s a lányom is gondol rájuk örökké. Tegnap is eladta a lepedőjét, hogy a legnagyobbnak. harisnyát vehessen.. Nagyon szereti szegény a gyermekeit, tessék elhinni, de mit csináljon, mitévő legyen, ha olyan mostoha hozzá az élet..,? 'A kis Zolika egyre az ajtót nézi és szépen, érthetően mondogatja: M4-má! Ncta... *yűa... «mm» - menttnk DÉEM8G7XRORSZÁG SZERDA. 1941 FEBRUÁR 12. • kcntelonül. Az öregasszony boldogan szorítja magához legkisebb Unokáját 'és sóhajtva mond* ja : . — Talán még szerencséje lesz •. Talán akad neki is jómódú apukája... Elbúcsúzunk a búzaszőke hajú. aranyós, nevető kisfiútól, aki jómódú, szerelő szülőket keres. Megérdemelné, hogy ne sorvadjon a tied* ves, dohos, napfényt soha sem látott pinwelas kasban, Hanem erős, egészséges magyar béri neveljenek belőle . . , Ezekért a. Róasikákéí't, Arankákért, SanyJkákért és Zolikákért Valaki felelős. A társadalom, felelős azért. Hogy a sokgyermekes magyas anya nem tudja, felnevelni, tiszta, igaz, magyaf életre nevelni gyermekeit... F,1 kell jönnie * jobb kor Hajnalának, amikor ez'k a magyal* cypi'in a-ek" fWW dohos niveelakásban. hanem élctctadó, ragyogó napfényben minek majd emberré a nemzet, a haza áldására .... CSÍNYT PIROSRA' FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ „Egyház és eguiinzah" l». Borodii István S. I. clóadásn u Hafollltns: Kor világnézeti előadássorozatában Ololfieldcr püspök: „Az egyház es áz cgijHázan hozott a íegteliesehn nannoniá vön" (A Délmagyarország munkatársatói) >Egynáa és egyházak cimmel kedden este tartotta meg nagyszámú közönség előtt a Katolikus Ház nagytermében második világnézeti előadását P. Borbély István S. J. Az előadáson megjelent Glattlelder Gyula Sopsieh János prépost kíséretében. A kiváló hitszónok azzal kezdte előadását, hogy a katolikus egyház isteni jellegét bár egyesek "kétségbe vonják, de a hitet ét tékelő ember a támadásoknak könnyen megtelelhet. Az egyház* ról alkotott elképzelésünk isteni és emberi elemi* ket tartalmaz. Az isteni eleinek — az egyház Krisztus-alkotta erői — azoknak az eszközöknek a teljességét nyújtják, amelyekkel az ember hivatását betöltheti — fejtegette előadásában. Az en> beri kötelességet kiformáló tényezők hiánytalanságában rejlik azután az egyház nagysága és fdlülmulhatatlansága. Ez a teljesség azonban nem bontakozik ki a legmagasabb képesség szerint, ilyenkor az egyház isteni erői azt a feladatot kapják, hogy saját dinamizmusukat kiépítsék. — Máskor erkölcsi akadályok állanak útjába* az egyház sikeres működésének: ekkor belső megújulásra kell gondot fordítani — mondotta E, Borbély István. A katolikus egyház mind a kéi feladatot elvégzi, egyik kötelességéről sem feledkezik meg soha. Nagyszerű jellemvonása a katolicizmusnak az is, hogy ezt a teljességet mindenfajta embernek ugy nyújtja, hogy az egyén természetes értékeit érintetlenül hagyja. .Mindenki számára krisztusi szentséget ajánl fel a katolikus egyház és csupán azt kívánja, hogy a teljesség áldását mindenki elismerje. A katolicizmussal szemben álló keresztény alakulatok mind ugy jöttéklétre — folytatta —, bogy egy kiemelkedő egyéniség a maga vallásos jellemét uralkodóvá tette á közösség számára. Külső okok, a katolicizmus hibái ós mulasztásai szilárdították meg az egyházzal szembenálló egyházakat. Ezekben az egyházakban a/.onban nincs meg a krisztusi teljesség __ fejezte be előadását P. Borbély István S. J Az előadás után G'lallfelder Gyula főpásztor mondott köszönetet P. Borbélyunk kiváló előadásáért, majd kifejletté, hogy az egyház és az egyhazak között a legteljesebb harmónia V«n, u katolikus egyház elismeri minden más egyháznak erőit és jóttűajdonságaii Ma. szerdán délután a Katolikus Házban 6 órai kezdettol P. Kardos József S. J. tart előadást a világnézeti clöadássoiozajbun. Gyorsírást, gépírást, levelezést, helyesírást N A J 0 R szaft**'ólában UíUíjon. Ipartestület. - Mlftdeo végzett Uöil v*uruakat állásba hittatunk. t*