Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

\ miniszterelnök cs Yorila lozscl vasárnapi beszéde Szeneden „Hmguarországen nincs sehol heiul crdch, csak országos crdek van ' - Be Kiemelte, hoöu országosan oldták meg o vl/hérüési — „az emberek o tömeg­hatásokra rdiinnok és a komoly épltomunkál töhhre hecsfiifk'" farda Jáisch „Szeged fia maradok, csak a képviselőt őrhelyben lOriem változás" (A. Dclmagyarország munkatársától) Zászló­jliszbű öltöttek vasárnap Szeged utcái abbcl az • ünnepi alkalomból, hogy Szegedre érkezett gróf Teleki Pál miniszterelnök és Varga József ipari és kereskedelemügyi miniszter. A vasárnapi Oszlók most nem csupán a fogadtatás örömével lengedeztek, az érkezők elé, hanem bncsut intettek annak a férfiúnak, akit kétéves szegedi képviselő­sége alatt annyira megszeretett Szeged népe .s aki­151' most olyan fájdalmas érzéssel készült elválni. Vasárnap délelőtt érkezett Szegedre a Léi-mo­torossal Teleki miniszterelnök és .Varga minisz­ter. Kíséretükben voltak dr. Inczc Péter mi­niszteri ' tanácsos, a miniszterelnök titkára, K i ­fáldy Akos miniszteri műszaki tanácsos, az iparügyi miniszter titkára, dr. Fluck'István mi­niszteri osztálytanácsos és dr. llaefler István toiniszlcri-osztálytanácsos. A minisztereket,és kí­séretüket az állomáson a MÉP szegedi vezető­sége, élén dr. Tukals Sándor főispán és dr. Széchenyi István országtnozgósitási kormány­biztos, valamint a hatóságok képviselői fogadták. A rövid fogadtatást aktus után a miniszterek az alsóvárosi templomhoz hajtattak, szentmisét hall­gattak, majd a mise végeztével látogatást tettek a püspöki palotában dr. G1 a 11 f e 1 d e r Gyula me­gyéspüspöknél. Tizenegy óra után az ipartestület Horváth Mi­hály-utcai székháza előtt'állt meg a minisztereket és kíséretüket vivő autósor. Ekkorra már zsúfolva volt a márványterem, a közönség felállva, éljenzéssel fogadta a belépő miniszterelnököt és az iparügyi minisztert, akik ezután az emelvényen felállított asztalnál foglal­tak helyet. Kívülük itt helyezkedtek el az elnöklő T u k a t s Sándor főispán, Széchenyi István, mint a MÉP szervezetének főtitkára, továbbá dr. Vinklcr Elemcr, GtVrgyán Imre és külön asztalnál Buócz Béla főkapitányhelycltes. Fél 12 óra elölt pár perccel nyitotta meg a MÉP nagyválasztmányi ülését T u k a t s Sándor főispán, bejelentve, hogy Varga József iparügyi miniszter, akihoz a hűség és.a ragaszkodás száía! fűzik csst a várost, megválik szegcdi m&n&átumá­ÍÓI. — Fájdalmas cz a válás, dc nem hullatunk könnyet, mert a haza érdekéről van szó — mon­dotta — és hazafiúi kötelességünket teljesítjük, amikor lemondunk Varga Józsefről. Száznegyven, ezer szegedi megvár sziv kiséri őt el Sopronba, •uj képviselőségének helyére. A főispán beszéde ntán gróf Teleki Pál mi­niszterelnök emelkedett szólásra^ A miniszterelnök beszéde — Elsősorban azt akarom megköszönni Szeged­bek — kezdte beszédét a miniszterelnök —, hogy átegértelte, amit meg kellett értenie. Szeged meg­értette azt, hogy nincs helyi érdek, nincs sehol Magyarországon, hanem 'csak országos érdek van és ebben össze kell fognunk. Ha nem tanúsította Tolna meg rá más, megtanította volna most az a Teszed elem, amelyre ma mindenki gondol: a viz. — Kiiért van rajtunk a viz? Az elmúlt 22 év Matt senki sem kotorta folyóinkat. A folyók for­rásvidékein mindenki vágta az erdőt, sem a ro­mánokat, sem a lótokat, sem a cseheket nem ér­lelték azok a vidékek, ahozá ezek a folyók foly­fisk'. De van még egy másik ok is és ez az, hogy Mindenki