Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

4 ÖÉCMÁG7ARORSZAG KEDD, IMI FÉBBüAS 25. gazdásak. az ország gazdáinak is alkalmazkodniuk kell hozzájuk. Természetes, hogy a programnak sok olyan része van, amelyet részleteiben kifejteni nem lehet, mert csak a végrehajtás során alakul­nak ki részletesebben a tervek. tomeghatásnal több — az építőmunka" — A mi pártunkra igen nagy feladat nehezedik. Ez a párt nagyon erős, meggyőződésem szerint az utóbbi eszendőben az iránta való bizalom az or­szágban határozottan megnevekedett. Mindenki tudja, hogy életemben soha semmiféle politikai ambíción nem volt és sokkal szívesebben marad­tam volna az egyetemi katedrán, minthogy ezt a parancsot teljesítsem. De mivel hazafias köteles­ségem, teljesítem. Azt is érzem és látom, hogy a 'kormány és jómagam iránt is erősödött a biza­lom, Talán ennek az az oka is, hogy az emberek, nem tötneghatások alatt állanak. A tömeshatások­ra lassanként már ráunnak és a komoly éoifö­•mrmkát többre becsülik, — Az országért való fofolösség elsősorban a miénk. Ez nem ment fel senki mást a felelősség alól, mert minden magyar állampolgára a hazá­nak, minden lakója felelős az országért ég. fel iös minden más politikai párt Is. De elsősorban rajtunk van a felelősség és ezt a munkát jól végeztük eddig, amennyire em­berileg lehetett. Ha az ember lelkiismeretvizsgá­latot tart, mindig talál, amit mulasztott. Bizonyos" idő múlva minden kormányfő oda jut, hogy van elég a rovásán is a dolgok természeténél fogva. fin igen jói tudom, hogy mi minden van a magam rovásán is, amit két év alatt mulasztottam. Belá­tom azonban emberileg, hogy más is mulasztott volna és azért, amíg az államfő és a nemzet bi­zalma kívánja, végzem tovább ezt a munkát a ma­gam helyén. „Nincs sok Varga Józsefünk" — A niásik dolog — fejezte be beszédét Teleki Pál amit különösen is megköszönni akartam, az, hogy Szeged megértette, hogy Varga Józsefnek másik fontos pozícióba kel! állania. Talán azért is értette meg, mert Varga Józsefet fiának vallja és megértette talán azért is, mert megismerve őt, a szegediek jól tudják, hogy nincs sok Varga Jó­zsefünk az országban. Ha egy posztra ki kell ál lanunk, ahol fontos ember kell, nagyon könnyen és nagyon hamar Varga Józsefre esik a szemünk és azért kellett, hogy ő kiálljon. De Varga József elmehet akárhová a világon, csak ugy. mint jóma­gam is. oiégis ittinaradna, iU volna érzésben. A helyzet tehát uem az, hogy Varga Józsefet elsza­kítjuk Szegedtől és máshová plántáljuk be, hanem az, hogy Szeged egyik fiát kiküldte egy fontos po­zícióra. Az ország csak elismeréssel lehet ezért­példaadás az ország összes városainak a fegyel­mezettség tekintetében. Ezt a köszönetet tehát ki kel] fejezzem, nem mint szegedi ember, de mint olyan, aki az ország ügyéit vezeti. A másik ok, hogy lejöttem az, hogy megmondjam, hogy Szö­ged mégis rosszul járt és külön érdeme van ab­ban. ha Szeged ezt is elviseli. Kettőnk fcöziil n. J. a rosszabbik fél maradt itt. (Derültség.i — Varga József barátom eddig többet foglal­kozott és többe! törődött a várossal, mint én Az­úrt is jöttem, hogy megmondjam, hogy a mai nap­tól a munkáját ebben a tekintetben átveszem. Varga József beszéde A miniszterelnök Hosszan tartó tapssal fö­ladott beszéde után VaTgu József miniszter emelkedett szólásra. — 'Azzal, Hogy Sopronba kerültem képvise­'fmelr — mondotta —, nem történt más, mint Hogry egyik őrhelyről a másik őrhelyre kerül­tem. A legbensőbb köszönetemet kell kifejte­nem Szeged népének a velem szemben tanúsí­tott bizalmáért. Itt még jobban megerősödött bennem a magyar érzés és a magyar öntudat s most ezzel o megacélósodott magyar öntudat­tal és érzéssel megyek át a magyar