Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

mmmmmmernsmaammm 600 vtdéZyi MHcküit Qtúttfetdei fyula püsftők avztcrtÓHÓl TíMtOH^ajáeHOpi e&cd a tnenckiUteU láhud tváttásán (A Délmagyarország munkatársától) Díszsisakos rendőr posztolt vasárnap délben a rókmi tornacsarnok előtt, ahol az udvarban ha talinae gulyáságyúkban serénykezű Szent Vincés-nővétek közel 600 főre sülöttek-i'őztek. Glattfélder Gyula megyéspüspök délben 1 órakor ebédre látta vendégül Szegeden különböző helyeken elszállásolt erdélyi menekülteket. A megyésfőpásztör bőkezű vendéglátása előtt a rókusi kultúrházban ünnepségre jöttek össze «a erdélyi menekültek, a megyés püspökön kívül a EftPos képviseletében megjelent dr. Biajcsy Béla tanácsnok, valamint TeHsztyánszky IstVán rendőri őta náosos, Heríelendy Ignác esendőrezredes, Bsendőrkcrületi parancsnok, dr. Dobog Pál aljegyző és sokan mások. A kultúrház feldíszített nagytermébe belépő püspököt dr. Biaósy Béla tanácsnok fogadta, majd az alsóvárosi katolikns tanítónőképző és a leánylieeum növendékei verseket, táncszámokat 'és jeleneteket adtak elő. Egy névtélen erdélyi menekült köszöntötte a megyésfőpásztSrí. Könnyező szemmel, elfogódott hangon adott annak a meggyőződésének kifejezést, hogy a még rabságban maradt testvéreivel nemsokára a szabad, független és boldog Nagymagyaé'örszagon találkozhat. PajoV, Erzsébet Erdősy Sarölla „Kössönllek Erdély" című versét szavalta, majd Hatolykai Pcvpp Gizella mondott ünnepi beszédet. Tudjuk — mondota —, liogy örömünk nem teljes, de bármi történik is, magyarok maradunk, mintahogyan Átad is, Temesvár is magyar nia?ad. Hiszünk a feltámadásban, tudjuk, hogy eljön az idő. amikor a magyar hazában minden magyar less• A beszéd után egy kínai ruhába öltözött kislány lépett a főpásztor elé és kínai nyelven kért engedélyt arra, högy a leánygimnázium növendékei vallásos kínai jelenetet adhassanak elő. Eredeti színpompás kínai jelmezekbe öltözött leányok zöngorakísérctre vallásos köszönési formákat mutattak be, majd a tanítóképző IV- és V. Bsztályos növendékei az JAutó bál" Eimű farsangi jelenetet mutatták Ke. A leáuylíceum énekkarának jólsikerült humoros dalegyvelege után Papp Anna „Rab magyarok üzenete" címmel irredenta verset szavalt. Ekkor felállott helyéről Glaltfelder megyéspüspök és beszédet mondott. . — Tanítóknak, a nemzet szellemi arisztokratáinak készülnek ezek a leányok — mondotta. Mai előadásukkal bebizonyították, hogy alkalmasak a nép tanítására, a szenvedők könnyeinek felszárítására, mert a szomorúság óráiba vígságot, örömet hoztak. Ha baj van, nem szabad kétségbe esni, mert Ha a jó Isten megengedte, Hogy ö történélem meglátogassa hazánkat és ezt az örszágot próbára tegye, akkor megengedi a Mindenható azt is, hogy a megpróbáltatásokat az ország el tudja viselni. Hinnünk kell a feltámadásban, bíznunk kell a szebb magyar jövőben, mcH Isten est a hazát el fiem hagyja és visszaszerzi azoknak, altik elvesztették — fejezte He beszédét a főpásztor. A püspök beszéde után az énekkar elénekelte a Szózatot, majd a menekültek átvonultak a rókusi tornacsarnokba, hogy a püspök asztalánál 9 főpásztorral együtt ebédeljenek. A Szent VinEés-uövérek lelkes készülődése, a tálalásra kész párolgó leves illata fogadta a tornacsarnok folyosójáíia belépő püspököt, kíséretét és az ebéden résztvevő mintegy Kats/ázfönyi menekültet. A tornacsarnokba szerény, de ízlésesen megterített asztalok állottak egymás mellett, 5tt abol néhány órával előbb szalmazsákok" és a menekültek szegényes bSmiiai feküdtek. Amikor mindenki elfoglalta a helyét, a püspök felállt és néhány szóval megmagyarázta, hogy miért látta vendégül farsang utolsó vasárnapján az erdélyi menekülteket. — A múltban szokás volt, högy farsang utolsó napjaiban — mondotta a főpásztor — asztalomnál lássam vendégül a város vezetőit. D»«CMSG7SROEÍSZÁG _ c KEDD, 1941 FEBKUÁB 25 * J A mai idők nem alkalmasak erre, ezért határoztam így, hogy a régi szokástól eltérek ét azokat látóm asztalomnál vendégül, akik meg ismerték a szenvedés, a. megpróbáltatás nehéz és keserves óráit ... . Ezután elmondották a Miatyánkot, majd néhány perci múlva mindenki tányérjában ott párolgott a húsleves, a borjú- és sertéshús, maja 4—4 darab tészta. Az ebéd ntán egy erdélyi menekült tárífai nevében megköszönte a püspöknek a bőkezű vendéglátást, az egybegyűltek a köradél utáni órákig maradtak együtt. hamvazószerdán bécsi heringsaláta Állandóan fríssencsapolt Változatos zónák, Hungária csárdában w KAIIAI SZÍ Flórián sör Kassai világos- ís barnasür szolid polgári árak! 260 Miéri sziinteti meg a Hangya a szegedi hűtőházat Dr. Széchenyi István; »R