csak a maga erdekét nézte és egyik a Másikra eresztelte a vizet. Ennek az állapotnak btcrsf vége less. Országol vízrendezés — Mi a vizgadálkodás terén helyi érdeket többé "sm ismerünk. Ezt a kcrdcst oiszágosan old juk ^g, mert csak országosan lehet eredményesen Jfegoldani. A Duna-Tisza közén külön dunai és *ülön tiszai érdekek vannak. Ennek is meg kell ^nnie, különösen azért, mert itt nemcsak bel­ezek és nemcsak árvizek vannak. Meg akarunk kSabadulnl a veszedelemtől, a viztől. A termelé­seket nem tudjuk másként emelni, csak ugy, ha 32 öntözést ós az öntözővizeknek esetleg szüksé­ges levezetését is országosan rendezzük. Ha az Jhnult 23 esztendő mulasztásáról beszélek — nem Jüanok vele vádolni —, elsősorban a nemzetközi ^lyzet volt a hibás és az, hogy a vizek felső ro­vása nem a mi kezünkben volt. Tavalyelőtt óta * helyzet megváltozott. Kárpátaljával visszakerül­*sk a, Tisza forrásvidékének azok a részei, ahol , legtöbb csapadék eseit. Az ősz óta a Szamos •^rásvidéke is a kezünkben van, tehát a Maros és 5 Tekete-Körös kivételével mindazok a folyók, Belvárosi Mozi Kedden, szerdán .is. Csak Iti éven felülieknek! Csortos Gyula ezerarcú alakításával a Vissza az úton íj Nagyszabású magyar film. Fősz. CSORTOS, °GXAY, MEZEY • MARIA és a magyar szin­tet&zás legkiválóbbjai. Azonkívül: Mind hősök ok, mind honfiak ? őszebb kulturfilm &á ország nevezetes hö­1 emlékműveiről. Fél 5, fél 7, fél 9 amelyek az ország keleti rés?ét árvizekkel eset­leg veszélyeztelik. Ma tehát már lehet észszerű tervet készíteni, de szt észszerűen a magunk ott. honában végrehajtani,.­— Nincs külön dunai, szolnoki, szegedi, vagy kalocsai vizkerdes — fglylalla Teleki Pál. Ez mind egy kérdés. Most nekiláttunk a megoldásának. Az idei csapadékos időjárás miatt, továbbá, mert a földek még a mait év óla amúgy is vizzel teli­tellek, természetesen elég nehéz a jelenlegi hely­zet pillanatnyi megoldása. És ha tudunk is négy­száz—négyszázötvenezer hold vizboritotta, terü­letből a felét, háromnegyed részét vízteleníteni és azon termelni — ez csak pillanatnyi megoldás, de nem az egész probléma megoldása. Ezt egysége­sen kell kitervezni és egységesen kell végrehaj­tani, nem akarok terminusókat mondani, igye­kezni fogunk ezt a kérdést megoldani, hogy minél több területet termővé tegyünk. De meg kell ol­dani gyökeresen a vizek kérdését. Ez természete­sen csak egy kézben megy, az állam kézében, az állam vezetése alatt. „Meg fogjuk oldani" — Természetes, hogy pénz kell a megoldáshoz. De a pénz előteremtése tekintetében is tanult a világ és tanultunk mi is. Sokkal több pénzt foi gá­tunk ma, mint régen, amikor még az aranyalapra való helyezkedés nemcsak a nemzetközi, de belső, nemzeti viszonylatokban is érvényesült. Termé­szetesen emellett vannak még olyan munkák is, amelyek szintén nagy pénzösszegeket igényelnek. A visszatért területek felszerelése, a hadsereg to­vábbfejlesztése, a mai európai háború ta­pasztalatai alapján, stb. Reméljük, az európai Iál>oru nem fog tul soká tartani, mert nem igen le.nna módunkban felszerelésünket cserélgetni. Magyarország így }s a lehetőségek legszélső ha­táráig megerőltette magát, hogy felszerelje magát, hogy biztonságosan és erőben élhesse a mai ne­héz időket. Ezeket a kérdéseket párhuzamosan kell megoldani. Az eddigiekben — azt hiszem — megmutattuk, hogy a feladatok megoldása foko­zatosan és megfelelő gyorsasággal lialad előre Ez a legjobb bizonyítvány, 10 nap sem volt elég! M ARA, KEI)DK E HtO'ONGALTUK cs visszavonhatatlanul utoljára