végvárba. — Nem búcsúzom el Szeged népétől, mert iKősl már én is Szeged fiának vallhatom ma­gamat, lélekben továbbra is itt maradok a sze­gediek között. — Gazdasági életünknek — folytatta a mi­niszter — a mezőgazdaság mellett másik első­rendű fontos tényezője as ipar. Súlyos göndot okoz a kormányzatnak, hogy az ipart lehető ?eg minden ágazatban megfelelően foglalkoztat­hassuk. Olyan időket élünk, amikor a termé­kek értékesítése igazán nem nehéz dolog. A ve vő viszont sokszor Olyat kér, amit nem adha­tunk. — Az ipar Helyzetét illetőleg másfél eszten­lővel ezelőtt sokan voltak olyanok, akik nem Sírtak további fejlődésben. Azt állították, hogy az új európai gazdasági rendbe beleilleszkedve iparunknak nem lesz jövője. Én már akkor hangoztattam, hogy meggyőződésem szerint a magyar ipart semmiféle jövőben kialakuló gaz­dasági rendtől nem kell félteni, mert a magyar ipar ösak erősödhet és további fejlődhet Aki­bek" valami egészen különleges elképzelésük volt, azok is beláthatják, hogy mennyire szük­sége van Középen ro mnak az itt lévő iparra. Ezután az egyes iparágak helysetével fog­lalkozott, majd i nyersanyagellátás problémáit ismertette részletesebben. A bőrtalpú cipőkészletek felvételével kap­csolatos árusítási tilalomról szólva rámutatott arra, hogy miután megfelelő mennyiségű talp­bőrt nem tudunk külföldről behozni, atalpbőr­ellátás megjavítása végett hónapokkal ezelőtt történtok már intézkedések. Fokozottabb mér­tékben történik a sertésbőr felhasználása és re­mélhető, bögy megfelelő eljárással nagyon jó minőségű cipőtalpat állítanak elő sertésbőrből. UfílaJri készítéséről is : történt gondoskodás. A >> Sr. Széchényi Irtván a Varga József továbbra is Szeged jóakarója marad « közvélemény nem igen szereti a műanyagokat, pedig nincs oka rá, mert a tudomány az elmúlt 20 esztendő alatt sok Blyan új anyagot készí­tett, amely messze felülmúlja a végi jónak hitt anyagokat. Hozzá kell szoknunk ahhoz majd. hogy nyáron különösen a gyerme­kek és a hölgyek fatalpú Cipőkben is járnak, mint azt egyes külföldi ál lomokban máf bevezették, — Tömeghisztériára vezethető vissza — foly­tatta —, hogy a legutóbbi intézkedés után meg­rohanták a tevtilüzieteket. Holott állíthatom, hogy textilellátásunk biztosítva van. Beszéde végén a miuiszter a hazai nyersanya­gok fokozottabb felhasználásának lehetőségeire mutatott rá Varga miuiszter lelkes éijenzéssel fogadóit be­széde után dr. Széchenyi István szavaival zá­rult be a gyűlés. Reaháruit az a szomorú felauat — kezdte beszédét —, hogy beszédben búcsúzzék szegedi képviselői mandálumatól megváló Varga Józseilöl. Nehéz feladat ez, bár megkönnyítette számára a miniszterelnök és maga a távozó Var­ga miniszter, amikor kijelentette, hogy Varga József továbbra is Szeged jóakarója marad. lig'y érzi ezek után, nem is szükséges búcsúznia, hiszen ahogyan a miniszterelnök mondotta: nem törté­nik más, minthogy Szeged elküldi egyik fiát az ország nyugati őrbástyájára, hogy ott szolgálja a haza ügyét. A bucsu helyett azt kéri a távozó minisztertől, hogy vigye magával innen ennek a városnak, a Nap Városának lelkét és hagyja itt érte cserébe az ö lelkét. Szükségünk lesz az elkö­vetkezendő időkben a Varga József gondviselő, erősitő lelkére, meri nines még egy város az országban, amely oly hátrányos helyzetben volnaj mint Szeged. Évek óta senyved ez a város, ipara, kereskedelme pang, az utcai üresek, nincs bennük élet. Must. amikor aiiudezekjies még az a csapás is já­tul. hogy termőföldeinknek mintegy J5 százalékát nem tudtuk bevetui az ősszel a Viz miatt, kétsze­resen szükségünk vau Varga József további párt­fogására. Abbón a reményben búcsúzik tehát, hogy Varga Józsefet nem veszíti el