Hangya nyiiaikoxaia nem helyiálló J« — Pálfy polgármester a város álláspontiáról nyi(A Délmagyarörszág munkatársától) Szeged kereskedelmi életében nagy érdeklődéssel kísérték" azokat a fejleményeket, amelyek a Hangya szegedi export-hűtőháza körül kialakultak. A Hangya leállította a hűtőházat és az alkalmazottak legnagyobb részének, 151 munkásnak és 15 tisztviselőnek felmondott. Az üggyel kapcsolatban, mint ismeretes, dr. Széchenyi István közjegyző a közigazgatási bizöttság ülésén kifogást emelt az ellen, hogy az átállított hűtőház megszünteti a működését, holott ez a hűtőház a régi tulajdonos kezében virágzó üzem volt. A feltűnést keltő felszólalásra a Hangya nyilatkozatot juttatott a szerkesztőségünkbe, amelyet vasárnap közöltünk. A nyilatkozat bárom indokot hoz fel az üzem megszüntetése tekintetében? 1- A bevásárlási terület csökkent, 2. A baromfitenyésztés kisebb mértékű lett. 3. Az exportlehetőség minimális. A Hangya nyilatkozatára kérdést intéztünk dr. Széchenyi Istvánhoz, ati a következőket mondotta a Délmagyarörsság munkatársának: — Nem látom helyi állónak a Hangya lat/cozatának indokait- Először is: a szegedi bei vásárlási terület a trianoni szerződés óta né^ változott. A Hangya jogelődje ugyanezen bevásárlási területen haszonnal dolgozott, üzem munkájának eredménye kitűnő vezet snek volt a tükörképe. Ugyanezen a bevásárlási területen a Hangya most leállítja az üzemet. Nem tudom elfogadni azt sem. högy a baromfitenyésztés csökkent. Ha ez szegedi viszonylatban megfelel a valóságnak, akkor érvényes például szentesi vagy kecskeméti viszonylatban is. Ezzel szemben a szentesi és kecskeméti hűtőházat. nem szüntették meg. — Ami a hai-madik kifogást illeti — folytatta —: az exportlehetőség nagyarányú csökkenéséről nem lehet beszélni, mert nincs az az élelmiszer mennyiség és fajta, amelyet Németország fel ne venne, magas árön. Ha ez a kifogás való lenne, akkor érvényes lenne a szentesi és kecskeméti hűtőház viszonylatában is. Az említett két üzem azonban akadálytalanul dolgozik, ami azt matatja, hogy kellő szaktudás és megfelelő vezetés még akkőf is el tudna hárítani bizonyos kisebb nehézségeket, ha azok valóban fennállnának. A felhozott indokök nem látszanak olyanoknak, hogy azok kellőképpen alátámaszthatják a Hangya ténykedését, de mindenesetre megmutatják axt, Hogy a telep vezetője nem állt hivatása magaslatán. — Még abban a* esetben is, ha megáHtüS a helyüket a Hangya által felsorolt indokok, nem látom helyesnek a Hangya telepének leállítását. A Hangya óriási, arányú állami támogatásban részesül, a felsorolt címekben nem szüntetheti meg egyik üzemének működését, mert a Hangyának éppen a nagy támogatásból kifolyólag szociális és nemzeti kötelességei vannak. Semmiképpen sem lehet szociális ét nemzeti kőtelességteljesitésnek nevezni azf» högy a Hangya üzeme 151 münkást és 15 tiszt' viselőt elbocsát. Egyébként pedig most mát nem rám, Hanem Szeged polgármesterére tartozik, hogy megvédje a polgárságnak érdekeit. — fejezte be nyilatkozatát dr Széchenyi István. Kérdést intéztünk ezután dr. Pálfy József polgármesterbe*. aki a következőket mondotta? — Áz ügyet teljes részletességgel még nem ismerem. Egyrészt nem voltam itthon azokban' az időkben, amikor ezek a* események történlek. másrészt pedig az utóbbi napokban betegségem akadályozott meg, hogy a kérdés tisztázását kezembe vegyem. Roppant fontosnak tarlöm az üzem működését s ezért a legkisebb részletekbe menően tájékoztatóm magam és megteszek mindent, hogy a Hangyának te ae üzeme zavartalanul működjék továbbra ts. A telepvezető nem ad felcilágoiHást A nyilatkozathoz a kérdés teljes megvilágítása szempontjából hozzá kell fűznünk még azt. hogy a Hangya dr. Széchenyi István felszólalásával kapcsolatban levelet intézett dr. Tukats Sándor főispánhoz, amelyben kifogásolta, hogy Széchenyi István' anélkül szólalt fel, hogy megelőzően a Hangyához fordult vCfna felvilágösításévt. Ezzel kapcsolatban eh*. Széchenyi István a következőket mondotta: — A főispánhoz írt levélnek ez az állítási nemi felel meg « tényeknek. Felszólalásom előtt telefonon felhívtam a telepet és kértem, hogy kapcsolják az üzem vezetőjét Ekkor jelentkezett Varga István üzemigazgató, akitől felvilágosítást kértem, Varga István kijelentette, hogy nem tartozik nekem felvilágosítással szolgálni. Én természetesen Varga felvilágosítása nélkül i« tisztában voltam a kérdéssel, szükségesnek tartottam yolna, hogy a telep vezetője is elmöüdja az üggyel kapcsolatos nézeteit. Az üzem vezetője azonban erre nem volt hajtanét, én pedig felszólaltam. A Hangya tebit nem emelhet ebben a tekintetben sem kifogóét, meri