adjuk! HAJMÁSAT ILONA, Nelson Eddy BALALAJKA KOR Z O B A N DÉCMXGySKORSZXG _ 1 KEDD. 1911. FEBRUÁR 25. • O Alipang.J s ez biztosítékul szolgál arra, hogy. a vízi kérdé­seket is gyökeresen meg fogjuk oldani. — Különös megnyugvással és' különös bizoda­lommal mondtam el mindezt itt Szegeden, talán1 nemcsak a személyi kapcsolatok miatt, de azért is, mert Szeged egyike azoknak a városoknak, Szeged vidéke pedig egyike azoknak az országré­szeknek, amelyek mindig a legnagyobb józanság­gal, nyugalommal és kiegyensúlyozottsággal, a magyar ember ősi történelmi tulajdonságaival szemlélték a dolgokat. Ne méltóztassék neveink említésekor a miniszter nrat, a főispán urat és en­gem éljenezni. Méltóztassék a magyar népet élje­nézni, amely megosztja a felelősséget, nSors bona, nihil aliud"­Megoszthatjuk a felelősséget nemcsak a let­tekben, hanem a gondolkodásban is, amely józanul itéli meg az ország szükségleteit, az ország sor­sát és azt a nehéz küzdelmet, amelyben vagyunk — folytatta a miniszterelnök. Jól mondotta, az el­nöklő főispán ur, hogy Varga József barátom vég­várból végvárba megy. Trianoni végvárából egy megnagyobbodott ország végvárába. De Szeged •ezt is megértette. Szeged megértette azt is, hogy harc folyik a létünkért, noha mi nem vagyunk há­borúban. Nem fegyverrel folytatunk harcot -­hála Istennek — és azért is élünk ebben az or­szágban jobban. — mint — ugy hiszem Európa országainak nem is nagyobb része, hanem majdnem azt mondhatnám összesége. Nem tudnék egyhamar országot mondani, amelyben • jnbbar» élnének, mint minálunk. Ahhoz, hogy az ember kormányozzon, 10 százalék tudás és 90 százalék szerencse kell. Nem én találtam ki. Zrínyi Mik­lós a költő mondotta: sSors bona. nihil allucD. V körülmények kedvező alakulása hozta • magával, ami azt jelenti, hogy ezek a körülmények csodá­latosan rövid idő alnlt meg is változhatunk,.jimrf Európa mai háborgó tengerén senki sem tudja, hogy a hullámok" milyen irányban és m'lven maga­san fognak felcsapni. Eddig meSusztuk. Máskét? ússzuk" meg azonban, ha tudjuk", hoffv milyen-ve­szedelmek kőzött állunk, ha tudjuk, hogy \j- >z<3 kell fognunk", hogv védjük és fenntartóik az or­szág anyagi, politikai, katonai és erkölcsi erejét. „Nehéz mesterség az újságírás" Ezekről azonban nem kell sokat beszélnünk? A magyar ember nem sokbeszédü és csak ujabbal* harapózott el ránk annak a divatja, .hegy minden® elbeszélünk és liirek után vágyunk. Pedig. ami at híreket illeti, végigolvashatok nyolc újságot is, alig találok benne hírt. Nehéz mesterség az ujeáa­írás, különösen ma. Elismerem, mert semmiből valamit csinálni fene nehéz. Ami pedig van, az nem lehet benne. Szent Istvánnak és Mátyás ki­rálynak könnyebb dolga volt, mert nem volt sajtó­főnökségük a miniszterelnökségen és nem voltak, újságjaik. Ma irták, hogy a kormány programja­lói és a parlament munkarendjéről fogok itt nyi­latkozatot tenni. Ne méltóztassanak komolyan venni, ha ilyesmit írnak. Én akkor beszélek ég azt mondom, amit szükségesnek tartok. De ilyent csiklandozásokra hajlandós nem vagyok. (Derült­ség.) Mind az államgnzdálkodás. mind az ország gazdálkodása tervgazdálkodás, de a természeti erők erösebhek és ha beleszólnak, amint az egyes Széchenyi Mozi Ma fél 5, fél 7 cs tél 9 órakor bemutatjuk » legjobb magyar vígjátékot! HAVI 200 FIX Irta: Vadnay Lu s slü Főszereplők: PAGER ANTAL, JÁVOR PÁL, BÁRSONY ERZSI, L'RAY TIVADAR, SALAMON BÉLA. FÜLÖP MAGDA Kisérőmüsor: REV Ü-PARADI1 káprázatos szines film.

Next

/
Thumbnails
Contents