Szeged, söt örökre magához köti. A helyesléssel fogadott záróbeszéd végeztével a tönkéi a "Hifúnufcz-eiénöklése után szétoszlott. « miniszterek pedig fiainer Ferenc ipartestőie!? elnök kalauzolása melleit az ipartestület helyisé­gét keresték fel. Itl Varga miniszter előbb a szücsipáros.tk. majd a papin szakosztály küldöttségül * fogadta. \ küldöttség tagjai könnyűiteket kértek szakmáj ik számára a bőrcllatás terén. A mini*1' ler meghallgatta a kérelmeket és megígérte, ö©S5 azok teljesítése iráni közbenjár a közellátási mi nisztériumban. amennyiben pedig a dolgok az ő minisztériumának határkőiébe tartoznak, megteszi a szükséges intézkedéseket. A küldöttségek távozása után a miniszterek 3 Tisza-szállóba mentek, ahol 2 órakor megkezdő­dön a tiszteletükre rendi/ II eléd Ebéd A nagyválasztmányi ülés után a Tisza-szál­ló nagytermében közebéd volt, amelynek során az első pohárköszöntőt, dr. Tukals Sándor fő­ispán mondotta a koruuinysfjHV. akit a közebé" résztvevői lelkesen élteltek, majd dr. Tóth Bé­la helyettes polgárinertef * város nevében, dr­Vimkler Elemér a társadalmi egyesületek nevé­ben köszöntötte gróf Teleki Pál miniszterein^ köt és Varga József minisztert­A miniszterelnök a felköszöntőre adott vá­laszúban hálás köszönetet mondott Szeged ti*' sadalmának azért a bizalomért, amellyel őt é« Varga Józsefet megajándékozta, majd méltat­va Szeged szerepét és jelentőségét és annak 3 meggyőződésének adott kifejezést, hogy Sze­ged, amint zászlóvivője volt az országvesze­delem kemény harcainak, zászlóvivője less * békés alkotó munkának is. A közebéd után a miniszterelnök kíséretévé! visszautazott Budapestre. SZEGEDI FARSANG 1941 A lelsüipariskoláöok farsangi délutánja. A féf* söipariskola ifjúságán** Mária-kongregaciúja fé­nyesen sikerült farsangi délutáni rendezett a mó­ravárosi kulturház dísztermében. A uiiisort M sonyi Lajos prológusa vezette be, amelyet V° zár János adott elő. Ezután sorra következtek * vidám szavalatok, humoros zeneszámok, monoló­gok és eredeti farsangi jelenetek. Külön kell ki' emelui J u n g Médi zongorajátékát, aki ezultai sok tapsot aratott játékával. Tehetségükről tettet tanúbizonyságot: Barna József, .Vincze Jánosi Hinek Ferenc, Kantár Erzsébet, Bodó Mihály* Scherer János, Schlett László, Szűcs Ede, Gálo'­Imre és Szittner László. A műsor befejeztével megkezdődött a tánc, amely a késő esti órákig tartott. Cigány bál. Egész évben másnak húzták a talp­alávalót, hétfőn vnagukuak csináltak hrimurit * cigányok. Az ipartestület márványtermében olya" hetedhétországra szóló mulatságot rendeztek; amilyenre nem emlékeznek még a legöregebb ro­mák sem. Hétfőn este kivonult Felsőváros vala­mennyi tüzesszemü, szénfeketehaju cigány leány* és az örökké jókedvű rajkók. Á monstrezenekV kivilágos-kivirradtig húzta a ropogósnál ropogó­sabb csárdásokat és a modern táncnótákat. A f*1" sangzáró mulatságot az »Erdély induló* ütem"1 vezették be Csikalló Móric és bandája húrjain Párisi Nagy áruház Rt* Szeged (Csekonics és Kiss-utca sarok) HÁZTARTASI PATIKÁÉBA Kéknyomásu falvédő Fehér csomagoló papir 2 iv Fehér vagy barna csomagoló papir 3 iv Barna csomagoló papir 2 iv Zsirpapir 3 iv Hentes csomagoló papir 5 iv Sötétkék csomagoló papir 3 iv Szines állvány papir 10 drb Papirfutó 100 ctu széles 1 méter Irodai fehér Írógép papir 12 iv Fehér irópapir 10 iv Fogalmi papir 15 iv Kockás vagy vonalas papir 10 iv Szines boríték 50 drb Barna fedelű beirókőnyv 5 drb Csipkés tortapapir 3 drb' Mignon hüvely l-es 20 drb Papírtálca 0-ás 30 drb Szegedi képeslap 5 drb Virágos képeslap 10 drb Magyaros képeslap 6 drb Névnapi levelezőlap 5 drb — 3 3 3 -34 3 •jó 3 3 3 3 3 -34 -.34 3 3 3 ...24 3 3

Next

/
Thumbnails
Contents